Autizmus okait magyarázó modellek

Az autizmus okszerű kezelésének alapkérdése, hogy az autizmus genetikai, metabolikus és/vagy környezeti eredetű-e. Egy-két évtizeddel ezelőtt még úgy tartották, hogy az autizmust mintegy 80-90%-ban az öröklés (a genetika) magyarázza. Ez az éléggé fatalista álláspont tükröződik azokban az anyagokban is, amelyeket az Autista kontaktusfóbiák értelmezése című blogbejegyzésem tekintett át. 

Az elmúlt két évtizedben fokozatosan változott a helyzet. Egy 2014-ben publikált alapos statisztikai elemzés szerint az autizmusban a belső genetikai és külső környezeti okok átlagos aránya mintegy 50-50%. Az epigenetikát is kibontakoztató új molekuláris biológiai kutatások élvonalában az autizmust okozó ismert tényezőknek csak 20%-át tartják tisztán genetikai eredetűnek. Azt is találták, hogy a genetikai, metabolikus és környezeti tényezők százaira visszavezethető autizmus sokféle tünete egyetlen egy hatásra (a láz hatására!) képes jelentősen csökkenni.  
A legújabb kutatások szerint, az emberi genomban levő összes génből csak 1,5% (20-25 ezer) az aktív fehérjekódoló, amelyek működtetik a fehérjéket és a géneken keresztül az egész szervezetet. Eleinte azt hitték, hogy a többi "hulladék DNS", azután kiderült (az Encore projekt az ENCODE megaprojekt révén), hogy ez a rész inkább a genom "sötét anyaga", amely sok rejtély nyitja lehet még. 

Az aktív fehérjekódoló génekből pedig kb. 7 ezer köthető valamilyen betegséghez. Az egygénes betegség genetikai szabályozása erős, a környezet szerepe gyenge. A poligénes betegség genetikai szabályozása gyengébb, a környezeti hatások szerepe nagyobb. Az autizmus pedig poligénes szabályzású (erről a továbbiakban még sok szó esik). 

A magyarázó elméletek szintjén, a hagyományos genetika "feletti" genetikai jelenségeket vizsgáló epigenetika újabb lendületet adott az autizmus fatalista megközelítésének a meghaladására is. Ez az újabban rohamosan fejlődő tudományterület ragyogó távlatai között az is érzékelhető már, hogy az epigenetika genetikai fatalizmust általában is a süllyesztőbe teszi (de legalább is felpuhítja, illetve a kőkemény hagyományos genetikai determinizmust rugalmasabban értelmezi).  

Az epigenetikai változások a génsorrend megváltozása, vagyis mutáció nélkül jönnek létre, pusztán a génkifejeződés különbségei révén. Így a genetika adottságok nem kőtáblába vésett fatális determinizmusok, hanem az egyén élete folyamán a környezethez és az igényekhez alkalmazkodni is képes rugalmas jellemzők. A genetikai állományban sokféle gén van, amely a funkcióját tekintve olyan, mint a műszaki életben a tervrajz, alkatrészrajz, összeszerelési utasítás, recept stb. Képletesen szólva, az élet alakulása és az emberi szervezet állandó megújulása és karbantartása folyamán, a sejtek ezekből "válogathatnak" a környezeti igények jobb kielégítése céljából.  „Eldönthetik”, hogy az álladóan cserére szoruló  fehérjék létrehozásához mikor melyik részletről kérnek másolatot .

Erről egy kicsit részletesebben lásd alább a dr. Endreffy Ildikó PhD orvosbiológus által tett megjegyzéshez írottak kapcsán. 

A terméketlen génmodellel ellentétben, az új megközelítésben  (a passzív tünetkezelés, gondozás és ápolás helyett vagy mellett) jelentős szerepe lehet tehát az okszerű gyógyításnak is a környezeti hatások és a metabolikus zavarok kiiktatása vagy tompítása révén.

Ez a blogbejegyzés áttekinti az autizmust okozó-fokozó hatások legátfogóbb magyarázó modelljeit. Ezek közül egyiket mutatja az I. ábra, amely a jereváni ICDC intézmény rendkívül komplex, informatív, zseniális és rendszerszemléletű modellje.

I. ábra (rákattintva nagyítható)

E tanulmányban ismertetett modellekben foglalt tényállítások messze nem teljesítik a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás (BAO) követelményeit. Az állításokat nem támasztja alá nagy számú (véletlenszerűen összeválogatott betegen végzett, kettős vak és multi-centrikus) klinikai vizsgálat, amelyek végrehajtása ezen a területen különösen nagy költséget és sok időt igényelne. De hát, addig is élni és örülni is kell!

