Összes oldalmegjelenítés

2015. október 28.

Vörös hús rákkeltő – a WHO trükkös állításai szerint

Napi 10 dkg vörös hús fogyasztása 18%-kal növeli a vastagbélrák kockázatát, állítja (többek között) a WHO 22 „független” szakértőből álló csoportja. Amíg nem olvastam Szendi Gábor ebben a témában is kitűnő (A vörös hús rákot okoz? Rossz kérdésre csak rossz válasz születhet című) írását, ennek a mondatnak még én is bedőltem, matekos végzettségem ellenére. Szóval, ezt a majdnem semmi vetítési alappal trükköző közlést (a %-trükköt) én is beszoptam!  

Itt ugyanis nem a rákkockázat növekedéséről van szó, hanem az arány növekedéséről. Egy odavetett % szám önmagában nem ér semmit, ha félreérthető, hogy mi a vetítési alap (mi a 100%). Az arány aránya (a százalék százaléka) a RELATÍV, nem pedig az ABSZOLÚT kockázat.

A "Napi 10 dkg vörös hús fogyasztása 18%-kal növeli a vastagbélrák kockázatát" mondatot olvasván minden újságíró, médiafogyasztó és témában el nem merülő laikus felhasználó jogosan a valódi, vagyis az abszolút kockázatra gondol, nem pedig a majdnem semmit az az egekbe növelő trükkös relatív kockázatra. Mint mondtam, ezt a majdnem semmit óriásira feltupírozó matek trükköt én is jól beszoptam, a kitüntetéses matek diplomám ellenére. Először nagyon el is szégyelltem magam, de aztán kiadtam a mérgem e módosított változat megírásával. Egyébként, e félreérthető közlési forma miatt robbant fel az internet és a média azonnal ebben a témában. Azóta is minden csapból folyik ez a trükkös állítás.

Szendi azt is ismerteti (az egyik szakcikk alapján), hogy a sok húst fogyasztók 1,71%-nál alakult ki vastagbélrák szemben a kevés húst fogyasztók MAJDNEM SEMMI kockázatához, vagyis a 1,28%-hoz képest. Az ABSZOLÚT kockázat tehát csak 0,43%-kal nagyobb (bár ezekből a számokból 33,6% RELATÍV kockázat növekedés számítható (az 1,71/1,28 =1,336 alapján). Persze, az is kérdéses, hogy  mennyi idő alatt halnak meg (év, évtized, életfogytiglan)?
 

*******************************************************
A pénzügyesek (akik tudvalevően nagyon ügyesek!) a kamat változására százalékpont szót szokták kifejezni a Wikipédia szerint is, mondván, hogy a százalékban kifejezett adat változását azért nem célszerű százalékban kifejezni, mivel ekkor kétféleképpen is értelmezhető az eredmény. Amikor például egy 5%/év nagyságú kamat 2%-os növekedéséről beszélünk, nem egyértelmű, hogy 5,1%-ra vagy 7%-ra gondoltunk. Ugyanakkor, ha azt állítjuk, hogy az 5%-os kamat emelkedése 2 százalékpont, akkor egyértelmű, hogy 7%/év lett az új érték. Persze, a kamatlábakról szóló szerződések megkívánják a félreérthető trükkös megfogalmazások kerülését.

Az angol Wikipedia szerint: a percentage point (pp) is the unit for the arithmetic difference of two percentages, e.g. going from 40% to 44% is a 4 percentage point increase.[1] In the literature, the percentage point unit is usually either written out,[2] or abbreviated as pp, p.p. or %.[3] Consider the following hypothetical example: In 1980, 40 percent of the population smoked, and in 1990 only 30 percent smoked. One can thus say that from 1980 to 1990, the incidence of smoking decreased by 10 percentage points although smoking did not decrease by 10 percent (actually it decreased by 25 percent) – percentages indicate ratios, not differences.


