Fertőtlenítés szelektíven. Microflóra és Solumium

A humán fertőtlenítés legfőbb problémája a szelektivitás, amely a patogén mikrobákra gyakorolt erős irtó hatás mellett a kolonizált "baráti mikrobák" és az emberi sejtek minél kisebb károsítását igényli. A velünk szimbiózisban élő "szövetséges" baktériumainkra ugyanis vigyáznunk kell, mint a szemünk fényére. 

Mi valójában egy emberi sejtekből és baktériumokból álló összetett lény vagyunk, mert az emberi sejtek számának tízszeresét meghaladó számú mikroba, főleg baktérium él velünk szimbiózisban, elsősorban az anyagcserét ellátó szervek külső és belső felületein. A hasznos (szakkifejezéssel: kolonizált) baktériumokból legtöbb él a belekben, bőrön és légutakban, de jelentős a szerepe a szem, száj, gyomor és a vagina baktériumainak is. Az egész Földön vastagbélben a legnagyobb az élőlények sűrűsége. 

„Darabszámra nézve” mintegy 90%-ban baktériumtelep (mikrobakolónia) vagyunk és csak 10% körüli a „saját testünk”. A tömegünket tekintve azonban csak 1-2%-ban vagyunk mikrobák, mivel a testünkben csak kb. 1,5 kg mikroba van (a bélben kb. 1 kg). Így súlyarányban csak 1-2%-ban vagyunk baktériumok, mintegy 98-99%-ban mégiscsak emberek vagyunk! A baktériumainkat akár egy térben bonyolultan eloszlott külön szervnek (mondjuk: baktériumszervnek) is nevezhetnénk, amely ugyan sajátunk, de genetikailag külön fázist alkot (a sejtjeinkhez képest). 

Röviden: Baktériumokat, kórokozókat ölni könnyű, de szelektíven fertőtleníteni nehéz.  

Hosszabban: a kórokozók elpusztítására van elég biocid anyag (erős sav vagy lúg, szerves és szervetlen sejtméreg stb.) és fizikai módszer, mint például a hevítés és a  besugárzás. A nehézséget a szelektivitás okozza, vagyis az, hogy közben minél épebben megmaradjon a fertőtlenítendő tárgy, személy, környezet, beleértve a baráti mikroflórát is. Ha ez nem teljesül (jól), akkor a fertőtlenítés akár sokkal többet árthat is, mint amennyit használ. 

FERTŐTLENÍTÉSI szelektivitás = a kezelési és hatóanyag szelektivitás eredője.  
Ezt a háromfajta szelektivitási elnevezést és fogalmat azért vezetem be e témába, mert lényegesen jobb áttekintést és magyarázatot tesz lehetővé, mint a szokásos jelző nélküli szelektivitás, amelyen gyakorlatilag csak a hatóanyag (belső) szelektivitása értendő. A (hatóanyag szempontjából tekintett) külső kezelési szelektivitás nem tudatosul eléggé, pedig a többé-kevésbé széles spektrumú biocid anyagoknál sokszor ez a megoldás lényege. Ebben a szemléletben a  fertőtlenítési szelektivitás = külső és a belső szelektivitás eredője.

A kezelési szelektivitás a szer térben és időben korlátozott alkalmazása (például: csak külsőleg, csak egy kis helyen és/vagy csak rövid ideig, gargarizáláskor a lenyelés tiltása, szembe ne menjen stb.). Itt nem a szer belső szelektív hatásáról van szó, hanem az alkalmazási módja válogatott (szelektált) megfelelően, vagyis az, hogy mikor, mire, hol, mennyi ideig, hogyan alkalmazzák. Ezen a módon a biocid (a Solumiumhoz hasonlóan mindent ölő, tehát eleve nem szelektív) szerek tényleges fertőtlenítő hatása is szelektív lehet. A kezelési szelektivitásra példák a külsőleges használatú lokális fertőtlenítők (köztük a Solumium is), valamint a rövid lokális felületi hatást kifejtő szájvizek, garatöblögetők stb. A Listerin szájöblögető például csak 30 másodpercig használható (és nem szabad lenyelni).

Ez a naplóbejegyzés a fertőtlenítés problémái közül kiemeli a velünk szimbiózisban élő mikrobaközösség óvásának és gondozásának a „mikrobakertészeti” szempontjait is. 

A fertőtlenítő szerek közül részletesebb és konkrétabb elemzést szentel az általam nagyon megkedvelt (és már egy éve folyamatosan használt) Solumiumnak, amely egy "hipertiszta" klór-dioxid, és egy olyan magyar találmányon alapul, amely 2012-ben európai, 2013-ban pedig amerikai szabadalmi oltalmat nyert. A Solumium az ózon után a második legerősebb fertőtlenítő, de a bakteriális biofilmek ellen még az ózonnál is sokkal hatásosabb. A Solumium a másodperc tört része alatt elpusztítja a baktériumokat,  a gombákat és a vírusokat, majd a hatóanyaga gyorsan el is párolog (ha valami nem akadályozza meg abban). A gyors elpárolgás révén a Solumium az erős fertőtlenítő hatást az időbeli szelektivitással automatikusan ötvözi.

TARTALOMJEGYZÉK:

BEVEZETÉS: A MIKROBÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE

A fertőtlenítendő mikrovilág méretviszonyai

A fehérjék a mikrobák eleven alkotórészei

Baktériumok

Vírus (virion) lényegében csak puszta mag fehérjeburokban

Gombasejt

Biofilm, biohártya (mikroba közösség, „település”) és a planktonikus lét

Patogén mikrobák biofilmjei

A BENNÜNK ÉLŐ MIKROBÁK ÉS AZOK CSERÉJE AZ EMBEREK KÖZÖTT

A mikrobák kommunikációja és vegyi fegyverei

Új irányzat a mikrobiom gondozás – az általános hadviselés helyett

A mikrobióta természetes kialakulása, fejlődése és közösségi összehangolása

A higiénia hipotézis és a bélbaktériumok pótlása

FERTŐTLENÍTÉS SOLUMIUM ÉS MÁS SZEREK RÉVÉN

A fertőtlenítő hatás fajtái, elnevezései és fokozatai

A humán fertőtlenítés legfőbb problémája a szelektivitás

Egyes fertőtlenítőkről röviden

Solumium (ClO2, klórdioxid) egy kétélű biocid vegyi fegyver a mikrobák ellen

A nyári zápor metaforája

SOLUMIUM LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÁSI PROBLÉMÁI ÉS LEHETŐSÉGEI

A Solumium Oral és Dental csomagolása és főbb tulajdonságai

A Solumium kiszerelései és felhasználási lehetőségei

A laikus (de értő) felhasználás technikai problémái

A Solumium oldat eredeti tartályai és a szétméréshez használt üvegei

Üvegek és segédeszközök a Solumium oldat lakossági felhasználásához

A méricskélés, az adagolás és a felhasználás mütyürkéi

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A SOLUMIUM ORAL HASZNÁLATI UTASÍTÁSÁHOZ

1.) Használati utasításból: Lejárat, kimerülés

2.) Használati utasításból: Hígítás, tárolás

3.) Használati utasításból: Mellékhatás, veszély

4.) Használati utasításból: Szájszag

5.) Használati utasításból: Torokgyulladás

6.) Használati utasításból: Orrdugulás

7.) Használati utasításból: Fogínygyulladás

8.) Használati utasításból: Gombás fertőzések

9.) Használati utasításból: Hámsérülés, kisebb horzsolás, vágás, sebtapasz 
10.) Egyéb alkalmazások:
        Herpesz, vírusos szemölcs, eszközök fertőtlenítése
       Solumium Oral, Solumium Dental, Dermal, Cosmetic

1. KIEGÉSZÍTÉS: Germstar kézfertőtlenítő rendszer
2. KIEGÉSZÍTÉS: MMS feltalálója Jim Humble aranyásó kalandor és püspök
3. KIEGÉSZÍTÉS: A Solumium méretszelektivitása

KAPCSOLÓDÓ IRODALOM

**************************************************************

BEVEZETÉS: A MIKROBÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE

A testünkben velünk együtt szimbiózisban élő mikrobák (főleg baktériumok) darabszáma körülbelül tízszer annyi, mint a saját sejtjeinké*  Így „darabszámra nézve” mintegy 90%-ban mikrobatelep vagyunk és csak 10% körüli a „saját testünk”.

*Számszerűen a saját sejtjeink száma kb. 10¹³ = 10 ezer milliárd, vagyis 10 billió, angolul: 10 trillion.

A bennünk élő baktériumok darabszáma (kb. 10¹⁴ = 100 ezer milliárd, vagyis 100 billió, angolul: 100 trillion. Forrás: Data HumanMicrobiome Project és egy kép is. Megjegyzés: E témakörben az angol trillion szót gyakran a 10^18 számot jelentő magyar trillió szóval fordítják (aminek az angol megfelelője quintillion). E rossz fordítás tehát milliószoros eltérési hibát jelent!

A bennünk élő „mikrobatársadalom” vagy „mikrobaflóra”, szakszóval mikrobiom vagy mikrobióta az emberi testben élő, számunkra semleges (kommenzalista), hasznos (szimbionta) és  káros (patogén) mikroorganizmusok ökológiai rendszere. A bennünk élő baktériumok egyes csoportjaira alkalmazzák a mikroflóra kifejezést is, ami arra utal, hogy a flóra növényi (a fauna az állati) élet összessége egy adott területen vagy időszakon belül.

Az emberi mikrobiom nagy része baktérium, amelyek közül legtöbb az emésztőrendszerben és a bőr felszínén található. Az egész Földön vastagbélben a legnagyobb az élőlények sűrűsége. A súlyukat tekintve a bélben kb. 1 kg mikroba van, az egész testben pedig mintegy másfél kilogramm. Így súlyarányban csak 1-2%-ban vagyunk mikrobák, mintegy 98-99%-ban mégiscsak emberek vagyunk!

Az ember önmagában aligha lenne életképes a bennünk élő mikrobák sokasága nélkül, amelyek döntő többsége nagyon értékes és fontos számunkra (többek között a számunkra káros mikrobák állandó féken tartásában is). A káros mikrobák ellen az alkalmi külső védelem célját szolgálják a fertőtlenítőszerek is amelyek (az egyéb körülmények változatlansága mellett) annál hasznosabbak, minél inkább megkímélik a számunkra hasznos mikrobákat.

A fertőtlenítés alapproblémáinak a megértését elősegítheti a velünk együtt élő mikrobák fajtáinak, létformáinak és közösségi viszonyainak az áttekintése.

Ezért az alábbiak főleg a velünk szimbiózisban élő mikrobaközösség óvásának és gondozásának a „mikrobakertészeti” szempontjait emelik ki, elsősorban az általam nagyon megkedvelt Solumium (egy hypertiszta klór-dioxid [ClO₂]) fertőtlenítőszer példáján. Az általában nem receptköteles fertőtlenítő szerek nem elég átgondolt alkalmazása ugyanis nemcsak a testünk sejtjeire veszélyes, hanem a velünk szimbiózisban élő hasznos mikrobákra is. Ezért a fertőtlenítőszerek célszerűen, ésszerűen, bölcsen kell alkalmazni, a közvetett és hosszabb távú hatásokra is gondolva.

E blog bejegyzés első fele általában a fertőtlenítés (és itt különösen Solumium) szempontjából fontos mikrobiológiai tényeket mutatja be. Az összeállítás másik fele a fertőtlenítés és azon belül a Solumium alkalmazásával kapcsolatos fontos tudnivalókat és szempontokat ismerteti. Az összeállítás utolsó része pedig bemutatja, hogy a Solumium esetén miképpen oldották meg a mikrobiológiai alapproblémákat, maximálisan kiaknázva a klór-dioxid hatóanyag e szempontból kedvező adottságait.

A tárgyalt mikrobiológiai tények korszerű és gyakran aktualizált leírásai rendre megtalálhatók a Wikipédiában. Ha azokhoz én teszek hozzá valamit, akkor arra (szerénytelenül és egyben figyelmeztetőül) egyes szám első személyű ragozással utalok. A publikált tények és nézetek könnyen megkereshetők más írásokban is az itt használt kifejezések és „Dr. Google” segítségével.

A blogbejegyzéseim „ars poétikája”, hogy a mai világban már legtöbb tény és a nézet megismerése nem probléma. Csak jól kell (tudni) kérdezni és válogatni, hiszen legtöbbször inkább az igen nagy bőség zavarával kerülünk szembe. Ez a tömör összefoglaló (mint a többi blogbejegyzésem is) elsősorban magam és a családtagjaim kényelmét szolgálja, de ha már elkészült, a legfontosabb tudnivalókat (a közösségi média szellemében) szívesen megosztom a Google által ide irányított vagy más módon ide tévedt olvasókkal is.

A mikrobiológiai témakörben sok jó makro biológiai és emberi társadalmi párhuzam is adódik. Ezt kiaknázva, ez az összeállítás bőségesen alkalmaz makro biológiai és antropomorf hasonlatokat is, a magyarázatok és a megértés megkönnyítése, a személtetés, a gondolatébresztés és a szemléletformálás céljából.

A fertőtlenítendő mikrovilág méretviszonyai

A klórdioxid hatóanyagú Solumium  fertőtlenítési mechanizmusában jelentős szerepet játszik a fertőtlenítendő mikrobák és az emberi testi sejtek mérete, ezért először az 1. ábra a méretviszonyok alapján tekinti át mikrobákat, amelyek összefoglaló neve is a méretükre utal, vagyis arra, hogy azok a kicsiségük miatt szabad szemmel nem (csak mikroszkóppal) látható mikroszkopikus élőlények, röviden mikrobák.

1. ábra

A mikrobák főbb típusai közé tartozik

1.     az eukarióta, vagyis a (sejtmagos) állati, növényi és a gomba sejt;

2.     a prokarióta, vagyis a (sejtmag nélküli) baktérium és ősbaktérium (archaea);

3.     a vírus, amely önálló életre képtelen parazita a kariótákban.

A mikrobákra gyakran egysejtűekként hivatkoznak, de előfordulnak közöttük többsejtűek is.