A profi gyógyító szakszolgáltatások hiányában az autizmussal érintettek úgy segítenek magukon, ahogy tudnak – egyéni, családi, egyesületi és ma már világközösségi (laikus) önszolgáltatások révén is (amelyhez "dr. Google" minden szinten nagy segítséget nyújt). Az egészségügyi önszolgáltatások ellen a szokásos ellenvetés az, hogy a laikusok nem értenek hozzá és ezzel veszélyeknek teszik ki magukat. Az igaz, hogy egy orvos „százszor” annyit tudhat, mint a betege, de a beteg meg „százszor” annyit tudhat magáról és a mellékkörülményeiről, mint az orvosa, aki általában csak rövid ideig foglalkozik a beteggel, ami szintén veszélyt jelenhet a betegre. Ezért nem utasítható el (eleve, a csípőből tüzelve) az ön-gyógyítás, az ön-gyógyszerelés sem. A szakszerű orvosi kezelés és a laikus öngyógyítás sok esetben hatékonyan egészítheti ki egymást. A tájékozódás során azonban figyelembe kell venni, hogy az interneten szenvtelenül keverednek egymással az információs szemétdombok és gyémántbányák is.

Ebben az írásban a szemléltető modellek az okokra (az etiológia, az oktan szempontjaira) koncentrálnak. Nincsenek számszerűsítve a felsorolt tényezők hatásai és kockázati valószínűségei sem, – amelyeket egyrészt a tudomány, az orvosi protokoll sem ismer még, amelyek másrészt egy konkrét beteg esetére egyébként sem mondanának sokkal többet, mint a lottón való nyerés valószínűségi számai. Ezek a szórványos tapasztalatokat és kutatási eredményeket rendszerbe illesztő modellek viszont nagyon gondolat ébresztőek és iránymutatóak lehetnek az okok megkeresésében és az okszerű kezelésben és ezzel az autisták életének könnyebbé és a boldogabbá tételében.

Az elvek és a koncepciók felvázolása után, a blogbejegyzés második fele gyakorlati bemutatóként részletesen ismertet egy autizmus vitát (az autizmus témájában három könyv szerzőjeként és TV műsorok vezetéséről is híres lett) Jenny McCarthy főszereplésével és egy hasonló (3 orvos köztük egy érintett és egy laikus) felállású magyar vitát is annak szemléltetésére, hogy autizmus kezelésében mennyire hevesen vitatott kérdés a metabolikus és a külső környezeti hatások szerepe. Az autizmus körüli durva ellenségeskedésekre jellemző, hogy az ellenfelei szerint Jenny IQ-ja annyi, mint egy szappané.

TARTALOMJEGYZÉK

Az autizmusban a belső és külső okok átlagos aránya mintegy 50-50%

Az autizmust okozó ISMERT tényezőknek csak 20%-a genetikai

Amikor a sejtek abbahagyják az egymás közötti beszédet, akkor a gyerekek is abbahagyják a beszédet

A szuramin, az álomkór ősrégi gyógyszere itt is segít (5 hétre)

A sejtek közötti (purinerg) jelátvitelt csökkentő antipurinerg terápia perspektívája

Áttekintés az autizmus okairól prof Crawford nyomán

Jereváni (örmény ICDC) modell az autizmust okozó-fokozó hatásokra

1. közbevetés: A második agy (The second brain, a bélidegrendszer)

Lars Perner (spekulatív logikai) genetikai modellje

Az autizmus okozó genetikai mutációk nagy része (~77%-a) ismeretlen forrású

2. közbevetés: Az evolúció miért nem szűrte ki autista jellemzőket

Saját magyarázó modellek és vázlatok

Saját logikai magyarázó modell

A hipotetikus "100%-ig" fokozódó autizmus spektrum vázlata

Az autizmust rontó és javító jellegű változások sémája

Autizmus-vita Jenny McCarthy főszereplésével

1.rész: Tünetek, diétás kezelés, genetika, allergia
     Egy közbeiktatás: Az epigenetikáról dr. Endreffy Ildikó megjegyzése kapcsán

2.rész: USA-ban 36 védőoltás, tanulmány csak két oltásra, többire nincs pénz?

3.rész: Van olyan védőoltás, amely más járványt cserél fel a még problémásabb autizmusra

4.rész: Válaszok videó kérdésekre. Allergia, immundefektus, biomedikális kezelések

Segítsetek magatokon, ha Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás (BAO) nem segít!

Boszorkányüldözés Jennyék ellen

„Esőgyerekek” az M1 tévé „Szólás szabadsága” műsorában

A vita résztvevői

A vita jellege és lényege

Kiegészítő meditáció

A komplementaritás az élet lényege és éltetője

Kapcsolódó irodalom

 

Az autizmusban a belső és külső okok átlagos aránya mintegy 50-50%

A statisztikailag átlagot illetően az autizmus 50-50%-ban belső vagy külső okokra vezethető vissza az eddigi legnagyobb, legátfogóbb és egyik legújabb vizsgálat szerint, amelyet Svédországban Sven Sandin vezetett. Itt belső okoknak tekinthetők a rögzült genetikai vagy anatómiai eltérések, a külső okok közé pedig a káros környezeti hatások tartoznak.