Mégsem terjedt el a százalékpont szóhasználat. Alig találni olyan pontoskodó-fontoskodó szarrágó szöveget, ahol a százalék szó helyett a százalékpont kifejezést használják. Nagy sikere lehetne mostanában az olyan bankreklámnak, hogy náluk a betét után (a szokásos 1% helyett) 2%-kal magasabb kamatot fizetnek. Ki a fene gondolna arra, hogy a két százalékkal magasabb kamat itt nem 3 százalékot, hanem csak 1,01%-ot jelent (amit a reklámszöveg kétszázszorosra tupírozna fel). Szerintem, még a bíróság is a 3%-ot fogadná el igaznak akkor is, ha a hirdetésben nem a 2 százalékpont kifejezést használják, hanem csak a szokásos százalék szót. A gyakorlatban ilyennel azonban a közismerten nagyon ügyes pénzügyesek sem próbálkoznak. Ezt a förtelmesen erkölcstelen megoldást meghagyják a WHO-nak és az általuk fizetett "tudósoknak".
********************************************************

Egyébként sok mindent írtak már össze-vissza, érveltek pro és kontra a vörös és a feldolgozott húsok rákkeltő hatásáról. A témát sokan kutatták, sokszor az érintett iparágak közvetlen (nyílt) vagy közvetett (burkolt) finanszírozásával.
(Ez a terület is olyan, ahol a rangosabb folyóiratokban megjelentett írások végén kötelező nyilatkozni, hogy a szerzőknek van-e valamilyen érdekeltsége a témában, ami jelzi e témakör korrupciós kitettségét). 

Az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) általam olvasott sajtóközleménye (The International Agency for Research on Cancer (IARC): Monographs evaluate consumption of red meat and processed meat) természetesen szintén nem részletezte azt sem, hogy a 18% mennyi időre (hány évre, évtizedre stb.) vonatkozik.

De aztán Imigyen szóla (Nietzsche-i Zarathustra helyett) dr. Christopher Wild (az IARC igazgatója): Ugyanakkor, a vörös hús értékes tápanyag is. Majd tanácsolja, hogy étkezési ajánlást kiadó minden kormány és egészségügyi intézmény először mérlegelje,  vesse össze az előnyöket és a hátrányokat és csak utána fogalmazzon meg ajánlásokat. Magyarul, nem adtak még ajánlást sem!  Mily idők, mily erkölcsök!
*******************************************************

Szendi ironikus hangvételű (de nagyon mélyenszántó, zseniális) írását olvasva a hasonló WHO trükkök garmadáján mosolyoghatunk (kínunkban). Élvezet benne elmerülni.

A vörös húsokra azonban mostanában rájár a rúd. Már régebben is állították (mások), hogy a vörös hús fogyasztása magas karnitin szinthez vezethet, az pedig a TMAO (trimetilamin-N-oxid) felhalmozódását, az erek eltömítődését és szívrohamot okozhat. E blog olvasóinak a probléma nem igazán új. Az "L-karnitin ér-elmeszesítő szívgyilkos (is lehet)" című bejegyzésemben már több mint 2 éve írtam a vörös hús, és az L-karnitin problémájáról.

Az amerikai tudósok 2500 páciensnél vizsgálták a szívproblémák szempontjából vizsgálták meg a vörös húsokban levő karnitin hatását, s úgy találták, hogy a sok vörös hús fogyasztása magas karnitin szinthez, az pedig a TMAO (trimetilamin-N-oxid) felhalmozódásához vezethet. Mindez pedig az erek eltömítődését, s végül szívrohamot okozhat. Idéztem egy igen szellemes, drámai ábrázolást is, amint azt az alábbi ábra mutatja:
 
Képszöveg: "Amerikai kutatók a vörös hús egy olyan kémiai összetevőjét tudták kimutatni, ami megmagyarázhatja, hogy a szalonna vagy a steak miért káros a szívre. A Nature Medicine-ben publikált tanulmány szerint a vörös húsban található karnitin bomlásnak indul a belekben.

A karnitin bomlása olyan eseménysort indít el, ami a koleszterinszint megnövekedéséhez vezet, ami viszont szívproblémákat okozhat. A dietetikusok szerint egészségügyi kockázatokkal járhat, ha az emberek karnitin tartalmú ételeket és étrend-kiegészítőket fogyasztanak."
Forrás: Tihanyi András (a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának dietétika szakán végző dietetikus) http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2013/04/09/friss_l-karnitin_es_regi_lecitin_kutatas_mind_meghalunk.cikke.

Minderről az "L-karnitin ér-elmeszesítő szívgyilkos (is lehet)" című bejegyzésemben jóval többet olvashatunk...