 

A fehérjék a mikrobák eleven alkotórészei

Az élet legfőbb ismérve az elevenség, a mozgás, amelyet bennünk a fehérjék elevensége és mozgása alapoz meg. A fehérje, olyan mint egy gyöngysor, ahol a gyöngyszemeknek az aminosavak felelnek meg. A fehérjéket az aminosav-lánc hossza és abban az aminosavak sorrendje különbözteti meg. A fehérjék szerepet játszanak a sejt alakjának a kialakításában, sejten belüli transzportfolyamatok lebonyolításában, a mozgatásban és az információáramlásban. A sejt ugyanis a fehérjék révén érzékeli a külvilág ingereit és reagál azokra.

A fehérjéknek irányító szerepük van a sejtmagban is, ahol az egyes hisztonok (magfehérjék) egy-egy génszakaszt felügyelnek, és kapuzzák a hozzáférést a kívülről érkező jelek számára (vagyis teszik hozzáférhetővé megfelelő jel számára és zárttá a többivel szemben). A magfehérjéknek ez az irányítása kell a fehérjék legyártásához szükséges genetikai tervrajz felhasználásához is, ami régebben azért nem tudatosult, mert a génvizsgálatoknál a sejtmagot működtető hiszton fehérjéket kidobták. A faj stabilitását biztosító gének önmagukban nem mozognak, nem változnak, nem elevenek. Általában nem is mozognak vagy változhatnak, mert különben állandóan változna és el is romolhatna a genetikai tervrajz.

Az életfolyamatok alapját képező fehérjék kialakításában a 20-féle „proteinogén” (fehérjealkotó) aminosav vesz részt, amelyek közül a Solumium főleg négyet károsít, éspedig a nem kéntartalmú tirozint és a triptofánt, de még jobban a kéntartalmú ametionint és a (szulfidhidril tartalmú) ciszteint, így lehetetlenné képes tenni e fehérjék és az azokat tartalmazó mikrobák életműködését.

 

Baktériumok

A baktériumok a Föld minden zugában megtalálhatóak (vízben, szárazföldön, levegőben, mélytengeri hőforrásokban és nukleáris hulladékban is). A nagy részüket azonban még nem ismerjük, – már csak azért sem, mert a baktériumtörzseknek csak mintegy a felében olyan fajok vannak, amelyek laboratóriumi körülmények között nem tenyészthetők. Egy gramm talaj kb. 40 millió, egy milliliter felszíni víz egymillió baktériumsejtet tartalmaz. A Földön összesen mintegy (5×10³⁰) baktérium élhet. 

Minden csepp tengervízben egymillió mikroorganizmus él, ezért a tengeri fürdőzéskor mikroorganizmusok tömkelegében úszunk. A pontos felmérés a napjainkban is folyik az Európai Unió által támogatott Micro B3 nevű projekt keretében.

Ezek a mikroorganizmusok a földi élet alapjai, mert jelentősen hozzájárultak a Föld élőhelyeinek a kialakulásához. Az algák és a ciano-baktériumok a napfény és széndioxid segítségével biomasszát és oxigént termelnek. A számunkra szükséges oxigén 70 százalékát termelik meg, miközben a szén-dioxid felét átalakítják. Lebontják az elpusztult biológiai anyagokat és "újrahasznosításra" visszaforgatják a földi életet fenntartó anyag-körforgásba.

A baktériumok prokarióta (sejtmag nélküli) szervezetek, mert nincs bennük membránnal elhatárolt sejtmag és más sejtszervecske (organellum), mint az állati és más eukarióta sejtekben, amint azt a 2. ábra szemlélteti egy tipikus állati sejttel való összehasonlításban. Az ábra utal a méretkülönbségekre is, (amely átlagosan a valóságban még nagyobb, mint ami ezen az ábrán mutatható volt).

2. ábra

A fehérjékre, és azon belül főleg a ciszteinre „vadászó” Solumium számára nemcsak a baktérium burka járható át, hanem a bonyolult sejtszerkezet belső hártyái, lipidrétegei is. Tehát a klór-dioxid molekulák mozgása számára ez nem egy nagyon tagolt tér, hanem inkább egy eléggé homogén diffúziós közeg. Ez tükröződik Noszticzius Zoltán és társai írásaiban is, amelyekben a Solumium behatolási sebességfüggvényét leírták és a működési mechanizmusát feltárták.

A legbelső szentély, vagyis a sejtmag mintegy fele hiszton (magfehérje), amelyet szintén elérnek a klór-dioxid molekulák mindenféle hártyákon és falakon át. Ez magyarázza, hogy a klór-dioxid radikális fertőtlenítő és sejtméreg, – sőt vírusülő is, amint arról majd a továbbiak is szólnak.

Az endoszimbionta elmélet szerint a sejtjeinkben levő mitokondrium egy belső baktérium, amelynek az őse egykor heterotróf, aerob baktérium lehetett, amit az ős eukarióta sejt bekebelezett, de nem emésztett meg, így a két sejt eggyé vált a közös evolúció során. Mindezt alátámasztja a mitokondrium alakja, a mérete és a kettős membránrendszere. A koevolúció során olyan szoros lett az együttműködés, hogy ma már nem tudnának egymás nélkül meglenni, ezért szimbiózisban, így ma már a testünk szerves részeivé váltak (ellentétben bennünk élő, de a sejtjeinktől elkülönülő mikrobákkal, amelyekről az előzőekben már szóltunk).

A mitokondriumban van kb. egy tucat saját DNS is (amelyek a Mitokondriális Éva nyomára vezettek, mivel az ondósejtek mitokondriumai nem épülnek be a petesejtbe). A mitokondrium az eukarióta sejtekben legalább egy, de akár több ezer példányban is előfordulhat. A mitokondriumok a sejtek erőművei, energiaellátói, ezért az olyan sejtekben van szükség sokra belőlük, amelyeknek nagy az energiaigényük.

Vírus (virion) lényegében csak puszta mag fehérjeburokban

A vírus a közegében sodródó (úszó, lebegő) planktonos állapota a virion, amely nem mutat életjelenségeket, nincs anyagcseréje és önálló mozgásra képtelen. A 3. ábra is mutatja, hogy a virion csak puszta örökítő anyag (DNS vagy RNS) fehérje burokban. Korszerű hasonlattal élve, a virion lényegében csak egy működést módosító programcsomag, a számítógépes vírusokhoz hasonlóan. A vírusban a magfehérjék (hisztonok) lizin és arginin aminosavban gazdag vegyületek. A hisztonok megtámadásával a Solumium képes hatékonyan pusztítani a vírusokat is.

3. ábra. A virion (vírus) lényegében puszta mag (DNS/RNS fehérjeburokban)

A vírusok életéhez és szaporodáshoz szükség van gazdaszervezetre, ezért az egyszerűségük ellenére sem valószínű, hogy legelső élőlények voltak. Inkább lehettek sejtekből kiszakadt és elsodródott genetikai elemek leszármazottai. Ma pedig genetikai örökítő anyag evolúciós erejének és életrevalóságának (az áldott vagy átkozott) példái és bizonyítékai.

A virion a gazdasejtbe való behatolása után feléledve lesz vírus (ott annak nevezzük). Ebből a szempontból olyan, mint a növényi mag, amely látszólag élettelen, de amint termékeny talajba kerül, – annak az erőforrásait kiaknázva – kicsírázik és kibontakozik, majd az új magok sokaságát állítja elő (a vírusok életciklusa azonban sokszorta rövidebb, ami miatt a szaporodásuk sokszorosan nagyobb). A virion–vírus metamorfózisát és életciklusát a 4. ábra szemlélteti.

4. ábra.

Az ábrán követhetően, a virion először rátapad a sejtre, majd sejtmagba befecskendezi az örökítő anyagát, amely ott átszervezi a gazdasejt működését. Ezután a gazdasejt (a saját fehérjéiét felhasználva) a vírussal azonos új vírusokat termel. Végül az új vírusok kiszabadulnak, és virionná válva sodródnak tova új gazdasejteket keresve. A vírus a gazdasejttel akár több százezer példányban is lemásoltathatja magát, és ezzel a megfertőzött gazdasejt megbetegedését is okozhatja.

Az antibiotikumok elterjedése előtt, ezt a mechanizmust aknázták ki a 20.század első felében a káros baktériumok ellen. A Wiki szerint a vírusokat több mint 60 éven keresztül használták az antibiotikumokkal történő gyógyítás alternatívájaként a Szovjetunióban és Kelet-Európában.

D'Hérelle nyomán a baktériumokat fertőzni képes vírus neve bakteriofág lett (jelentése: baktériumfaló, neve röviden csak fág). A Wiki szerint a fágok a legszélesebb körben elterjedt, legváltozatosabb szervezetek a földi bioszférában. A mindenütt jelen lévő fágok megtalálhatók a bakteriális gazdaszervezetek által benépesített minden élőhelyen és a tengeri baktériumok akár 70%-a is fágokkal fertőzött lehet.

A vírusok ellen nem tudtak gyógyszerekkel védekezni (még most sem nagyon), mert a sejten kívüli vírus, vagyis a virion semmilyen anyagot nem vesz fel, ezért nem vagy alig lehet rá hatni. A testünk vírusfertőzött (átprogramozott) sejtjeit pedig a gyógyszer nem vagy alig képes megkülönböztetni az egészséges sejtjeinktől. Így vírusfertőzés során legtöbb esetben csak tüneti kezelésre van lehetőség.

A Solumium ráakad (a 3. ábrán jól látható vírusfehérjéken belül is levő) cisztein aminosavakra a virionokban és a gazdasejtekben megbújó vírusokban is. Azokkal reakcióba lépve „levadássza” azokat mindenütt, ahova behatol a testszövetekbe történő diffúzió során.

Gombasejt

5. ábra

A gomba (Fungi) eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű élőlény, amelynek kitintartalmú sejtfala van. A Wikipédia szerint a gombáknak jelenleg kb. százezer faját ismerik, de becslések alapján akár 1,5 millió eddig ismeretlen gombafaj is létezhet. Szaporodásuk rendszerint a közeggel sodródó spórák révén történik, emlékeztetve a vírus és a virágpor (pollen) sodródásához.

A gombák az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik. A gombák többsége aerob (azaz anyagcseréjükhöz szükségük van oxigénre). Sok gombafaj hosszú ideig kibírja az oxigén hiányát, azonban ilyenkor egy idő után a sejtjeik szaporodása leáll. Az anaerob (a levegő oxigénjét egyáltalán nem hasznosító) gombafajok másodlagosan anaerobok, azaz eredetileg nem voltak azok, csak elvesztették mitokondriumaikat.

A gombák lebontják a szerves, elsősorban növényi anyagokat, amelyek teljes lebontását viszont csak a baktériumok tudják elvégezni. A nagy molekulákat azonban a gombák aprózzák fel és készítik elő a baktériumoknak, amely a folyamatot jóval gyorsabbá teszi.

Az emberi szervezetben is vannak gombák, de ezek az „élettársak” csak elenyésző esetben ártalmasak. Egy részük fertőző megbetegedést (mikózist) okoz, ha túlságosan és/vagy rossz helyen szaporodik el bennünk.

A gombás fertőzés ellen sokféle gyógyszer van, amelyek közé tartoznak, köztük az antiszeptikumok (pl. a szájöblögetőként is használt klórhexidin), a specifikus szerek (pl. a nisztatin és más makrolidok), az azolok stb., amelyekkel sokféle kezelésre van lehetőség. E területen a Solumium sajátossága, hogy sejt falain és hártyáin könnyen áthatolva ráakad ciszteinre és más aminosavakra (az 5. ábrán mutatott sejtmagban és mitokonrriumokban is), amelyekkel reakcióba lépve „levadássza” azokat mindenütt, ahova behatol a testszövetekbe történő rövid diffúzió során.

 

Biofilm, biohártya (mikroba közösség, „település”) és a planktonikus lét

Az emberekhez hasonlóan legtöbbször a mikrobák is szervezett formában, „népes településeken” élnek, vagyis a mikrobák egyik életformája a szervezett közösségi létforma (társas, társadalmi) lét. A mikrobatelepülések taglétszáma a legnagyobb emberi települések (a metropoliszok) lélekszámát is messze meghaladhatja (különösen a vastagbélben). E hasonlat elmélyítésében szó lehetne akár még a mikrobák fajai, fajtái, nemzetségei szerinti elkülönülésekről, sőt a különféle a diaszpórákról is.

A mikrobák másik létformája (amelyre legtöbben vagy először gondolnak még ma is) az elkülönülten sodródó vagy vándorló planktonikus lét.

Itt plankton (a görög: „vándorló”, „sodródó” szóra utalva) az olyan élőlények összefoglaló neve, amelyek helyváltoztatásában elsősorban a víz áramlása és nem a saját erő a meghatározó. A virus neve a planktonikus létformában a virion. A planktonikus létforma kihangsúlyozására ennek mintájára (az –ion végződés alkalmazásával) beszélhetnénk mikrobion, bakterion, fungion mikrolényekről is.

A mikrobion szó a mikroba archaikus neveként még szerepelt is az 1913. évi Webster’s Dictionary szótárban, de aztán kiment a használatból).

A biofilm vagy biohártya az egy felületen összetapadt, egybefüggő bevonatot képező mikroorganizmusokból áll. Biofilmek előfordulnak élő és élettelen felszínen, természetes, ipari vagy kórházi környezetben egyaránt. A mikrobák gyakran beágyazzák magukat az általuk termelt extracelluláris polimer (extracellular polymeric substance, EPS) nyálkába, amely sejten kívüli DNS részekből, fehérjékből és poliszacharidokból áll. A nyálkák jelentik a mikrobatelepülések infrastruktúráját, – keretet és segítséget adva a mikrobaközösség együttélésére, védelmére, és munkamegosztására (illetve a tevékenység, a feladat, a funkció stb. szimbiotikus megosztására).

A 3. ábra szemlélteti egy mikroba kolónia (telep, "város") kialakulásának főbb fázisait és jellemzőit, bemutatva a plankton állapotú mikrobáknak a gyenge van der Waals-erőkön alapuló még reverzibilis megtapadását, majd a felülethez történő irreverzibilis kötődést, továbbá mikrobakolónia "népességrobbanását" és végül a biofilm érését, amely során lére jöhet a sejtek planktonizálódó elkülönülése, kiáramlása, szétszóródása, terjedése és visszaáramlása is.