Az egypetéjű ikreken végzett régebbi kutatások szerint, az autista jellemzőknek a „normálistól” való eltéréseit mintegy 90 %-ban az öröklés magyarázza. Az elmúlt 20 évben az autizmust eredendően olyan agyfejlődési rendellenességnek tekintették, amelynek a mértékét legalább húsz gén eltérése alapozza meg a különféle kromoszómákon.

A most kapott eredmény a kutatás készítőit is meglepte, miszerint az autizmus genetikai eredetére korábban becsült 80-90 % arány helyett most csak kb. 50% adódott. Ez az új eredmény több mint kétmillió olyan svéd állampolgár egészségügyi adatainak elemzéséből származik, akik 1982 és 2006 között születtek és akik között mintegy 14 ezer egyénnél (az esetek kb. 0,7%-nál) diagnosztizáltak autizmus spektrumzavart.  

A kutatás a genetikai hatás egy részét is feltárta annak a kimutatásával, hogy a születendő gyermeknél az autizmus annál magasabb, minél közelebb van a genetikailag az autizmussal élő rokonokhoz. Így például, akinek a testvére autista, annál tízszer nagyobb eséllyel alakul ki ez a rendellenesség. Ha viszont a féltestvére autista, akkor a valószínűség csak háromszoros (az unokatestvér esetén pedig csak kétszeres). A teljes genetikai kockázat a statisztikai és az autista rokonközelség kockázatának szorzata. Az autista gyermek szülői azonban nem számítandók be, mivel ők általában a nem autisták, hanem csak génhordozók.

A kutatás által vizsgált környezeti tényezők közé tartozott a család társadalmi-gazdasági helyzete; a szülők egészségi állapota és életmódja; a gyermek születése körüli szövődmények; a várandósság előtti és alatti fertőzések és gyógyszerszedés.

Az a végeredmény, hogy az autizmus oka fele–fele arányban genetikai és környezeti, azt jelenti, hogy az esetek mintegy felében autizmus nem determinált végzetesen a felmenők génjei által. A kockázat tehát csökkenthető a továbbiakban részletesen is felsorolt káros metabolikus és környezeti tényezők hatásainak a kiküszöbölésével vagy tompításával is.

 

Az autizmust okozó ISMERT tényezőknek csak 20%-a genetikai

A kutatások élvonalában már ott tartanak, hogy az autizmust okozó ismert tényezőknek csak 20%-át tartják tisztán genetikai eredetűnek. Ezt állította nemrég Naviaux professzor (University of California, San Diego School of Medicine), aki egyetemi sajtóközleményként megjelenő interjúban magyarázta el a legújabb kutatási koncepciókat és eredményeket, amelyeket 2013 márciusában a PLoS ONE, 2014 júniusában pedig a Translational Psychiatry nevű rangos tudományos folyóiratokban hoztak nyilvánosságra.

Naviaux professzor szerint a genetikai, metabolikus és környezeti tényezők százairól ismert, hogy fokozhatják az autizmus (ASD, skizofrénia, bipoláris depresszió stb.) kockázatát. Ezek a tényezők azonban nem függetlenek egymástól, hanem hatnak egymásra. A kölcsönhatások nettó eredménye pedig az anyagcsere, amelynek zavarai autizmus általános tünetei közé is tartoznak. A kapott eredmények jól illeszkednek ahhoz az elképzeléshez, hogy az autizmust számos egymáshoz kapcsolódó tényező okozza: "az autizmust okozó ismert tényezők húsz százaléka genetikai, de a legtöbb nem”.

Az előzményekhez tartozik, hogy egy 2007. évi kutatás szerint kiderült (a Kennedy Krieger Intézetben dolgozó Zimmerman és csoportja kutatásai révén) az a meglepő tény, hogy láz hatására az ASD-ben szenvedő gyermekek 83%-ában csökkentek átmenetileg a tünetek. Elgondolkodtató, hogy a nagyon sokféle okra („a genetikai, metabolikus és környezeti tényezők százaira”) visszavezethető autizmus sokféle tünete egyetlen egy hatásra (a láz hatására!) képes jelentősen csökkenni. Ezt szokták egzisztenciatételnek nevezni abban az értelemben, hogy bizonyítható valaminek a léte, – itt az, hogy egyetlen egyféle hatás képes hatni a sok okú autizmus minden tünetére. Naviaux szerint az általuk végzett kísérletekben is kapott közös hatás metabolikus alapon jön létre.

A kísérleti tapasztalatok értelmezésére Naviaux professzor által felvázolt elmélet szerint az autizmus a kórosan lecsökkent sejt-kommunikáció következménye, aminek a magyarázata (nagyjából) a következő:

 

Amikor a sejtek abbahagyják az egymás közötti beszédet, akkor a gyerekek is abbahagyják a beszédet

A sejteket a metabolitok (vagyis az anyagcserében részt vevő kis molekulák) és nukleotidok (nukleinsavak) gyűrűje veszi körül. E gyűrűben („fényudvarban”) egy olyan fajta kémiai „parázsfény” (gyulladásos ragyogás) jön létre, amely „szétsugározza” a környezetnek a sejt egészségi állapotát. A sejtek védekezően reagálnak a sérülésekre és a veszélyekre, amelyeket például a vírusok, baktériumok, fizikai erők vagy szennyező vegyi anyagok okozhatnak. A normális immunválasz részeként a sejt fizikailag és informatikailag is "lezárja a határait", vagyis a sejtmembrán megmerevedik és a belső (leginkább mitokondriumokban zajló) anyagcsere-folyamatok úgy változnak, hogy a sejtek közötti kommunikáció drasztikusan lecsökken (a sejt "híradója" beszünteti a sugárzást). Jut eszembe erről a klasszikus mondás: Háborúban hallgatnak a múzsák (Cicero: "inter arma silent musae").

 Egy ismeretterjesztő célú metafora elmélyítése során Naviaux professzor olyan analógiákat is használt, hogy a sejtek úgy viselkednek, mint az országok a háborúban. Ha fenyegetés éri őket, akkor megerősítik a határokat, mert nem bíznak a szomszédjaikban... (“Cells behave like countries at war”. “When a threat begins, they harden their borders. They don’t trust their neighbors...).

A sejtek közötti háborúzás analógiájáról már én is írtam a Fertőtlenítés mikrobiológiai háttere – a Solumium példáján  című blogbejegyzésemben. Azon belül is a A mikrobák kommunikációja és vegyi fegyverei alfejezetben szóltam arról, hogy a legújabb kutatások szerint a bennünk élő mikroba társadalom tagjai egymás között kommunikálnak. Két nyelvet is értenek és beszélnek. Van egy („nemzeti”) fajtanyelvük és van egy általános (fajközi, „nemzetközi”) nyelvük, amelyet a mikroba társadalom minden tagja ért. A bennünk élő mikrobák kommunikálnak a környezetükben levő emberi sejtekkel is. A születés után még a baba immunrendszerének a betanítására is képesek.

A sejtkommunikáció (a sejtek társalgása, beszélgetése, információcseréje) azonban az idegi-agyi fejlődés egyik legfontosabb tényezője, amelynek a hosszabb távú kiesése vagy lecsökkenése fejlődésbeli lemaradást és többféle tartós olyan károsodást okozhat, amelyek közé tartozik autista gyermekek idegrendszeri-agyi fejlődésének a késése. Naviaux professzor ezt blikkfangosan úgy fejezte ki, hogy: "When cells stop talking to each other, children stop talking", magyarul: amikor a sejtek abbahagyják az egymás közötti beszédet, akkor a gyerekek is abbahagyják a beszédet.

E molekuláris biológiai eredmény fontos annak az alátámasztásában is, hogy általában az autizmus nem determinált végzetesen a felmenők génjei által. Az esetetek nagy többségében (mintegy 80%-ban) a fejlődő baba vagy kisgyermek szervezetét ért káros külső környezeti hatásokra adott közvetlen vagy az anyagcsere által közvetített (begubódzási) válaszról is lehet szó. A káros külső környezeti indító (trigger) hatások közé tartozhatnak a születés előtti, körüli és utáni káros behatások is, köztük a vírusos vagy baktériumos fertőzések (akár a védőoltások révén is!), káros vegyi anyagok szennyezései stb.

Az indítóhatást szokták trigger hatásnak is nevezni arra az analógiájára gondolva, hogy a fegyveres lövést a ravasz [angolul: trigger] meghúzása indítja el.  Ez analógia arra is rávilágít, hogy a ravasz csak elindítja azt az öngerjesztő (multiplikációs) folyamatot, amely a lövedék kirepüléséhez vezet. Önmagában a ravasz nem sokat számít, ha nem áll fenn az összes többi körülmény, amely a lövéshez szükséges. E fontos megkülönböztetésnek az autizmus heves vitáiban is nagy szükség lenne. A gyermekek esetében önmagában a védőoltás sem jelent nagy terhelést, hacsak nem áll fenn egy autizmushoz vezető ördögi kör, vagyis egy káros öngerjesztő (multiplikatív) folyamat összes szükséges feltétele.

Az autizmus indításában gyanúsított környezeti mérgek közé tartozik a higany, ólom, antimon, többféle féregirtó is. Gyakran emlegetik az indító okok között a kedvező tápanyagok, bélbaktériumok és mikrobák hiányát is, mert a hiányok a káros tényezők dominanciáját idézhetik elő. Mindezek megerősítik, hogy  az autizmusban a passzív tünetkezelés, gondozás és ápolás mellett, jelentős szerepe lehet az okszerű gyógyításnak is – a környezeti hatások és a metabolikus zavarok kiiktatása vagy tompítása révén.