6. ábra

A biofilmben élő mikrobák jelentősen különbözhetnek ugyanazon faj planktonikus állapotában szabadon úszó példányaitól. Amikor a planktonikus mikrobák bekerülnek a biofilmbe, akkor (a genotípus megtartása mellett) a növekedésük fenotípusa is megváltozhat, nagy géncsoportok szabályozásának a megváltozása révén. Magyarul: a biofilm zsúfolt („városi”) környezetében megváltozhatnak a szaporodási  és egyéb jellemzőik.

 

Patogén mikrobák biofilmjei

A patogén mikrobák általában szintén nem magányos (szingli) bűnözők, nem elszórt tanyák (farmok) lakói, hanem mikrobatársadalomban megbújó bűnszervezetek, gerillacsoportok. A patogén vírusok pedig a gazdasejtekbe bújnak el.

A biofilmbe zsúfolódó mikrobák számára megnyílik az interakció és kooperáció lehetősége is, ami előnyt jelent tisztítószerekkel és antibiotikumokkal szembeni védelemben.Egyes esetekben sűrű extra celluláris mátrix és annak a külső sejtjei annyira megvédi a mikrobaközösség belső sejtjeit, hogy az antibiotikum-ellenállás akár az ezerszeresére is megnőhet.

A rezisztenciát növeli az is, ha a biofilm sejtjeinek egy része szinte kövületként szunnyad (mint a fogkőben). Ilyen állapotban nem vagy alig folytat anyagcserét, ezért nem vagy alig lehet rájuk hatni, így az antibiotikumoknak ellenálló rezisztens védőréteget alkothatnak, amely a kolóniát megvédi. Ott a baktériumtelep tagjai sokkal nehezebben pusztíthatók el, mint az egyedi sejtek, hiszen a biofilm belsejébe nehezen hatolnak be a folyadékok és a gőzök is. A Solumium nagy előnye, hogy a diffúzióval a biofilm védőrétegein is könnyen áthatolva ráakad ciszteinre és más aminosavakra, amelyekkel reakcióba lépve megöli a biofilm belsejében meghúzódó mikrobákat is.

A nem fajta szerint szelektív, de erős hatású fertőtlenítőszerek (köztük a mindent ölő biocid Solumium) célzott alkalmazása nehéz a „városi gerillákként harcoló” patogén mikrobák ellen. A fő probléma ilyenkor „a civil lakosság”, vagyis a nem patogén mikrobák és saját sejtjeink megkímélése. Egy hipotetikus mechanikus-diffúziós modell (Noszticzius–effektus) szerint a Solumium esetén van egy méret szerint szelektivitás, amely a biocid fertőtlenítőszerekre is érvényes nagyon érdekes és újszerű fertőtlenítési modell és elmélet.

A biohártya fontos tényezője lehet a krónikus bakteriális fertőzéseknek, különösen a beültetett implantátumok (szívbillentyűk, térdprotézisek stb.) esetén. A műbillentyűvel élők esetén a fogászati és más sebészeti beavatkozások protokolljához tartozik az antibiotikumos profilaxis, mivel a szív műbillentyűje is egy olyan felület, amelyen könnyen jön létre a kemény alapot különösen kedvelő mikrobatelep. A letelepedéshez jó körülményeket szolgáltathatnak a műtött szívben nem eléggé lamináris áramlások hibái (turbulenciái, lelassult helyei) is.

 

A BENNÜNK ÉLŐ MIKROBÁK ÉS AZOK CSERÉJE AZ EMBEREK KÖZÖTT

A bennünk élő mikrobák nagy része számunkra is jó segítő, cimbora, velünk együtt élő élettárs, – akikért (és néha akik ellen) a harang szól. Az egyre jobban terjedő új felfogás szerint, az élettárs-mikrobáink nem bennünk–rajtunk élősködő paraziták, hanem mintegy billiónyi számú olyan lénytömeg, amely általában védi a bőrünket, a nyálkahártyáinkat, és a testnedveink egy részét is. Ezek a lények a beleinkben vitaminokat és esszenciális aminosavakat is előállítanak számunkra. A bélbaktériumok állítják elő a véralvadásban szerepet játszó K1 vitamint, valamint az érelmeszedés és a csontritkulás ellen védő K2 vitamint is. Az emésztésünk mintegy 30%-át ők végzik (rossz esetben, ezzel okozva-fokozva a kövérséget is).

A mikrobaflóra érdeke is az egészségünk és a békés együttélésünk. A bennünket kolonizáló mikrobabirodalom élettere, táptalaja, éltető környezete ugyanis mi vagyunk, az élő és egészséges emberi test formájában. A szimbiózisban velünk élő mikrobák életfontosságúak számunkra (és általában az emlős állatok számára is). Ezt bizonyítja, hogy a steril egerekben torz belső szervek alakultak ki – apró ki szívvel.

Egy mikrobacsoport károssága sokszor azon múlik, hogy nem jó helyen van ott, vagy rossz időben van akkor ott. Vannak olyan mikrobák is, amelyek más emlős fajokban vannak el jól, de az embert megfertőzik. Más mikrobák az egyik embercsoportban jól elvannak, más embereket viszont megfertőznek (ezért kell védőoltásban részesülnünk) egyes távoli országokba való utazás előtt. Ugyanakkor vannak olyan mikrobák is, amelyek fertőzőképessége igen széles körű és az emberre mindenképp veszélyesek. A mikrobák között (kis számban) vannak olyan káros csoportok, amelyeket a hasznos mikrobák tartanak féken az egészséges emberben, amíg csak van oxigénellátó vérkeringés, utána viszont a gyorsan túlszaporodó anaerob mikrobák segítenek a porrá válásunkban is.

A nagy természeti katasztrófák után a területen maradó hullák bomlása, szaga és foszlása jelzi, hogy a leálló oxigénellátás nyomán gyorsan túlszaporodó káros mikrobák (pl. anaerob baktériumok, gombák) lebontó, bomlasztó uralma jött el. Erre utal a régi mondás (megfigyelés): a halál a vastagbélben kezdődik. A jelenség jól ismert az élelmiszeriparban is, ahol hasonló folyamatok okozzák a húsok és más szerves anyagok megromlását.

 

A mikrobák kommunikációja és vegyi fegyverei

A legújabb kutatások szerint a bennünk élő mikroba társadalom tagjai egymás között kommunikálnak. Két nyelvet is értenek és beszélnek. Van egy („nemzeti”) fajtanyelvük és van egy általános (fajközi, „nemzetközi”) nyelvük, amelyet a mikroba társadalom minden tagja ért. A bennünk élő mikrobák kommunikálnak a környezetükben levő emberi sejtekkel is. A születés után még a baba immunrendszerének a betanítására is képesek.

A velünk szimbiózisban együtt élő mikroba társadalom tagjai együttműködnek, kiszorítósdit játszanak, sőt egymással harcolnak, akár vegyi fegyverekkel is. Az egyes mikroorganizmusok toxikus anyagcseretermékei más mikrobák ellen vegyi fegyverként működnek. A penicillin felfedezése tulajdonképpen a mikrobák közötti vegyi harc egyik fegyverének a felfedezése. Fleming fedezte fel azt, hogy a Penicillium notatum nevű penészgomba vegyi fegyvereként is hat a Gramm-pozitív baktériumok ellen (megakadályozva azok osztódását).

 

Új irányzat a mikrobiom gondozás – az általános hadviselés helyett

Nem téve különbséget a hasznos és a káros baktériumok és mikrobák között – eddig általában a katonai hadviselés frazeológiája dívott mindenféle mikroba ellen. Egészségügyi tévé műsorokban mutogatták, hogy mindenütt (lakásban, közlekedési eszközökön, kilincseken, pénzeken, karfákon stb.) jelen vannak ezek az undorító és fertőző lények, amelyek ellen védekezni kell, tisztogatással, fertőtlenítéssel, sterilizálással stb.

A mániákus higiénia-propaganda hadat üzent minden mikrobának, gyökeres kiirtásukat igényelve. A bennünk élő mikroba társadalom ugyanis tulajdonképpen inkább gondozást érdemelne, olyan kertészkedést, amely ugyan írtja a gyomot, de egyébként védő jellegű, amint az a növény–védőszer névben is benne van. E helyesebb szemléletű megközelítésben a mikroba–népirtás helyett a szelektív mikrobagondozás szemléletét és gyakorlatát kell elterjeszteni, amiben nagy hangsúly esik az ellenség (a káros mikrobák) felismerésére, elkülönítésére, és a fészkeinek a felszámolására. Az antibiotikumos kezelések terén régebben erőltették is az antibiotikumok célzott alkalmazását, de a kitenyésztés elhúzódása és bizonytalansága miatt manapság már alig lehet hallani róla. Új megközelítésben a válogatás nélküli „mészárlás” helyett a mikrobiális vadon menedzsereiként igyekeznek tevékenykedni. Az új irányzatnak már neve is: orvosi ökológia. Más kifejezések erre: mikrobiom vagy mikrobióta gondozás (ápolás és karbantartás), microbiome engineering, mikrobamérnökség, mikroflóra gondozás stb. Talán lesz majd rövidebb elnevezés is (pl. szimbiotika, mikrászat, microbiotika, a gondozóra pedig: mikrolényész, microbiotist, microbist).

 

A mikrobióta természetes kialakulása, fejlődése és közösségi összehangolása

Már a szülés során megindul mikrobiom fejlesztése. Az anyaméhben még steril magzat a szülés során azonnal megkapja a szükséges mikrobióta egy részét a ráragadt vaginaváladék hatására (a császármetszéssel világra jött baba ebből a szempontból hátránnyal indul).

Utána jön a mama lehelete, testi érintkezése stb. A babát már az első nap a mikrobák milliói lepik el. Később az anyatej pedig végig oltja a bélcsatornát is.

A kisgyermekek egy-két évig minden kezük ügyébe akadó dolgot a szájukba vesznek, vagyis mindent megtesznek, hogy sokoldalúan kiegészítsék a mikrobiom hiányzó részét. Ennek az egyik áldásos hatása az is, hogy megedződik az immunrendszerük és nem lesznek hajlamosak az allergiára, asztmára stb.

Az együtt élő családtagok a légtér és a tárgyak hosszú idejű közös használata révén folyamatosan és elég jól összefésülik a mikrobaflórájukat is. Ők tehát egymás számára általában nem fertőzők – kivéve akkor, ha idegen közegből hirtelen sok új mikrobát hoznak haza, amelynek a családi háziasítása egy ideig problémát okozhat.

A vendéglátáskor az üdvözlést, a búcsúzást (a köszönést és az elköszönést) kísérő kézfogás és puszi segítséget nyújt abban, hogy nem együtt élő rokonok és ismerősök (a közös légtér használatán kívül) testi érintkezéssel is cseréljenek mikrobákat és ezzel is közelebb kerüljenek egymáshoz.

A munkahelyek, közösségi terek, járművek, vendéglátó-ipari helyiségek, táncmulatságok, kórházi szobák stb. egyébként sok alkalmat kínálnak a mikrobacserére szélesebb körben is.

A szerelmi élet igen intenzíven segíti elő a mikrobiom széles körű összehangolását a testváladékok cseréjével is (a csókolódzás, közösülés folyamán). Promiszkuitás esetén igen sokoldalú (nagyközösségi) baktériumflórát nyerhet az illető (a netán megszerezhet nemi betegségek mellé). 

 

A higiénia hipotézis és a bélbaktériumok pótlása

A higiénia hipotézis szerint a legtöbb fejlett ország károsan túl tiszta. A piszokkal való érintkezés során a szervezetbe milliónyi organizmus: vírus, baktérium és féreg kerül be (amint ez fennáll a madarak, az emlősök és a vadon élő állatok esetén is). A kutatók szerint e mikrobák egy része edzésben tartja az immunrendszert. A mikrobák adaptálódtak hozzánk, mi pedig hozzájuk és így javul védekező képességünk. Előnytelen tehát, hogy a fejlett világban ezeket a mikroorganizmusokat antibakteriális szappanokkal, tisztítószerekkel és fertőtlenítő zselékkel tartják távol a szervezettől.

Asztma világszinten megnövekedett gyakoriságát a higiéniahipotézis a nem fertőző baktériumokkal és vírusokkal való túl kevés gyermekkori kontaktusra vezeti vissza. Okként részben a modern társadalmakra jellemző nagyobb tisztaság és kisebb családot jelöli meg. A higiéniahipotézist alátámasztó tények közé tartozik, hogy az asztma jóval gyakoribb a fejlett országokban, illetve kevésbé gyakori olyan farmokon és otthonokban, ahol házi kedvenceket tartanak.

Az autoimmun betegségek is gyakoribbak a fejlett országokban, ott is a magasabb jövedelműek körében az immunrendszert szabályozó bizonyos mikrobák eltűnése miatt. A krónikus reumás ízületi gyulladás vagy Crohn-betegség esetében egyes kutatásokban már disznóürülékből begyűjtött sertésparazita petéit tartalmazó szert is alkalmaznak gyógyítás céljából. Ez a parazita az emberben csak alig két hétig marad életképes, viszont ennyi idő alatt is képes átalakítani az immunrendszert, és megelőzni, hogy a szervezet a saját szöveteit támadja meg.

Probiotikumos kezelés már régóta rutinnak számít a mellékhatásként a bélflórát károsító antibiotikumos kezelés kiegészítésére. A kezelés általában étrendkiegészítőként szedett pre- vagy probiotikum. A prebiotikum a hasznos bélbaktériumok tápláléka, probiotikum pedig maga a hasznos bélbaktérium (törzsei) az étrend kiegészítőben. Már a formális klinikai tesztek stádiumában levő egyik kutatás végső célja az olyan probiotikus tabletták megalkotása lenne, amelyek tartalmazzák az egészséges mikrobiom felépüléséhez szükséges összes mikrobafajt.

Szartranszplantáció (székletátültés) egy egészséges donor székletét juttatja a multi rezisztens Clostridium difficile baktériummal fertőzött beteg beleibe. E fekális transzplantáció hatására a donor székletében található jótékony baktériumok megtelepednek a páciens tápcsatornájában, és lassan megkezdik a C. difficile kiszorítását. Az Albertai Egyetem kutatói ebben az évben 124 fekális transzplantációt követtek végig nagy alapossággal, és megítélésük szerint a procedúra biztonságos, valamint nagyon is eredményes. A betegek 83 százalékának állapotában szinte azonnali javulás következett be, ahogy belső ökoszisztémájuk mesterségesen helyreállítódott. A Minnesotai Egyetem orvosai a fekális transzplantációt szeretnék bevenni a sztenderd kezelési eljárások közé. Jelenleg már képesek kivonni a baktériumokat a donor székletéből, és kizárólag ezeket bejuttatni a recipiens beleibe, így az eljárással kapcsolatos „undor-faktor” is jelentősen csökkent.

FERTŐTLENÍTÉS SOLUMIUM ÉS MÁS SZEREK RÉVÉN

A fertőtlenítés (illetve a dezinficiálás, sterilezés) az embert vagy a környezetét szennyező káros mikrobák (kórokozók) elpusztítását vagy a fertőzőképességük megszüntetését szolgálja. A fertőtlenítés önmagában nem volna nehéz, hiszen sokféle olyan fizikai jelenség (hőhatás, nyomás, sugárzás stb.) és kémiai szer (méreg, oldószer, oxidálószer, reagens stb.) van, amely olcsó és könnyű lehetőséget kínál az élet elpusztítására. A fertőtlenítést azonban olyan módon célszerű (és megengedett) végezni, hogy a fertőtlenített személyt és tárgyakat, valamint az érintett helyeken levő hasznos mikrobákat a lehető legkevesebb káros behatás érje. Ha ezt nem tartjuk be, akkor a fertőtlenítés sokkal többet árthat, mint használ. Ez az előbbiekben vázolt új szemlélet lényege is.

 

A fertőtlenítő hatás fajtái, elnevezései és fokozatai

(a Pécsi Tudományegyetem kozmetikus oktatásában az anyagismeret tárgya (http://users.atw.hu/kozmetc/an7.doc szerint)

1.     Csiraszám csökkentő (szanációs) hatás: a kórokozók egy része elpusztul, vagy eltávozik a felületről ( szappanos meleg vizes kézmosás, szellőztetés)

2.     Baktériumok szaporodását gátló (bakteriosztatikus): nem pusztulnak el, de szaporodásuk így fertőzőképességük gátolt (hűtés, fagyasztás)

3.     Baktériumölő (baktericid): vegetatív formái elpusztulnak, de spórák életképesek maradnak.

4.     Spóraölő (sporicid): a spórákat is elpusztító hatás. Endosporát képező baktériumok esetében nem teljes hatású, mivel az endosporák újból kedvező körülmények közé kerülve vegetatív (szaporodó képes) állapotba kerülhetnek. Csak néhány fertőtlenítő eljárással, magas hőmérséklete érhető el.

5.     Vírus inaktiváló (virucid): a kozmetikában alkalmazott legerősebb fertőtlenítő. AIDS,Hepatitis B , vírusokat is megöli

6.     Gombaelemeket pusztító (fungicid): a bőr gombák okozta betegségei kozmetikus által nem kezelhetők, de ezen anyagoknak is szerepe van pl. a penészedés gátlásnál. Ilyen hatás egyes kémiai és fizikai valamint kombinált fertőtlenítéssel érhető el.

7.     Parazitákat pusztító (paraziticid): a környezetbe kikerült patogén protozoa vegetatív alakjait valamint lárváit és petéit pusztítja. Csak néhány speciális. fertőtlenítőszerrel és fizikai eljárással érhető el. [Megjegyzés: a protozoa (egyesszámban: Protozoon; görög proto: első + zoa: állatok) a korábban a protiszták országába sorolt heterotróf, állati jellegű egysejtűek gyűjtőneve].

8.     Biocid: baktericid + virucid+ fungicid +sporicid

 

A humán fertőtlenítés legfőbb problémája a szelektivitás

A témánk szempontjából fontosabb főbb szelektivitási típusok:

KEZELÉSI SZELEKTIVITÁS a szer térben és időben korlátozott alkalmazása (például: csak külsőleg, csak egy kis helyen és/vagy csak rövid ideig, gargarizáláskor a lenyelés tiltása, szembe ne menjen stb.). Itt nem a szer szelektív hatású, hanem az alkalmazási módja, – megválogatva, hogy mikor mire, hol, mennyi ideig, hogyan alkalmazzák. Ezen a módon a biocid (mindent ölő, tehát eleve nem szelektív) szerek hatása is szelektív lehet. Ilyenek például (köztük a Solumium is) a külsőleges használatú lokális fertőtlenítők, a rövid lokális felületi hatást kifejtő szájvizek, garatöblögetők stb.). A Listerin szájöblögető például csak 30 másodpercig használható.

A SZER HATÁSA SZERINTI SZELEKTIVITÁS:

Mikrobatípusok szerinti szelektivitás (baktérium, vírus, gomba stb. szerint)

Fajszelektivitás (patogén fajok irtásához, mint az antibiotikumoknál)

Fajon belüli csoportszelektivitás (patogén fajta, törzs stb. szerinti irtásához)

SOLUMIUM ESETÉN FELMERÜLŐ SZELEKTIVITÁSOK:

Méretszelektivitás („Kicsit öl”, ha a mikrobák és a sejtek méretkülönbsége kiaknázható, amint azt a Noszticzius-hatás hipotézise feltételezi)

Sejtrészlet szerinti szelektivitás (sejtfal, sejtérzékelés, sejtfehérjék stb. szerint)

Aminosav szerinti szelektivitás (Solumium 4 aminosavra nagyon hat)

Cisztein szerinti szelektivitás (Solumium a ciszteinre különösen erősen hat)

 

Egyes fertőtlenítőkről röviden

A történelem folyamán az első fertőtlenítők a nehézfémek (ezüst, higany) biocid hatását aknázták ki. A nehézfémek használata a mai napig sem szorult ki teljesen a gyógyításból annak ellenére, hogy a korszerű antibiotikumok és antiszeptikumok számos fertőző betegség kezelését tették jobbá.

Varga Gábor vegyész „Kolloidális ezüst a természetes antibiotikum” (2009.12.4. http://www.candidainfo.hu/kolloidalis-ezust-a-termeszetes-antibiotikum) cikke szerint már a régi egyiptomiak, görögök, rómaiak is megfigyelték, hogy az ezüstnek bizonyos betegségekben gyógyító hatása van. A tudomány fejlődésével kiderült ezeknek a betegségeknek a pontos oka is: baktériumok, gombák, és vírusok. Ezek a kórokozók, mint minden élő szervezet, nagyon érzékenyek minimális mennyiségű nehézfémre is, mivel ezek irreverzibilisen kötődnek a mikroorganizmusok anyagcseréjéhez és szaporodásához szükséges, fehérje-természetű enzimekhez.

Ezen a mechanizmuson alapultak a középkorban pl. a szifilisz higannyal történő  gyógyítását célzó próbálkozások, ami a legtöbb esetben több kellemetlen tünetet okozott, mint maga az alapbetegség. Ennek egyik oka az volt, hogy vízoldható higany-sókat alkalmaztak belsőleg, ami hasonlóan a többi vízoldható nehézfém sóhoz a szervezet enzimeit is károsította.

Ezt követte 1910-ben az első igazán hatásos vegyület a Salvarsan, ami a szintén erősen mérgező arzént tartalmazta szerves kötésben, viszont ennek használata lényegesen kevesebb mellékhatással járt és a gyógyulási arány is magasabb lett.

Manapság a fertőtlenítésben gyakran aknázzák ki naszcensz (atomos állapotú oxigénnek a mikroorganizmusokat elroncsoló erős hatását. Ezen alapul például az ózon (O₃) és a hidrogén-peroxid (H₂O₂) fertőtlenítő hatása is. A klór vegyületeinek egy része oxidálószerként hat a fertőtlenítés folyamán. Ezek közé tartozik a konyhasóra (NaCl), és naszcensz oxigénre elbomló nátrium-hipoklorit (NaOCl) is, amely a kedvelt házi fertőtlenítőszerként használt hipó és a domesztosz aktív összetevője.

A jódtinktúra fertőtlenítő hatása viszont azon alapszik, hogy az elemi jód minden élő szervezet számára mérgező. Betadine (oldat, szappan gél) széles antimikrobiális spektrummal rendelkező fertőtlenítőszer, mely bőr- és nyálkahártya-fertőtlenítésére alkalmas. Egyidejűleg baktericid, fungicid, szelektív virucid, tuberkulocid, protozoocid hatású. Povidon-jód komplexet és egyéb adjuvánsokat tartalmaz (a pontos összetételét a gyártó üzemi titokként kezeli).

A povidon-jód a polivinil-pirrolidon polimer jóddal alkotott komplexe, melyből a jód – alkalmazását követően – egy meghatározott ideig felszabadul. Az elemi jód magas hatásfokú csíraölő szer, mely in vitro gyorsan elpusztítja a baktériumokat, vírusokat és gombákat, valamint némelyik protozoont. A hatásmechanizmus a következő: a szabad jód gyors csíraölő hatású, míg a polimerhez kötött jód reservoárként működik. Ahogy a készítmény érintkezik a bőrrel vagy a mucosus membránnal, egyre több jód disszociál a polimerből.

A jód reakcióba lép a mikroorganizmusok enzimjein vagy strukturális fehérjéit alkotó aminosavak oxidálható –SH és –OH csoportjaival, ezáltal inaktiválódnak vagy elpusztulnak. A legtöbb mikroorganizmus kevesebb, mint egy perc alatt elpusztul in vitro, az első 15-30 másodperc alatt megy végbe a legtöbb károsodás. A folyamat során a jód színét veszti, épp ezért a barna szín intenzitása a hatékonyság indikátora. Mihelyt bekövetkezik a színvesztés, ismételt adagra van szükség. Rezisztencia nem ismeretes.

Felszívódás:

Normál egyéneken a lokális használat csak elenyésző szisztémás jód abszorpciót eredményez.

Povidon (PVP): A povidon felszívódása és főként renális eliminációja a moláris tömegtől függ. A moláris tömeg 35 ezer és 50 ezer közötti, ezért retencióra számítani lehet.Jód: A PVP- jód vagy jodid felszívódása hasonlóképp zajlik, mint a más eredetű jódé.Az elimináció főként vesén keresztül történik.

 
 A fogíny ecsetelésére és toroköblögetésre használható Phlogosol és Glycosept, valamint a szájöblögetésre szolgáló klórhexidin Listerin és klórhexidin (chlorhexidine) is kifejt fertőtlenítő hatást a szájbaktériumok ellen. Szájöblítők közül a chlorhexidin és az illóolajokat tartalmazó Listerine® bizonyítottan hatásos plakk- és gingivitisellenes szer. Mindkét szer megkapta a nagyon szigorú követelményeket felállító „American Dental Association Council on Scientific Affairs Seal of Acceptance” tanúsítványát, amely bizonyítja, hogy az antiszeptikum klinikailag hatásos plakk és gingivitisellenes szer.

Phlogosol hatóanyaga nátrium-szamárium-diszulfoszalicilát és hexaklorofén. A leírása szerint a szamárium-diszulfoszalicilát (mint a többi ritka földfém) komplex gyulladáscsökkentő hatása a véralvadási folyamat korai fázisában, a Hageman-faktor, illetve komplement gátlás útján érvényesül. Megakadályozzák a fibrinfilm képződését és így a gyulladás feltételének létrejöttét. A hexaklorofén erős bakterio- és fungisztatikus hatással rendelkezik, gátolja a patogén Staphylo- és Streptococcusok szaporodását anélkül, hogy az esetleg szükséges antibiotikum vagy kemoterápiás kezelést befolyásolná.

Glycosept dezinficiens, baktericid illetve bakteriosztatikus hatású. Bizonyos gombaellenes hatással is rendelkezik. Az alkalmazás helyén enyhe fájdalom- és viszketéscsillapító hatása is van. Hatóanyaga az akriflavin-klorid, levomentol és rezorcin. Kis dózisban és csak rövid ideig tartó, külsőleg történő alkalmazás (száj-, garatüreg-öblítés) esetén a hatóanyagok klinikailag jelentős mennyiségű felszívódására nem kell számítani.

Listerine® hatóanyaga a timol, (0,064%), eukaliptuszolaj (0,092%), mentol (0,042%) és metilszalicát (0,060%) 22% vagy 26%-os hidroalkoholos oldatban. Az 1800-as évek végén fejlesztették ki, eleinte sebgyógyításra, majd torokfájásra, hajas fejbőr kezelésére használták. Az 1940-es évektől alkalmazzák szájvízként. A több, mint 120 éves múltra visszatekintő A Johnson & Johnson cég termékét jelentő Listerine® az USA-ban lényegében az egyik legrégebben alkalmazott szájfertőtlenítő szer. Közép-Európában azonban csak a legutóbbi időkben terjedt el. Azóta viszont tarol az üzletek kínálatában és polcain.

Bakteriológiai vizsgálatok tanúsága szerint az illóolajokat tartalmazó Listerine széles spektrumú antiszeptikum, egyenlő mértékben hat mind a Gram-negatív mind a Gram-pozitív baktériumokra In vitro bakteriológiai vizsgálatok szerint hatása igen gyors, 30 másodpercen belül elpusztítja a legtöbb orális mikoroorganizmust. Az illóolajok szétroncsolják a baktériumok sejtfalát, és bénítják enzimatikus aktivitását. Az illóolajok kioldják a lipopolysaccharidot (endotoxin), amely csökkenti a biofilm patogenitását is.

Régebben Listerinet úgy reklámozták, hogy a szájbaktériumok 99,9%-át megöli. Még ma is van olyan honlap, amely szerint: Listerine® „kills up to 99.9 oral bacteria in lab tests”). Nagy baj lenne, ha ez valóban igaz volna, mert a szájbaktériumok döntő többsége nagyon hasznos és mivel aktív és állandó védelmet nyújt a rossz szájbaktériumok ellen. Az állítás igazát megkérdőjelezi az is, hogy a termékeken most már csak az a jóval gyengébb (sőt igen homályos) állítás szerepel, hogy „Szembeszáll a kórokozókkal, melyek a lepedék és az ínygyulladás okozói”.