 

A szuramin, az álomkór ősrégi gyógyszere itt is segít (5 hétre)

Naviaux és munkatársai a legújabb munkájukban ismét tesztelték a szuramin hatását, amelyről már 2013. évi írásukban is megállapították (egy egérmodellben), hogy az autizmus esetén helyreállítja a sejtek normális jelátvitelét is. Ezt az 1916-ban szintetizált, tehát már majdnem százéves gyógyszert annak idején egy parazita által okozott betegség vagyis az álomkór (afrikai trypanosomiasis) kezelésére használták.

A szuramin ugyanis a sejtek közötti (purinerg) jelátvitel jól ismert inhibitora (gátlója). Az autizmus spektrum zavar (ASD) egy egérmodelljében viszont azt találták, hogy a szuramin blokkolta az (ATP és más mitokinek által lehetővé tett) extracelluláris jelátviteli utat, ami pedig leállította a sejt veszélyválaszát és a kapcsolódó gyulladást. A sejtek később normálisan kezdtek viselkedni, vagyis az egerekben megjavult az autizmus-szerű viselkedés és az anyagcsere.

Egy majdnem reménytelen szómagyarázat a mikrobiológia itt szereplő igen elvont fogalmaira:

A purin egy kristályos vegyület. A purinerg jelentése: "purinra reagáló". Az egészségügyben talán leginkább köszvénnyel kapcsolatban emlegetik, mert a köszvény a purinanyagcsere-zavara, aminek az oka az, hogy a vérben és a szövetekben megnövekszik a húgysav mennyisége. A húgysav purinból keletkezik, amely minden fehérje egyik építőanyaga. A túl sok húgysav egy része viszont az ízületi porcokban és más szövetekben rakódhat le és kialakul a köszvénynek nevezett betegség.

Mitokines a mikrobiológiában bevezetett új kifejezés az ATP és más jelátadó nukleotid molekulák közös megnevezésére, amelyeket a veszélyeztetett mitokondrium hoz létre.

ATP (adenosine triphosphate) a Wikipédia szerint egy többfunkciós nukleotid, amely a sejten belüli energiaátvitel legkisebb „molekuláris pénzegysége”. Az ATP kémiai energiát szállít a sejten belül az anyagcsere folyamataiban. Az energia a foszfátcsoportok közötti kötésekben raktározódik. Egy csoport leszakadásával átlag 30 kJ energia szabadul fel mólonként. Emberi szervezetben egyszerre csak kb. 250 g van jelen, de fokozott felhasználását jellemzi az adat, hogy naponta a testtömegnek megfelelő mennyiség fogy belőle. Jelentős izommunka esetén ez az érték akár fél kilogramm is lehet – percenként!

Nukleotid pedig egy monomer, illetve a DNS-t, az RNS-t alkotó nukleinsav, nukleotidlánc szerkezeti egysége, amely egy heterociklikus bázisból, egy pentóz cukorból és egy foszfát-csoportból áll.

Mitokondrium a sejt energiatermelő központjaként működő sejtszervecske (organellum) a sejtek kb. egy tucatnyi "belső szerve" közül.

A szuramin hatása nem nagyon tartós, és nincs prevenciós (megelőző) hatása sem. Az egereknek adott egyszeri dózis körülbelül öt héten át maradt hatásos, majd kimosódott. Ugyanakkor a szuramin hosszú távon nem is adható (szedhető), mivel vérszegénységet és mellékvese diszfunkciót okoz.

 

A sejtek közötti (purinerg) jelátvitelt csökkentő antipurinerg terápia

Naviaux szerint az újabb és a korábbi eredmények eléggé biztatóak ahhoz, hogy hamarosan, remélhetőleg még ebben az évben elindítsanak egy 1. fázisú klinikai vizsgálatot az ASD-ben szenvedő gyermekek számára. Nyilvánvaló azonban, hogy az autista egérben levő rendellenességek korrigálása még messze van az emberi autizmus gyógyításától.

A sejtek közötti (purinerg) jelátvitelt csökkentő antipurinerg terápia azonban egy új és friss utat jelöl ki az autizmus problémái megoldásán való töprengéshez. Az ötlet az, hogy ez a (mögöttes alapvető anyagcsere zavart megszüntető) kezelés hatékonyabbá teheti az autizmus nem gyógyszeres (viselkedési és fejlődésgyorsítási) kezeléseit is.

A most felfedezett effektus lényege, hogy a megromlott anyagcserét egyetlen egy adag gyógyszer is  képes hetekre visszavinni az alaphelyzetbe. Ez reményt nyújt az újabb és biztonságosabb olyan gyógyszerek felfedezésére, amelyeket nem kell tartósan adni.

Ennek az új gyógyszercsoportnak az egyes tagjait esetleg csak időszakosan kell majd adni az anyagcsere blokkolására az érzékeny idegi és agyi fejlődés ablakai időszaka alatt. A gyógyszermentes időszakok viszont lehetővé teszik a különféle magatartási és foglalkoztatási fejlesztő kezelések, valamint a természetes játékok hatásainak az érvényesülését is.

Ismeretes, hogy az emberi idegkapcsolatok kialakulásának vannak olyan érzékeny időintervallumai, amikor a megerősítő külső ingerek számára átmenetileg „kinyílnak ablakok". Az ideghálózat kialakulása után ezek az ablakok becsukódnak abban az értelemben, hogy az ideghálózat már csak jóval kisebb mértékben alakul (alakítható), – azért is, mert már van ott van egy eléggé érett (és rögzült) állapot.

Régi megfigyelés, hogy a különböző dolgok megtanulásának gyakran van egy optimális életkora. A (német) népi szólás, közmondás szerint "Was Hänschen nicht gelernt hat, lernt Hänschen nimmermehr!", ami magyarul nagyjából azt jelenti, hogy "Amit Jancsika nem tanult meg, azt János sohasem fogja megtanulni". Persze, ez sok mindenre igaz, de sok másra nem nem (ezért lehet e közmondást nagyon bölcsnek és nagyon ostobának is tekinteni, - mint legtöbb más népi bölcsességet).

Ilyen megtanulni való azonban például (a babaszoba blog szerint) a látás is még csecsemőkorban, mert "a látásra is érvényes az idegrendszer fejlődésében felismert szabályszerűség, hogy az idegi kapcsolatok kialakulásának vannak úgynevezett kritikus periódusai. A fiatal idegrendszernek adott időben és fejlettségi stádiumban találkoznia kell bizonyos ingerekkel, - a látás esetében - vonalakkal, formákkal, színekkel, hogy azok ne csak retináján hagyjanak képet, hanem fel is tudja dolgozni, értelmezni tudja a megfelelő agyi központokkal is. Ha ez a kritikus periódus lezártáig nem történik meg, akkor ez a képesség végleg elvész".

 

Áttekintés az autizmus okairól prof. Crawford nyomán

Az 1. ábra a kanadai Dorota A. Crawford professzornő nyomán szemlélteti azokat a genetikai és környezeti tényezőket és kölcsönhatásokat, amelyek hozzájárulhatnak a változatos autista jellemzők kialakulásához.

Az autisták esetén a genetikai eltérések (az azokhoz adódó metabolikus és környezeti hatásokkal együtt) rögzült anatómiai változásokat hozhatnak létre az idegsejtekben és az egész agyban. Ezek a változások és a környezeti tényezők behatásai együttesen járulhatnak hozzá a autista triász kialakulásához, amelyek közé elsősorban a következők sorolhatók: 

1.) Kölcsönös társasági érintkezés (köszönés, szemkontaktus, arcjáték, testkontaktus, gesztikuláció) fejletlensége,  rendellenessége.

2.) Kommunikáció (beszéd kezdése, fenntartása, testbeszéd, szerepjáték) hiányosságai.

3.) Aktivitási jellegzetességek: Korlátozott, sztereotip, rugalmatlan és kényszeresen ismétlődő célszerűtlen tevékenység. Beszűkült érdeklődés és fantázia.

1. ábra (rákattintva nagyítható)

Röviden összefoglalva: 
Minden szinten (a gén, sejt, szerv, szervezet, egyén, személyiség, család, közösségek szintjein is), szinte minden elromolhat. Teszem hozzá: és ami elromolhat, az (ki tudja kinél, de) el is romlik a (Arthur Block által írt) Murphy törvénykönyve szerint. De azt is hozzá kell itt tennem, hogy meg is javulhat, amiről Murphy nem beszél. 

Az ábra azt sugallja, hogy a helyes holisztikus megközelítés a különféle szinteket és a szintek közötti kölcsönhatást is vizsgálja, amint arra az ábra „hatás” feliratú nyilai is utalnak. Ez a gondolatébresztő ábra azt a kérdést is felveti, hogy (az egyéb szintek hibátlansága mellett, vagyis caeteris paribus) egyáltalán keletkezhet-e autizmus tisztán

·    génhibák (fogantatási, őssejt szintű vagy később keletkezett génszintű hibák)

·    neuronok (idegsejtek) és más sejtszintű hibák

·    agyi (idegsejt-hálózati) eltérések

·    környezeti (családi, étrendi, természeti, nevelési, társadalmi befogadási)

tényezők valamelyike miatt, vagy minden esetben e tényezők (egészének vagy egy részének) kombinációiról van szó.  

Véleményem szerint, aligha létezik egytényezős (vagy nagyon redukált okú) autizmus. A továbbiakban bemutatott modellek is amellett szólnak, hogy az autizmus az okok és a kölcsönhatások bonyolult rendszerén alapul, ezért a kiragadott egyes okok mellett vagy ellen (pro és kontra) érvelőknek legtöbbször igazuk van, de csak egy részben, más részben azonban nincs.

 

Jereváni (örmény ICDC) modell az autizmust okozó-fokozó hatásokra

A 2. ábra az örmény ICDC zseniális és rendkívül komplex és informatív modelljét szemlélteti.