A hazánkban is népszerű Chlorhexamed oldat, széles spektrumú antibakteriális és gombaellenes hatással rendelkező szájöblítő, amely a szájüregben tartósan kötődik a szájnyálkahártya és a fogak felszínéhez, ezáltal a hatása hosszú ideig érvényesül. Alkalmazható a torok- és garatgyulladás kiegészítő kezelésére is. Fogorvosi műtétek, beavatkozások előtt és után a bakteriális csíraszámot csökkentő hatásával segít a gyulladásos megbetegedések elkerülésében.

Az Alkcema, Alksebor, Septofort, Curasept és Chlorhexamed hatóanyagául is szolgáló klórhexidin bakteriosztatikus vagy baktericid hatása azon alapul, hogy a baktériumsejtekben a membrán ozmotikus képessége károsul, ami akadályozza a baktériumsejt anyagcseréjét a membránon keresztül, olyan módon, hogy vagy teljes réteget alkot a sejt egész felületén, vagy úgy, hogy a citoplazma membrán destrukcióját idézi elő. Manapság a chlorhexidin a „gold standard”, amelyhez minden orális antiszeptikum klinikai hatékonyságát viszonyítják.

 

Solumium (ClO2, klórdioxid) egy kétélű biocid vegyi fegyver a mikrobák ellen

Egy előző fejezet címe: "A humán fertőtlenítés legfőbb problémája a szelektivitás" volt, ami felveti, hogy különösen nagy a szelektivitás problémája az olyan (közel) minden élőt ölő, fehérjeroncsoló biocid fertőtlenítő anyaggal, mint amilyen a Solumium is. Az ilyen és ehhez hasonló szerek szelektivitása főleg a kezelési szelektivitáson alapulhat, amely azonban kiaknázhatja az alkalmazott szer hatásszelektivitását is. A Solumium esetén hipotézisként felmerült a méretszelektivitás is, ha a az emberi sejtek és a az elpusztítandó mikrobák méretkülönbség kiaknázható (a Noszticzius-hatás szerint).
A Solumium a másodperc tört része alatt egyaránt elpusztítja az általa elért baktériumokat, gombákat és vírusokat, ami azért előny, mert egy ismeretlen eredetű fertőzés esetén is bátran alkalmazható, a pontos diagnózis nélkül is. Például az antibiotikumos kenőcsök esetén ez nincs így, mert azok a vírusfertőzésre nem hatnak, a gombás fertőzéseket pedig inkább fokozzák, mint gyógyítják.

A klór-dioxid (ClO₂) hipertiszta oldatát jelentő Solumium egy nagyon széles sávú fehérjekárosító vegyület. Mindent ölő (biocid) szer, mert fehérje minden mikroba szerves része (hiszen az élet alapja), és amint a mikrobiológiai áttekintés az előzőekben bemutatta még a sejtmagok és a vírusok is tartalmaznak fehérjéket.

A fehérjeroncsolás elsősorban azon alapul, hogy a Solumium fehérjék építőköveiként szolgáló aminosavakat megtámadja, azok közül is különösen négyet rongál meg, éspedig a nem kéntartalmú tirozint és a triptofánt és de még jobban a kéntartalmú ametionint és legjobban SH-tartalmú (szulfidhidril) ciszteint. 

A mikrobák nem tudnak rezisztenciát kialakítani a Solumium ellen, mivel az minden életműködést megakadályoz, szemben a hagyományos antibiotikumokkal amelyek csak egy vagy néhány sejtfunkciót gátolnak meg.

A Solumium gyakorlati alkalmazása azonban a fertőző gócok (a helyi „bűnfészkek”) kiirtására koncentrál. Olyan vegyi fegyverhez hasonló, amely a falakon (sejthártyákon) át behatol a bunkerekbe, házakba, barlangokba is. Ott ugyan hirtelen mindent megöl, de azután gyorsan elillan és város többi lakóját életben hagyja. 

A hatókörzetében a Solumium is mindent megöl, vagy megkárosít, amiben fehérje és az említett négy aminosav van. A mindenbe beleértendők a legalább felületileg elért  emberi  sejtek (amelyeknek a külseje tele van különféle nagyon fontos receptorokkal és egyebekkel) és az embert védő mikrobák is, amelyek általában jóval nagyobb számban vannak ott, mint a kórokozó mikrobák.

A Solumium alkalmazásának a folyamatában szerepet játszik az idő négyzetgyökével arányos behatolási mélységű diffúzió és az azzal egy időben  történő kipárolgás (elillanás), valamint a közben zajló kémiai reakciók hatása is. Ismeretes a diffúziónak az a tulajdonsága, hogy a kezdeti gyors felszíni behatolást egyre jobban lassuló mélységi terjedés követi, ezért a diffúziós behatolás révén történő „teljes átitatódás” méret szelektív jellegű. 2013 novemberében a méret szerinti szelektivitásra utalt két sajtóismertetés szellemes címe is (Népszabadság: A klór-dioxidnak is a méret számít és HVG: Kicsit öl). A mérethipotézist elfogadva e speciális fertőtlenítési mechanizmus megjelölésére vezettem be Solumium–effektus vagy Noszticzius–hatás megnevezéseket.

E fertőtlenítési mechanizmus-modellről nekem erről a következő hasonlat jutott eszembe:

 

A nyári zápor metaforája

(2014.11.17.-én frissített szöveg. Az eredeti szöveg az irodalomjegyzék felett a 3. kiegészítésben olvasható)

Ha egy kiszáradt göröngyös földútra egy forró nyári napon egy néhány perces nyári zápor hull, akkor az átnedvesíti a porszemeket, és a kisebb rögöket, de a nagyobbakat nem. A rövid zápor átnedvesítő hatása szempontjából tehát számít a méret. Nagyon is. A porszemek, a rögök és a talaj átnedvesedésének egyes részfolyamatait a 4. ábra szemlélteti.

4. ábra

A zápor után a nagy meleg és az újra kisütő nap gyorsan elpárologtatja a felszíni nedvességet. Kicsit hosszabb távon a nagyobb rögök is átszáradnak és visszaáll a záport megelőző állapot. Mindezt ki lehet próbálni otthon a kertben is egy néhány négyzetméteres terület előkészítésével és permetező locsolással.

A szélcsatornás kísérletek analógiájára ezzel az effektusokkal méretarányos felnagyító elrendezéseket (rögök helyett például kisebb–nagyobb krétadarabokat) lehetne alkalmazni egy időarányosan lezajló (festékes) permetezési, szárítási folyamatban. Ebben az esetben jól tanulmányozható léptékben és gondolatébresztő módon szimulálható a Solumium fertőtlenítési hatásmechanizmus, illetve a Noszticzius–hatás itt szemléltetett részfolyamatai. A festékes permetezés után készített metszetekben jól tanulmányozható lehetne a behatolási mélység és az is, hogy a méret mennyire számít. A Solumium a működési mechanizmusát magyarázó sajtócikkekben is gyakran előjön az a kaján utalás, hogy a párválasztásban is a méret számít (testmagasság, mellméret, fenékdomborulat, hímtag stb. esetén).

Megjegyzem, hogy a Solumium fertőtlenítési hatásmechanizmusának a szimulációja akár egy Petri-csészében is lejátszható. Így jól definiált laboratóriumi kísérletekkel is be lehetne mutatni ezt a „Solumium esetén a méret számít effektust”, amely csak része a teljes Solumiumos fertőtlenítés jóval bonyolultabb mechanizmusának, amelynél az is számít, hogy milyennek a homogenitási és a sejtszerkezeti viszonyok. A diffúzió itteni szemléltetése (és a diffúziós egyenletek megoldása) ugyanis csak kellő homogenitás esetén jó közelítés. A pontosabb tárgyaláshoz ismerni kellene a diffúziós együtthatókat az itt szerepet játszó anyagokra és közegekre (sejtközi folyadékokra, sejtszerkezeti elemekre nyálakra, testszövetekre).

Méretekről (kicsiségről, nagyságról) csak a releváns folyamat szempontjából ELKÜLÖNÜLŐ szemcsék, részecskék és más DISZKRÉT ENTITÁSOK esetén megalapozott beszélni. Az egyszerűsített szemléltetés (és matematikai tárgyalás) viszont egy homogén (elkülönülő részecskék nélküli) közegben létrejövő diffúziós folyamatra épül, vagyis nem tételez fel a diffúzió szempontjából vett DISZKRÉT tartományokat.

A mérethipotézis érvényességével kapcsolatban (bennem) a következő problémák merülnek fel:

1.) A fertőtlenítés csak azokat a felszíni rétegeket érinti, ahova a klór-dioxid el tud jutni. A fenti 4. ábra 4. oszlopában vázolt helyzet szerinti mélyebb rétegekbe való behatolás közben a kórokozó mikrobákon kívül,  a kórokozó mikrobák ellensúlyát jelentő, segítő mikrobákba és az emberi sejtekbe is behatol, és mint erős fehérjeölő biocid anyag az azokban levő fehérjéket (még a sejtmag hiszton fehérjéit is) agresszívan pusztítja. Az így megsérült emberi sejtek vagy azonnal vagy előbb-utóbb elhalnak és azokat a szervezet védekező immunrendszere végleg el is takarítja (ezért a továbbiakban nem okoznak mérgezési, rákkeltési és egyéb problémákat). Az emberi sejtek pusztítása csak akkor nem következne be, ha sejtek külső burka (sejtfala, membránja) meg tudná akadályozni a klór-dioxid oda való behatolását. Azt azonban még a sejtek belső szervecskéinek a burkai sem tudják megakadályozni.

2.) A vírusok esetében a méretszelektivitás azért sem érvényesülhet, mert a vírusok aktív állapotban a sejtek belsejében helyezkednek el, az átmeneti virion állapot kivételével (amint azt fentebb a 4. ábra is szemlélteti).

3.) Egy mindent ölő (biocid) fertőtlenítő anyag esetén, a méret szerint vagy más módon szelektív fertőtlenítés magyarázó modellje (külön bizonyítás nélkül) nem alapozható pusztán egy fizikai modellre (diffúziós mechanizmusra) egy olyan környezetben, ahol jelentősen eltérő kémiai és mikrobiológiai kölcsönhatások is vannak. Biocid anyagoknál a méret vagy más szerinti szelektivitás feltételezését kémiai és a mikrobiológiai magyarázatokkal is alá kell támasztani.

4.) Ezek elvi problémák, amelyek az eddigieknél sokkal jobban magyarázó modellre várnak. Mindez azonban nem érinti a gyakorlati felhasználásokat, legfeljebb annyiban, hogy az értőbb felhasználásuk biztonságosabb és sokoldalúbb lehet, mint a puszta receptkövetés, amely nem ad magyarázatot az átlagos fogyasztóra javasolt felhasználási mennyiségek, töménységek, helyek és expozíciós idők választott paramétereire. Mivel a Solumium nem gyógyszer, nincsenek meg a kockázatok és a mellékhatások szokásos leírásai, ezért csak az értő felhasználó képes valamennyire megítélni az átlagtól való (esetleg szükséges) eltérés veszélyeit.

SOLUMIUM LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÁSI PROBLÉMÁI ÉS LEHETŐSÉGEI

Solumium honlapján sok orvos nyilatkozott már arról, hogy milyen ötletei és professzionális tapasztalatai vannak a Solumium Oral és Dental oldat felhasználása kapcsán. E professzionális orvosi beszámolók sorába nem tartozva, itt egyszerű lakossági hasznosítóként számolok be Solumium oldatok felhasználási problémáiról, lehetőségeiről és eredményeiről.

Ebben a témakörben csak egy ötletelő és kísérletező laikus (de értő) lakossági felhasználó vagyok, illetve akarok lenni. Fizikus kandidátusként, és az életem nagy részében tudományos tanácsadóként tevékenykedve azonban van rutinom abban, hogy miképpen kell alaposan tájékozódni egy új területen. Ezért Solumium oldat szélesebb körű használata és saját bajaimra való kísérletezése előtt, át is olvastam a fertőtlenítés alapvető problémáit ismertető szakirodalmat (beleértve a mikrobiológiai vonatkozásokat is). Ezzel igyekszem elkerülni, hogy laikus felhasználóként nehogy többet ártsak az egészségnek, mint amennyit használok. E blogbejegyzés nem is orvosoknak készült, hanem az olyan olvasóknak, akik szintén laikus, de értő lakossági felhasználóként érdeklődnek a (Solumium oldattal való) fertőtlenítés problémái és megoldásai iránt.

 

A Solumium Oral és Dental főbb tulajdonságai

 

A Solumium kiszerelései és felhasználási lehetőségei

 

A laikus (de értő) felhasználás technikai problémái

2 üveg Solumium Oral és 1 üveg Solumium Dental oldatot vásároltam a saját és a családom felhasználására. Olvasva a Solumium honlapján a sokféle felhasználási lehetőségéről, azokat minél nagyobb számban ki akartam próbálni. További területeken is kísérleteztem a számomra és a családom számára felmerülő problémák megoldására.

A felhasználás megkezdése előtt is a következő gyakorlati problémáim merültek fel:

1.     A nagyon illékony hatóanyagú Solumium oldatot szét kell osztani több kis üvegbe, hogy az üveg nyitogatását is jelentő használat közben ne párologjon el sok illékony komponens belőle (mert akkor a hatása egyre csökkenhet).

2.     A különféle (sprayként, cseppenként való) felhasználásokhoz kényelmesen és célszerűen felhasználás lehetővé kiszereléseket kellett előállítanom. A spray forma nagyon előnyös. Otthonról elmenve be lehet tenni a zsebbe, retikülbe, táskába is, és bármikor elő lehet venni, ha szükség van rá.

3.     A gargalizáláshoz a csepegtető üveges konstrukció a kiforrott megoldás, amint azt a Glycosept és a Phlogosol példája is mutatja. Olyan koncentrációjú Solumiumot kell az üvegbe tenni, hogy 5-10 csepp kelljen egy fél deci csapvízhez.