A nonprofit (és nem kormányzati [NGO]) ICDC szervezet hivatalos neve 2008 óta: “International Child Development Center” Az előző neve Armenian International Child Development Center volt. A szervezet alapító igazgatója Ira Paul Heilveil (Ph.D., BCBA-D) USA-ban diplomázott klinikai pszichológus (a Pacific Child and Family Associates tulajdonosa). Az örményországi (jereváni) szervezetet 2006-ban alapította miután Kaliforniában kezelési programot dolgozott ki az autista gyermekek számára. A szervezet igazgatója Narine Vardanyan pszichológus (MPS, vagyis a politikai tudományok és a nemzetközi ügyek mesterfokozatú diplomása).

A modell szemléltető ábrája balról jobbra az időbeli előrehaladást jelzi, nagyjából megkülönböztetve a születés előtti és utáni behatásokat. Az ábra jobb széle pedig a következményeket tünteti fel. Az ábra alulról felfelé pedig az alapokat adó genetikai eltéréseknek és hajlamoknak egyre csökkenő hatását jelzi a bonyolultabb entitások (szervek, anyagcsere, biológiai és méregtelenítési folyamatok) felé.

2. ábra (rákattintva nagyítható)

Ez az átfogó rendszertani modell nagyon termékeny lehet, mert igen következetes és szemléletformáló didaktikai leírást nyújt arról a problémahalmazról, amely az autizmust jellemzi. Az időbeli és erősségbeli rendezéssel, szemléletesen bemutatja azokat a genetikai, metabolikus és környezeti tényezőket is, amelyek létére az előbb ismertetett modellek is utaltak sokkal elvontabban és az itt mutatott összefüggésekből kiragadva.

A modell egyébként spekulatív jellegű abban az értelemben, hogy messze áll a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás (BAO) által elfogadott (multicentrikus, nagy számú randomizált betegen végzett kettős vak klinikai) vizsgálatokkal való teljes körű alátámasztástól, valamint az egyes tényezők és kockázatok számszerűsítésétől. Ez a modell egy adott konkrét autista személy esetében inkább csak gondolatébresztő és iránymutató lehet az okok és az összefüggések keresésében. Megjegyzem, hogy az sem jelentene sokkal többet, ha (a gyógyszerek mellékhatásait taglaló betegtájékoztatókhoz hasonlóan) minden vélelmezett hatás mellett ott állna a (statisztikai) kockázat neve és számszerűsítése. Az egy vagy több (netán sok) gyógyszert szedő konkrét beteg esetében ugyanis a statisztikai kockázat jó iránymutató és figyelemfelhívó lehet, de alig mond többet, mint az a becsült szám, amely megmondja, hogy mekkora a lottón való nyerés (vagy vesztés) valószínűsége, az adott mennyiségben megvásárolt lottószelvény esetén.

Ez a modell nagyon és sokféleképpen kiemeli az étrend, az emésztés és a bélflóra szerepét is az autizmus (f)okozásában. Ezért egy kis kitérővel célszerű áttekinteni az emésztésre és azon belül is a bélidegrendszerre vonatkozó ismereteink új fejleményeit és koncepcióit.

 

1. közbevetés: A második agy (The second brain, a bélidegrendszer)

A második agy kifejezés arra utal, hogy az 1. agy (az elme, a koponyai agy) mellett a szervezet második legnagyobb idegsejt-hálózata a bélcsatorna falában található, nem pedig a gerincvelőben, amely ebben a metaforában legfeljebb harmadik agynak tekinthető. A terminológiát 1996-ban az amerikai Columbia Egyetem kutatója, Michael Gershon vezette be, miután igazolta, hogy az emésztőrendszer saját idegsejt-hálózattal rendelkezik. Később Michael Gershon „The Second Brain” címmel egy könyvet is írt e témáról (3. ábra), amelyben több példával is alátámasztja, hogy a bélidegrendszert bizonyos értelemben akár agynak is nevezhetjük, mivel a bélidegrendszert is az agyhoz hasonló idegsejt-hálózatok és ingerületátvivő anyagok működtetik.

A 2. agy idegsejtjeiben keletkező saját érzetek és reflexek az agytól függetlenül is képesek szabályozni az emésztés folyamatát a tápcsatorna valamennyi szakaszában. A bélcsatornában működő idegsejtekben ugyanis minden olyan (mintegy harmincféle) ingerületátvivő anyag megtalálható, amely az agyban is megvan. A 2. agy befolyásolja a hasnyálmirigy és az epehólyag működését is.

A bélidegrendszer még az agyat is képes befolyásolni, mivel az agyat és bélrendszert összekötő idegrostokon 90%-ban a belektől az agyba áramlanak az információk (és csak 10%-ban fordítva). A 2. agy ideghálózata felől érkező jelek jelentős mértékben meghatározhatják érzelmeinket és a hangulatunkat is, mivel a szerotonin a két „boldogsághormon” egyike, a másik a dopamin. A szerotonin mintegy 90%-át a tápcsatorna állítja elő, amely legnagyobb része azután főleg a vérlemezkékben és az agyban tárolódik (azon belül is főként a hipotalamuszban).