4.     A különféle felhasználásokhoz többféle töménység is kellett, ami újabb kiszerelések, üvegek felhasználását igényelte.

5.     A kényelmes szétosztáshoz és a töménységek beállításához különféle mütyürkék kellenek.

A célszerű és kényelmes gyakorlati kivitelezésekhez végül is, elég szép kis laikus készlet állt elő, amint azt az  alábbi ábrák is mutatják.

Én azzal kezdtem, hogy az oldatot kisebb-nagyobb üvegekbe mértem szét a különféle alkalmazásokhoz a szükséges hígítási és adagolási igényeknek megfelelően, amint azt az alábbi ábra szemlélteti).

A Solumium oldat eredeti tartályai és a szétméréshez használt üvegei

  Üvegek és segédeszközök a Solumium oldat lakossági felhasználásához

A méricskélés, az adagolás és a felhasználás mütyürkéi

Egy családban több ilyen vagy ehhez hasonló készlet kell, hogy amikor kell mindenki számára azonnal kéznél legyen a szükséges eszköz (minden hosszadalmas előkészület és méricskélés nélkül). Így a sajátommal megegyező készletet előállítottam a különélő családtagjaim (a fiam és a lányom családja) számára is.

A készletek előállítása közben ügyelnem kellet arra, hogy a felhasználás során a különféle töménységű oldatok nehogy összekeveredjenek (mert az hatékonysági vagy veszélyességi problémákat okozhat). Ebből a szempontból fontos a feltűnő (akár harsogó) címkézés, és a különféle erősségű oldatok színek szerinti elkülönítése is. A keveredések elkerülése céljából össze kellett jelölni a kupakot és az üveget is.

Amikor azt tapasztaltam, hogy egy műanyag flakonban bebarnult Solumium oldata, felmerült bennem néhány apró, de adott esetben fontossá váló részlet is, amelyek közé tartoztak az alábbiak is.

1. A hígításhoz desztillált víz kell-e?
2. Milyen anyagokkal nem érintkezhet a Solumium oldata?
3. Mi legyen a tartály, a kupak, a spray-fej (a szórófej), és annak az oldatba lógó részének az anyaga? Bebarnult egy műanyag tartályban.
4. Mi lehet a cseppentő anyaga (van üvegből és műanyagból is.

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A SOLUMIUM ORAL HASZNÁLATI UTASÍTÁSÁHOZ

1.) Használati utasításból: Lejárat, kimerülés

A bontatlan termék hatóanyagtartalma a gyártástól számított 18 hónapig garantált. A lejárati időpont a csomagoláson olvasható. Azonban azt követően is használható mindaddig, amíg az oldat sárga színű. Összetétel: klór-dioxid (0,025%), desztillált víz.

A hatóanyag illékony, ezért az üveget használat után gondosan zárjuk vissza, így a felnyitást követően is sokáig hatásos marad. Az oldat kimerülését színének fakulása Jelzi. A színtelen oldat hatástalan.

Megjegyzés:

A gyakorlatban az első használat után már bontott termékről van szó. Erre az időszakra fontos jellemző az oldat sárga színe és a szaga, de ezek a különféle felhasználásokhoz előírt (pontos) összetételt nem határozzák meg.

2.) Használati utasításból: Hígítás, tárolás

A szer egyes alkalmazásaihoz hígítandó. A szer az egyes alkalmazásaihoz hígítandó. A hígításhoz kérjük, használja a mellékelt mérőpoharat. A hígításhoz a mellékelt mérőpohárba öntsünk SOLUMIUM® ORAL-t a legalsó, 2,5 ml-es jelnek kb. a feléig, az ábra szerint. Ezután a poharat töltsük fel (satírozott rész!) a 25 ml-es jelig langyos ivóvízzel. Az így előállított oldattal öblögessünk. Használat után az üveg kupakját azonnal zárjuk le. Sötét, hűvös helyen tároljuk, például hűtőszekrényben. Erős napfénynek néhány órára se tegyük ki.

Megjegyzés:

Ez a leírás nagyon kényelmetlen eljárást tételez fel, különösen akkor, ha csak néhány tized milliliter oldat kell egy-egy felhasználáshoz. Ilyen kis mennyiség is a hűtőszekrényből való elővételt és párolgási veszéllyel járó ügyködést igényel.

A mellékelt ábrán is mutatott mérőpohár a kisebb mennyiségek nagyobb hígításához alkalmatlan, illetve nagyon pontatlan összetételhez vezet. Ez az ábra a (szájszag elleni) 20-szoros hígítás esetét mutatja be

Örvendetes, hogy ez a hipertiszta klórdioxid (ClO2) a z azonnali felhasználáshoz langyos ivóvízzel hígítható, tehát nem kell hozzá desztillált víz sem. Más kérdés, hogy a langyos ivóvíz alkalmas-e a nem azonnali, hanem a néhány napos vagy esetleg a több hetes alkalmazásokhoz a kis üvegekbe szétmért oldathoz.

Az üvegek és adagolási eszközök nagyon olcsón beszerezhetők voltak, de a beszerzésük sok utánajárást igényelt, ezért célszerű lenne az olcsó, de hasznos kiegészítők készletét az oldattal együtt vagy külön csomagolt kit formájában árusítani.

3.) Használati utasításból: Mellékhatás, veszély

A készítménynek ismert mellékhatása nincs. … az oldat az emberre veszélytelen,… terápiás mennyiségben az emberi szervezetre nincs káros hatással.

Külsőleg alkalmazandó, lehetőleg ne nyeljük le!

Megjegyzés:

A készítménynek ismert mellékhatása nincs megállapításban az ismert szó érdemel legnagyobb hangsúlyt, mivel a megállapítás részben azon is alapulhat, hogy a szer nem ment át a gyógyszerekre előírt alapos (és ezért nagyon drága) kettős vak klinikai kísérleteken, amelyek különféle körülmények között és sokféle betegtípusra ismertté tehették volna az esetleges mellékhatásokat.

A készítmény az egyes alkalmazásainál más megkötések is vannak, amelyek arra utalhatnak, hogy lehetnek mellékhatások különösen akkor, ha az oldatot nem teljesen az előírásoknak megfelelően alkalmazzák (például más hígításban, más időtartamban stb.).

4.) Használati utasításból: Szájszag

A SOLUMIUM® ORAL elpusztítja a szájszagot okozó baktériumokat, és az általuk termelt kellemetlen szagú vegyületeket is semlegesíti. Ehhez a reggeli és esti fogmosás után rendszeresen öblögessünk a SOLUMIUM® ORAL 20-szorosan hígított oldatával. Egy öblögetés 10-15 másodpercig tartson, és gargalizáljunk is az oldattal, mielőtt kiköpnénk.

Megjegyzés:

Mi inkább 10%-os hígítású spray formájában alkalmazzuk az oldatot, vigyázva arra, hogy közben „ne szívjuk tüdőre” a permetet (inkább kifelé, mint befelé lélegezzünk). E megoldást takarékosabbnak, de ugyanakkor elég hatékonynak találtuk.

5.) Használati utasításból: Torokgyulladás

Torokgyulladásra: kb. 10-szeresre hígított SOLUMIUM ORAL oldattal gargalizáljunk egymás után két-háromszor. Ha a fájdalom 10 perc után sem enyhülne, a kezelést ismételjük meg nagyobb töménységgel. Egy toroköblítés ideje lehetőleg haladja meg a 10 másodpercet.

A betegség okozta fájdalom általában már a kezelést követő 5-10 percen belül érezhetően enyhül, majd később elmúlik. A kezelést mindazonáltal érdemes további két alkalommal elvégezni, 6 illetve 12 óra elteltével.

Megjegyzés:

Mi 10%-os hígítású spray és gargarizálás formájában is alkalmazzuk az oldatot, vigyázva arra, hogy közben „ne szívjuk tüdőre” a permetet (inkább kifelé, mint befelé lélegezzünk). Meglepően jó eredményt elsősorban a gargarizálásos módszerrel értünk el

6.) Használati utasításból: Orrdugulás

Náthás orrdugulás esetén helyezzünk SOLUMIUM® ORAL oldattal átitatott vattát néhány percre a két orrnyílásba, vagy az oldattal megnedvesített fültisztító pálcikával ecseteljük a külső orrjáratot.

Amennyiben ez a kezelés nem kellőképpen hatásos, akkor 20-szorosára hígított SOLUMIIJM® ORAL oldatot használjunk orrcseppként. A kezelés után kb. 5 perccel az orrjáratok átjárhatósága javul, és fél óra után a légzés az orron keresztül általában akadálytalanná válik. A kezelést fél nap után célszerű ismét elvégezni.

Megjegyzés:

Mi ebben az esetben is alkalmazzuk az oldatot 10%-os hígítású spray formájában is, vigyázva arra, hogy közben „ne szívjuk tüdőre” a permetet (inkább kifelé, mint befelé lélegezzünk). E megoldást gyorsabbnak, kényelmesebbnek, de ugyanakkor elég hatékonynak találtuk. Kétségeink maradtak azonban abban, hogy nem árt e az oldat az orrmelléküregek finom képleteink.

Solumium orrspray kikísérletezett használatának a részletezése

(Kivitelezés előtt érdemes a nyári zápor hasonlatra gondolni.)

1.) Előtte orrfújás, orrtisztítás például felváltva az orrlyukakba sós vizes spray és orrfújás többszöri alkalmazása révén.

2.) Nagy légvétel, majd a levegő visszatartása.

3.) A beszívott levegő visszatartása mellett 1-1 spray fújás az orrlyukakba a Solumium Oral 10:1 hígításával (vagy makacs esetben hígítás nélkül). Ez a „nyári zápor”, amely akár tócsákat is kiválthat, amelyeket célszerű eloszlatni. Nehéz megszokni, hogy – a szokásos többiekkel ellentétben – közben nem szabad beszippantani a levegőt (hogy ne tüdőzzük le).

4.) Hanyatt fekvés a Solumium oldat eloszlatására először továbbra is a beszívott levegő visszatartása, majd a szájon át történő kilégzése mellett.

5.) Felülés, majd orrfújás, majd orrtisztítás felváltva az orrlyukakba sós vizes spray és orrfújás többszöri alkalmazása révén. Ezzel a felszíni Solumiumot eltávolítjuk, hogy a gőzeit ne tüdőzzük le. A nyálkahártya és a csillószőrök felszíne alá került Solumium még tovább diffundál lefelé is, amíg el nem fogy a kémiai reakciók révén.

7.) Használati utasításból: Fogínygyulladás

A gyulladt ínyt SOLUMIUM® ORAL oldatba mártott fültisztító pálcikával ecseteljük egy percen keresztül, este és reggel, 3-4 napon át. Ha a fogínygyulladás kiterjedt - azaz nem csak egy körülhatárolható, kisebb területen jelentkezik - akkor 10-szeresen hígított SOLUMIUM ORAL oldattal öblögessünk kb. egy percig este és reggel, ugyancsak 3-4 napon keresztül.

Megjegyzés:

Mi ebben az esetben 10%-os hígítású vagy tömény spray formájában is alkalmazzuk az oldatot lehetőleg pontosan a fogínygyulladás helyére célozva (itt is vigyázva arra, hogy közben „ne szívjuk tüdőre” a permetet, vagyis inkább kifelé, mint befelé lélegezzünk. E megoldás is gyors és kényelmes, de ugyanakkor elég hatékony.

A fogínygyulladás nálam legtöbbször a fogközök között jelentkezik. Ehhez nagyon takarékos, és hatékony megoldás a tömény oldatnak a fogköz-tisztító kefével való bevitele a fogak közé (evés után, vagy lefekvés előtt). A fogköz tisztító kefe benedvesítése a  szemcseppentőbe való bedugással történik.

8.) Használati utasításból: Gombás fertőzések

Lágyékhajlati és más bőrgomba-fertőzések kezelésére a SOLUMIUM® ORAL oldatot hígítás nélkül használhatjuk, 2 perces ecseteléshez. Ezután a visszafertőződés elkerülésére a kezelt bőrfelületet semleges krémmel kenjük be. A gombásodás kiújulásának megakadályozása végett a kezelést másnap ajánlatos megismételni.

Megjegyzés:

A SOLUMIUM a bőrgomba-fertőzéseken kívül igen hatékonyan alkalmazható a körömgombásodás megakadályozására is a köröm szélein, ahol a gombásodás elmélyülhet és később behatolhat a köröm alá is. Itt vannak a hosszú távon is fennmaradó gombafészkek, a fertőző gócok. Onnan szokták venni a mintát is a kitenyésztéshez.

Nekem ez a kezelés nagyon bevált. A solumiumos kezelés után nem semleges krémet használok, hanem bőrgomba elleni kenőcsöt.

9.) Használati utasításból: Hámsérülés, kisebb horzsolás, vágás, sebtapasz

Hámsérülésekre (kisebb horzsolás, vágás): sebtapasz nedvesítése.

Az érintett testfelszínt alaposan tisztítsuk meg, itassuk fel a nedvességet, és várjuk meg, amíg a vérzés nagyjából elmúlik. Ezután a sebet olyan sebtapasszal zárjuk le, amelynek nedvszívó párnájára közvetlenül a használat előtt néhány csepp SOLUMIUM® ORAL oldatot cseppentettünk. (ügyeljünk arra, hogy a párnában ne legyen túlságosan sok folyadék, mert az a sebtapasz felhelyezését zavarhatja. A már gézzel lefedett sebet is fertőtleníteni lehet úgy, ha a gézre SOLUMIUM® ORAL oldatot csepegtetünk oly módon, hogy az egészen a seb felszínéig szívódjon bele a gézbe. (Az oldat illékony, ezért a kötésből később maradéktalanul felszárad.)

Megjegyzés:

Ez a megoldás nálunk is tökéletesen bevált.

Egyéb alkalmazások: Herpesz, vírusos szemölcs, eszközök fertőtlenítése

Az egyéb alkalmazások közül a herpesz és a vírusos szemölcs kezelése és a különféle eszközök fertőtlenítése is megérdemel néhány szót.

A herpesz kezelésének a sikere nagyon változó volt. Az időben megkezdett kezelés néha (kb. az estek felében) lényegében megakadályozta, elnyomta a herpesz kialakulását. Talán tized annyira volt erős, mint ami máskor szokott lenni. Más esetekben nem nagyon használt, sőt még a sebgyógyulás idejét is meghosszabbította, mivel a száraz pörk elég sokáig megmaradt. E téren még további kísérletezés szükséges.

Előfordult, hogy az ajak herpesz egyetlen hólyagként jelent meg és maradt meg, amely mintegy 3mm átmérőre nőtt, majd önmagától kilyukadt. Ezután egy kemény fedelű hólyag keletkezett, amely alig tűnt ki az ajak hátteréből. A kemény fedél magától leesett, de egy kis seb maradt utána, amely nagyrészt beleolvadt az ajak színébe, de elég sokáig megmaradt.

Az oldatot vírusos szemölcs kezelésére is használtuk, de nem eléggé kontrollált körülmények között, ezért határozott fejleményről nem tudok beszámolni. Ezen a téren is  szükséges még a további kísérletezés.

Az oldatot nagy előszeretettel használjuk házi eszközfertőtlenítőként például a körömvágó olló (és más kozmetikai) eszközök), szájhőmérő, inhaláló stb. alapos fertőtlenítésére. E tekintetben igen nagy előny, hogy az a szer gyorsan hat, hirtelen elpárolog és nem hagy semmilyen nyomot.

A SOLUMIUM ugyancsak alkalmas a cipő, papucs, harisnya, zokni, lúdtalpbetét stb. csíramentesítésére, sőt a hónalj, a lágy hajlatok, az intim testrészek (fityma, vulva, hüvely, fenék stb.) tisztálkodás utáni alaposabb fertőtlenítésére és szagtalanítására is. Külön előny, hogy a Solumium nem allergizál, mint a dezodorok legtöbbje. Ha már az intim dolgokról is szó esik a megemlíthető, hogy a Solumium spray nagyon kényelmesen használható a szex előtti és utáni tisztálkodás kiegészítésére is.

A Solumium spray a családunkban a legnagyobb karriert az influenza megelőzésében futotta be. Bárhová mentünk, a zsebünkben (vagy a retikülben) ott lapult a solumiumos üveg, amelyből jövő spray gyakran fertőtlenítette a kezünket és néha az arcunkat is a közlekedési eszközök, valamint szűk és zsúfolt terek használata után.

Solumium Oral, Dental, Home, Uni, Dermal, Cosmetic stb.

A Solumium mindennapos házi fertőtlenítőként való használatához kell egy készlet, a különféle töménységek és felhasználási módok szerint elkülönítésre, amelyre példa a fentiekben bemutatott saját készletem. Hasonló készletek állíthatók elő kozmetikusok számára is. Legjobban azonban a Solumium Home háztartási kit hiányzik, amely esetleg a Solumium Uni (vagy Ubi) márkanevet is kaphatná.

A Solimium anyag eddig két formában és elnevezésben jelent meg nagyon puritán csomagolásban. A Solumium Dental fogászati végterméknek tekinthető, mert a fogorvosoknak vannak eszközeik az adott (célzott) felhasználáshoz ebben a formában is. Solumium Dermal néven konkrétabb végtermék készülhetne a bőrgyógyászok számára is. Solumium Cosmetic néven pedig a kozmetikusok számára készülhetne konkrétabb végtermék.

A Solumium Oral jelenlegi kiszerelése nagyon puritán, nem kényelmes, sok kis készlettartozék beszerzését igényli, amint az én felhasználási készletem is mutatja.

A kereskedelmi elnevezések, márkanevek (brand names) általában különböznek az alapanyag nevétől. Ezeknél fontos a rövid frappáns, könnyen megjegyezhető és kiejthető valamint a reklámban is jól mutat elnevezés. Ezek figyelembevételével lehetnének másfajta elnevezések is az alábbi példák szerint:

Solum- vagy Solumi- előtaggal:

Solumoral, Solumident, Solumiderm, Solumisept, Solumicosm stb.

A ClO2 képletre utaló elnevezési előtagokkal

CLO2Sol, CLOtwo, CLOtoo, CLO-2Sol stb.

A hyper tisztaságra való utalással:

CLO2Hyp, CLOtwoHyp, CLOtooHyp, CLO-2SolHyp stb.

A klór-dioxid magyar* kémiai névre utalhatnának alábbi előtagok

KlórdiO, KlórdioSol. (*Az angol chlordioxid elnevezésre ezek nem utalnak jól).

Ezek továbbképzése konkrét végtermékre utalhatna a következők szerint:

KlodiHome, KlodiDent, KlodiOral, KlodiDerm, KlodiCosm stb.

A feltaláló nevére utalhatna a Noszti előtag (pl. Noszti cseppek)

NostiHome, NostiDent, NostiOral, NostiDerm, NostiCosm stb.

1. KIEGÉSZÍTÉS (2014. 11.15): 

A GERMSTAR kézfertőtlenítő rendszer

Jóval e blogbejegyzés megírása (1014.04.26) után adott nekem a napokban a lányom egy töltőtoll formájú kis fertőtlenítő (az ábrán a jobbszélső) eszközt, amely a Germstar márkanevet viseli.

Meglepődve láttam, hogy ez az eszköz profi módon valósítja meg azt, amelyet fentebb én is javasoltam női táskában is elférő mindennapos kézfertőtlenítésre, és amelyet mi az óta is állandóan magunkkal hordunk, amikor sétálni, bevásárolni, nassolni vagy sörözni megyünk. Otthon pedig rutinszerűen nemcsak a kéz, hanem más testrészek fertőtlenítésére is használjuk.

GERMSTAR spray leírása szerint az eszköz lényege a következő:

A napi szintű kézfertőtlenítésre ajánlott Germstar 70% izopropil-alkohol alapú (tűzveszélyes) szer, amely elpusztítja a kórokozó baktériumok, vírusok és gombák 99,99%-át (köztük a Norovírus, Szalmonella, Pneumonia, HIV, multirezisztens MRSA baktériumok, HEPATITIS A&C, Norwalk vírus, Staph fertőzés kórokozói, WRE, E-Coli kórokozókat is). A személyi védelem mellett, a mindennapi higiéniai kézfertőtlenítés a közösségeket is védi a fertőzések terjedésének fékezése révén.

Nem is értem, hogy amennyiben ilyen jó ez az anyag, akkor miért nem használják a légutak inhalálással való megtisztítására is. Nekem ez nagyon jól jönne, mert állandóan hörgőgyulladási problémával küszködöm.

A Binderbauer kutatócsoport által kifejlesztett Germstar olyan kézfertőtlenítő folyadék, amely gyorsan, nyom és ragadás nélkül felszívódik, és még kellemes illatot is biztosít. Természetes lágyítókat és nedvesítőket is tartalmazó Germstar használata ápolja és védi a kezet és általában a bőrt, amelyet megvéd a kiszáradástól is. Gyors, nyomok nélküli felszívódás jellemzi, ezért víz és papír használata nélkül alkalmazandó.

A Germstar nyomópumpás (spray) kiszerelés hasznos társ a mindennapokban. Könnyen elfér többek között női táskában, aktatáskában, az autó kesztyűtartójában. Alkalmazása ajánlott étkezés előtt; autóban, vonaton, repülőn és tömegközlekedési járműveken való utazás után és irodai munkakörnyezetben is. Kiválóan alkalmas közegészségügyi, vendéglátó ipari és irodai területeken, továbbá mindenhol, ahol a fertőzésvédelem kiemelten fontos.

A spray alkalmazható

1.     kontaktlencse felhelyezése előtti kézfertőtlenítésre,

2.     kórházi- és beteglátogatás előtt,

3.     kisgyermekes környezetben,

4.     az utcáról behozott fertőzésekkel szemben, valamint

5.     irodai munkakörnyezetben, a munkahelyi fertőzési láncok megszakítása érdekében.

6.     Kiváló társunkká válhat strandolás utáni kéz és lábfertőtlenítésre.

Germstar érintés nélküli adagoló a közösségi kézfertőtlenítés céljára szolgál, amelyhez tartozik

1.     Germstar Original kézfertőtlenítő folyadék,

2.     Germstar Extra Mild antibakteriális folyékony szappan és

3.     Germstar D-Limonene zsíroldó folyadék.

A kívánt adagolási mennyiség bármikor állítható 0,7 ml-től 5 ml-ig, a kívánt felhasználási terület és mennyiség függvényében. Normál kézméret esetén a 0,7 ml kézfertőtlenítő szer már biztosítja a 99,99 %-os antibakteriális védelmet. Ezzel a beállítással egy utántöltő 1350 fertőtlenítéshez elegendő.

Az adagolási művelet mikrochip által vezérelt: a beépített infravörös szenzor érzékeli a kéz mozgását, majd a speciális mágnes szelep a folyadék pontos adagolását végzi.

Kezet a gömb formájú, 20 cm-es átmérőjű adagoló alá helyezve a fertőtlenítő–kéztisztító folyadék automatikusan folyik a tenyérre. A speciális összetétel és a gravitáción alapuló technológiának köszönhetően az adagolás minden esetben cseppmentes.

A Binderbauer cég óriási üzletet csinált ezekből a világszerte árult termékekből. Hazánkban a Germstar termékeket a gyógyszertárak és a benzinkutak árulják mindenfelé a Germstar Kft honlapja szerint. A töltőtoll formájú spray ára 490 Ft, és tartalma 20 alkalomra elegendő (ami mintegy 25Ft/puff költséget jelent a felhasználó számára).

Gondoltam arra, hogy a kiüresedett elegáns Germstar töltőtollat megtöltöm Solumium oldattal, de aztán rájöttem, hogy az nem jó ötlet egyrészt azért, mert átlátszó (a fény a Solumiumnak nem tesz jót), másrészt azért, mert műanyagból van és azt a Solumium megtámadhatja. Ezért maradtunk az orrsprayes barna üvegnél. 

Véleményem szerint a Solumium sok szempontból jobb fertőtlenítőszer. A Germstar példájából, megoldásaiból, marketingjéből azonban sokat lehetne tanulni a Solimium használatának a szélesítése terén.

2. KIEGÉSZÍTÉS (2014. 11.15):

Az MMS szintén ClO2 hatóanyagú, de veszélyes szer 

Mottó: Az interneten szenvtelenül keverednek egymással az információs szemétdombok és gyémántbányák is.

A sztori röviden Andreas Kalcker előadásában (Betiltott egészség, információk az MMS-ről címmel) a Piros Pirula honlap szerint: 

Jim Humble aranyásó kalandor Afrikában fedezte fel az MMS (Miracle Mineral Supplement) cseppet. Egyik útja során az emberei nagy részét ledöntötte a malária. Jim Humble ott állt egy olyan szituációban, ahol a legközelebbi kórház szerű létesítmény körülbelül 400 kilométerre volt. Mivel nem volt semmi más lehetősége, úgy döntött, hogy ad nekik a nála lévő vízfertőtlenítő szerből, hátha az segít rajtuk.

A nála levő víztisztító szer klór-dioxid volt, amitől meglepő módon az emberek 4 óra alatt felépültek, Jim állítása szerint, aki később maga is megkapta a maláriát, amiből saját magát is kikúrálta ezzel a szerrel.

Jim elbeszélése (kitalációja?) szerint ezután más betegségekre is kipróbálta, és akkor azt vette észre, hogy (legyen szó épp ízületi gyulladásról, lupus-ról vagy akár a legsúlyosabb rákról?...) a "spontán gyógyulások" száma elképesztően magas. Azután Jim évekig „tökéletesítette” a szert és „pontos terápiákat” dolgozott ki, majd sikerült neki az egész világon elterjesztenie. Még magyarra is lefordították az egyik könyvét.

Onnantól kezdve, hogy előállt ezzel a szerrel (2006 körül), állandó támadásokkal kellett szembenéznie a hivatalos szervek részéről. Jim Humble aranyásó kalandor végül püspök lett, mert egyházat alapított a büntető eljárás elkerülése céljából. Az USA törvényei szerint ugyanis az egyháza legálisan adhatta a szert a saját tagjainak, a hívőinek. Aki "belépett az egyházába", annak számára jogszerűen is adhatott a szerből. Ez a módszer egy pár évig működött. Utána viszont megtiltották ezt is azzal, hogy ez a szer kifejezetten mérgező!

Az interneten keresztül azután is forgalmazott „Miracle Mineral Solution”, vagy más néven „Miracle Mineral Supplement (MMS)”, „Prime pH csepp” veszélyes anyag az ÁNTSZ szerint (is). Ennek ellenére a forgalmazók súlyos betegségek (mint pl. HIV, TBC, malária, hepatitis, és rák) kezelésére is javasolják. Van olyan weboldal is, amely a terméket felnőtteken kívül gyermekek és csecsemők kezelésére is javasolja.

A termékismertetőben közlik, hogy a nátrium-klorit és citromsav együttesen klór-dioxidot (ClO2) alkot, ami a szer hatóanyaga. A NaClO2 és a ClO2 rendelkezik antimikrobiális tulajdonságokkal, így a vegyületek víztisztításra és szilárd felületek fertőtlenítésére alkalmasak. A savanyított NaClO2 az élelmiszeriparban spray vagy folyadék formájában használatos baromfi, húsáru, zöldségfélék, gyümölcsök és halfélék lemosó, fertőtlenítő kezelésére. Ezek a vegyszerek, az előírásoknak megfelelően, erre a célra biztonságosan használhatóak.

A használati utasítás szerint az MMS-t és a citromsav cseppeket 1:5 arányban kell vegyíteni, majd vízhez vagy gyümölcsléhez keverve meginni. A használati javaslat szerint 1-2 csepp MMS-sel kell kezdeni a kúrát, majd ezt folyamatosan napi 2-3-szor 15 csepp mennyiségre kell növelni.

A nátrium-klorit és citromsav reakciója során előbb klórossav, majd klór-dioxid, továbbá kloritok és klorátok is keletkeznek, melyek élettani hatásai összeadódhatnak. Ezek a vegyületek a szervezetben fokozott oxidatív stresszt idéznek elő, károsítják a sejteket, köztük az oxigén szállításában kiemelt szereppel rendelkező vörösvértesteket is. A termék fogyasztása hasi görcsöt, hányást, súlyosabb esetben methemoglobinémiát, hemolízist, és veseelégtelenséget okozhat. Ugyanakkor nincsenek tudományosan dokumentált adatok arra vonatkozóan, hogy bármely súlyos megbetegedés hatásos ellenszere lenne.

3. KIEGÉSZÍTÉS a Solumium méretszelektivitásáról

Solumium (ClO2, klórdioxid) egy méret szelektív vegyi fegyver a mikrobák ellen (eredeti, a 2014.04.16-i szövege)

A Solumium a másodperc tört része alatt egyaránt elpusztítja a baktériumokat,  a gombákat és a vírusokat, ami azért is előny, mert egy ismeretlen eredetű fertőzés esetén bátran alkalmazható pontos diagnózis nélkül is. Például az antibiotikumos kenőcsök esetén ez nincs így, mert azok a vírusfertőzésre nem hatnak, a gombás fertőzéseket pedig inkább fokozzák, mint gyógyítják.

A klór-dioxid (ClO₂) hypertiszta oldatát jelentő Solumium egy nagyon széles sávú fehérjekárosító vegyület. Mindent ölő (biocid) szer, mert fehérje minden mikroba szerves része (hiszen az élet alapja), és amint a mikrobiológiai áttekintés az előzőekben bemutatta még a sejtmagok és a vírusok is tartalmaznak fehérjéket.

A fehérjeroncsolás elsősorban azon alapul, hogy a Solumium fehérjék építőköveiként szolgáló aminosavakat megtámadja, azok közül is különösen négyet rongál meg, éspedig a nem kéntartalmú tirozint és a triptofánt és de még jobban a kéntartalmú ametionint és legjobban SH-tartalmú (szulfidhidril) ciszteint. A mikrobák nem tudnak rezisztenciát kialakítani a Solumium ellen, mivel az minden életműködést megakadályoz, szemben a hagyományos antibiotikumokkal amelyek csak egy vagy néhány sejtfunkciót gátolnak meg.

A Solumium gyakorlati alkalmazása azonban a fertőző gócok (a helyi „bűnfészkek”) kiirtására koncentrál. Olyan vegyi fegyverhez hasonló, amely a falakon (sejthártyákon) át behatol a bunkerekbe, házakba, barlangokba is. Ott ugyan hirtelen mindent megöl, de azután gyorsan elillan és város többi lakóját életben hagyja.

A Solumium alkalmazásának a méret szelektív folyamatában szerepet játszik az idő négyzetgyökével arányos behatolási mélységű diffúzió és az azzal egy időben  történő kipárolgás (elillanás), valamint a közben zajló kémiai reakciók hatása is. Ismeretes a diffúziónak az a tulajdonsága, hogy a kezdeti gyors felszíni behatolást egyre jobban lassuló mélységi terjedés követi, ezért a diffúziós behatolás révén történő „átitatódás” nagy mértékben méret szelektív jellegű. A fertőtlenítés közben lezajló bonyolult folyamat e jellegének a zseniális felismerésen és tudatos kiaknázásán alapul Solumium–effektus vagy Noszticzius–hatás.

Nekem erről a következő hasonlat jutott eszembe:

A nyári zápor metaforája (eredeti, a 2014.04.16-i szövege)

Ha egy kiszáradt göröngyös földútra egy forró nyári napon egy néhány perces nyári zápor hull, akkor az átnedvesíti a porszemeket, és a kisebb rögöket, de a nagyobbakat nem. A rövid zápor átnedvesítő hatása szempontjából tehát számít a méret. Nagyon is. A porszemek, a rögök és a talaj átnedvesedésének egyes részfolyamatait a 4. ábra szemlélteti.

4. ábra

A zápor után a nagy meleg és az újra kisütő nap gyorsan elpárologtatja a felszíni nedvességet. Kicsit hosszabb távon a nagyobb rögök is átszáradnak és visszaáll a záport megelőző állapot. Mindezt ki lehet próbálni otthon a kertben is egy néhány négyzetméteres terület előkészítésével és permetező locsolással.

A szélcsatornás kísérletek analógiájára ezzel az effektusokkal méretarányos felnagyító elrendezéseket (rögök helyett például kisebb–nagyobb krétadarabokat) lehetne alkalmazni egy időarányosan lezajló (festékes) permetezési, szárítási folyamatban. Ebben az esetben jól tanulmányozható léptékben és gondolatébresztő módon szimulálható a Solumium fertőtlenítési hatásmechanizmus, illetve a Noszticzius–hatás itt szemléltetett részfolyamatai. A festékes permetezés után készített metszetekben jól tanulmányozható lehetne a behatolási mélység és az is, hogy a méret mennyire számít. A Solumium a működési mechanizmusát magyarázó sajtócikkekben is gyakran előjön az a kaján utalás, hogy a párválasztásban is a méret számít (testmagasság, mellméret, fenékdomborulat, hímtag stb. esetén).

Megjegyzem, hogy a Solumium fertőtlenítési hatásmechanizmusának a szimulációja akár egy Petri-csészében is lejátszható. Így jól definiált laboratóriumi kísérletekkel is be lehetne mutatni ezt a „Solumium esetén a méret számít effektust”, amely csak része a teljes Solumiumos fertőtlenítés (Noszticzius–effektus) jóval bonyolultabb mechanizmusának, amelynél az is számít, hogy milyennek a homogenitási és a sejtszerkezeti viszonyok. A diffúzió itteni szemléltetése (és a diffúziós egyenletek megoldása) ugyanis csak kellő homogenitás esetén jó közelítés.

Méretekről (kicsiségről, nagyságról) csak a releváns folyamat szempontjából elkülönülő szemcsék, részecskék és más diszkrét entitások esetén reális beszélni. Az egyszerűsített szemléltetés (és matematikai tárgyalás) viszont egy homogén (elkülönülő részecskék nélküli) közegben létrejövő diffúziós folyamatra épül (vagyis nem tételez fel a diffúzió szempontjából külön tárgyalandó diszkrét tartományokat).

A pontosabb tárgyaláshoz ismerni kellene a diffúziós együtthatókat az itt szerepet játszó anyagokra és közegekre (sejtközi folyadékokra, sejtszerkezeti elemekre nyálakra, testszövetekre). Csak a diffúziós együtthatók kis különbsége esetén reális a diffúziós közeg egyfázisúnak és homogénnek történő feltételezése.

A méretszelektivitásra szofisztikáltabb makro hasonlat és szemléltetés lehet például egy vegyi támadás is egy olyan térségben, ahol különböző nagyságú élőlények élnek (hangyától a tehenekig vagy az elefántig). A vegyi támadás alapja lehet például egy mustárgáz-származék permetével vagy más nem (nagyon) faj szelektív biocid, netán radiológiai sugárzás. Itt a kényes érzékszerveknek a mérgező hatás szempontjából vett különbségei is szerepet játszanak ugyanúgy mint a mikrobák és a testi sejtek esetén, amelynek szintén vannak (akár a sejtfalból kinyúló) piciny érzékelő részei.

 

Kapcsolódó irodalom

Manapság  a technika fejlődése miatt nincs nagy jelentősége a kapcsolódó irodalom részletes felsorolásának, mert a Google kereső révén minden részletet és forrást egyszerűen és nagyszerűen meg lehet találni. Egyre inkább arra tart a világ, hogy (informatikailag) nem létezik az, ami az interneten nincs meg, vagy a Google nem találja meg. 

 Az alábbi kis összeállítás csak felvillantja, hogy az elemzés írója milyen irányokban tájékozódott.A szövegközi ábrák forrását a képek tüntetik fel. Egyébként a releváns és szövegközi irodalmi hivatkozások klasszikus szabályait jól ismerem, mert (az 1960-80. években) mintegy két évtizeden át írtam a legrangosabb külföldi folyóiratokban kutató fizikusként, amelyeket még mostanában, mintegy 40-50 év elteltével is hetente többen olvasnak (az egyik héten 17-en olvasták) a ResearchGate számomra péntekenként megküldött értesítése szerint).

Másik két évtizeden át gazdasági matematikusként írtam tanulmányokat és cikkeket hazai folyóiratokban és ott már azt láttam, hogy gyakran elhagyják a szövegközi és néha a szövegvégi hivatkozásokat is. Az ismeretterjesztő irodalomban még inkább ez tapasztalható.

A blog a neve szerint is csak naplóbejegyzés, de azért ezt a műfajt is fel lehet használni releváns hivatkozásokat is adó színvonalas írások megjelentetésére. Ezért a kapcsolódó irodalom megadása ma már nem annyira szerzői jogi probléma, hanem inkább egy kényelmi szolgáltatás olyan (szerintem nagyon kevés) olvasó számára, akik netán (ki tudja miért) nem annyira a közölt dolgokra kíváncsiak, hanem azok eredetijére. Cinikusan szólva az irodalomjegyzék a rivális kutatók, írók és más személyesen érintettek olvasmánya, nem pedig a célzott közönségé, „akikért a harang szól”.

Általam nagyon csodált és becsült Wikipédia (a szabad enciklopédia, röviden: Wiki) viszont bemutatja az igazi kényelmi referencia-szolgáltatás magasiskoláját olyan formában, amelyet megint csak a technika fejlődése tett lehetővé. Ez forma pedig nem más, mint a szövegközi linkekkel való hivatkozás, amelyre való rákattintással azonnal a tett helyszínére kerül az ember. Ez a hivatkozott írás szerzője számára megtisztelő és nagyon hasznos megoldás. Az olvasó szempontjából pedig a maximális kényelmet adja.

A Wiki nagy értéke, hogy a szerkesztők nem engednek be elfogult, részrehajló anyagokat, reklámokat. Ha észreveszik, még burkolt formában sem. További értékei közé tartozik, hogy ingyenes, állandóan megújul és bővül, valamint szinte állandóan naprakész („up to date”) és megbízható információkat ad. Ezen előnyei miatt (a sokféle más nyomtatott anyag mellett) a Wiki a nyomtatott enciklopédiákat is „hazavágta”. Régebben az értelmiségi hagyatékok egyik jelentős értékeinek számítottak a sok kötetes enciklopédiák. Manapság már a kutyának sem kellenek, az antikváriumok sem veszik be azokat. Én is kivágtam mind a papírgyűjtő szemétbe.

Az is megfigyelhető az általam annyira csodált Wikipédiában, hogy a szövegközi hivatkozások mellett még szövegvégi hivatkozásokat is használ, amelyeket még linkekkel is kiegészít (ami például a Wikipédia esetén a fejben megjegyezhetetlen http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap technikai cím). Mindezek alapján a kiegészítésekben már szövegközi hivatkozásokat alkalmaztam.

****************************************************************************************************************************

1. Solumium: http://www.solumium.com/solumium/index.php

2a. Zoltán Noszticzius, Maria Wittmann, Zoltán Beregvári, János Szegedi, István Kiss László Rosivall: Demonstrating that chlorine dioxide is a size-selective antimicrobial agent and high purity ClO2 can be used as a local antiseptic. 2013 április.http://arxiv.org/ftp/arxiv/papers/1304/1304.5163.pdf.
2b. Zoltán Noszticzius, Maria Wittmann, Kristóf Kály-Kullai, Zoltán Beregvári, István Kiss, László Rosivall, János Szegedi:  Chlorine dioxide is a size-selective antimicrobial agent. November 5, 2013. PLoS ONE 8(11): e79157. doi:10.1371/journal.pone.0079157. http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0079157

2c.Noszticzius Zoltán – Rosivall László – Wittmann Mariann: Univerzális fegyver a mikrobák ellen? A hipertiszta klór-dioxid. Természet Világa, 2010. április. http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2010/tv1004/noszti.html.

3. A feltalálók: az emberek a Solumium mögött. http://www.solumium.com/static/pdf/Solumium_A_feltalalok.pdf.

4. SOLUMIUM: A Hétcsillagos Fertőtlenítőszer. http://www.solumium.com/static/pdf/Solumium_a-hetcsillagos-fertotlenitoszer.pdf. 
5. Publikációk a Solumium Dental oldatról a Dental Hírek-ben. http://www.sanitaria.hu/solumium_t.php?mod=3

6. Solumium használati utasítás. http://www.solumium.com/static/pdf/solumium_dental_hasznalati_utasitas.pdf
7. Wikipédia: Biofilm. http://hu.wikipedia.org/wiki/Biofilm.
8. Varga Gábor vegyész: Kolloidális ezüst a természetes antibiotikum I-II. 2009.12.4. http://www.candidainfo.hu/kolloidalis-ezust-a-termeszetes-antibiotikum.
9. PTE PMMF Műsz. Szakokt. Kozm. 3. évf. 20C. H. Edina:Fertőtlenítőszerek, fertőtlenítés. http://users.atw.hu/kozmetc/sz20c.doc  vagy http://users.atw.hu/kozmetc/an7.doc.
10. Ózonos fertőtlenítés csírátlanítás. Környezetbarát fertőtlenítés, csírátlanítás, gomba - és vírusmentesítés aktív oxigénnel. http://www.egeszsegpartner.abbcenter.com/?id=107717&cim=1.
11. Wikipedia: Fecal bacteriotherapy (stool transplant, Fecal Microbiota Transplantation [FMT]).  

http://en.wikipedia.org/wiki/Fecal_bacteriotherapy. 
12. A székletátültetés nem undorító vicc.  Tátrai Péter 2013. 09. 05. http://www.origo.hu/egeszseg/20130903-remeny-a-vegtermekben-szekletatultetes-clostridium-difficile-belbakterium.html.
13. Wikipedia: Hygiene hypothesis. http://en.wikipedia.org/wiki/Hygiene_hypothesis. 
14.  ANTSZ: Biocidok. http://www.antsznydr.hu/index.php/koezegeszseguegy/303 .15. Prof. Dr. Horváth István, Dr. Tihanyi István: Szájflóra és egészség. 2005 febr. http://www.paramedica.hu/200502/12_ujdonsag/index.htm