3. ábra (rákattintva nagyítható)

A témánk szempontjából figyelemre méltó, hogy az autista gyermekek vérében az átlagosnál nagyobb mennyiségben van jelen a szerotonin. Ez ugyanúgy hátrányt jelenthet, mint a diabetesben a vércukor emelkedett értéke, ami azt jelzi hogy a cukor jelentős része nem ott van (az izmokban, az agyban stb.), ahol kellene, hanem megrekedt a szállítási útvonalon, vagyis az erekben.

Az autizmus szintén egy olyan betegség, amelyben szerepe lehet a bélrendszernek az agyra gyakorolt hatásoknak is, amint arra az előzőekben ismertetett, a metabolikus hatásokat kiemelő molekuláris biológiai kutatás is utal, valamint a jereváni (örmény ICDC) modell ábrája is szemléltet. Gershon és kollégái kimutatták, hogy az agyi idegsejtek kapcsolatának kialakításában ugyanazok a gének játszanak szerepet, mint amelyek a bélidegek kommunikációjában is részt vesznek. Ha az autizmust (f)okozó tényezők közé tartoznak ezek a gének is, akkor ez némi magyarázatot ad arra, hogy miért lépnek fel emésztőszervi problémák sok autista gyermeknél. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az autizmust mentális betegségnek tekinthetjük a "második agyunk" révén is.

Egyébként a 2. agy szerepét már számos más agyi (lelki, mentális) betegség esetében is igazolták. Emésztőrendszeri tünetek találhatók a szorongás, a depresszió, a gyomorfekély, sőt a Parkinson-kór esetén is. A depresszió esetén az agy túl alacsony szerotoninszintje okoz problémát, irritábilis bélszindróma esetén pedig a bélrendszer túl magas szerotoninszintje lehet a probléma.

2014-ben 23 autista és 9 normálisan fejlődő gyerekre kiterjedő kutatás újabb összefüggést talált az autizmus és bélrendszeri problémák között. A kutatók az autista gyerekek bélrendszerében egy olyan Sutterella nevű baktériumtörzset fedeztek fel, amelyet egészséges emberekből még sohasem izoláltak. Ez arra utal, hogy a Sutterella bélbaktériumnak szerepe lehet az autizmus és az emésztési zavarok közötti kapcsolatban.

 

Lars Perner (spekulatív logikai) genetikai modellje

A 4. ábra Lars Perner professzor nyomán azt is szemlélteti, hogy az autizmusnak a genetikai eredetre való visszavezetése nemcsak terméketlen a gyakorlat számára, hanem azért is problematikus, mert nincs egyetlen egy olyan autista gén, amely önmagában elegendő ok lehetne (bár elvileg ugyan lehetne egy ilyen gén, de a gyakorlatban eddig még nem találtak rá). Az autizmus genetikai összetevői olyan többgénes viszonyokra vezethetők vissza, amelyekben szerepet játszhatnak a direkt (közvetlen hatású, de önmagukban nem elég) autista gének, a túlterhelést fokozó indirekt autista gének (közvetve ható stresszor gének) és ezek olyan kombinációi, amelyek együttesen már elegendőek az autizmus valamely fokozatának a létrehozásához.

A modell felhívja a figyelmet arra is, hogy vannak az autista tünetekkel ugyan korreláló, de okozati szempontból hatástalan gének, amelyek az autizmust okozó génekkel való együttes (például génszomszédi) előfordulásuk miatt azt a hamis látszatot keltik, hogy ők is okai az autizmusnak, de ez csak napfelkeltét megelőző kakaskukorékoláshoz hasonló csalóka ok.

Termékenyebb gondolatok irányába mutat az a felvetés, hogy az autizmus esetén is létezhetnek tartalékban olyan védő vagy akár javító gének is, amelyek (aktiváció után) fékezően vagy javítóan hatnak az autizmust okozó-fokózó hatások ellenében. Ezek hatására a kialakulófélben levő autizmus el is maradhat vagy megjavulhat.

Egyébként ez a modell is spekulatív jellegű abban az értelemben, hogy messze áll a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás (BAO) által elfogadott (multicentrikus, nagy számú randomizált betegen végzett kettős vak klinikai) vizsgálatokkal való teljes körű alátámasztástól, valamint az egyes tényezők és kockázatok számszerűsítésétől. Messze áll attól is, hogy alátámassza az autizmus döntően genetikai eredetét, amelyre éppen a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás (és a dr. Kettős Vak") hívei oly buzgón hivatkoznak.

Ez az alapvetően genetikai modell ugyan nem részletezi a környezeti hatásokat, de azért azokról sem feledkezik meg, mivel jelzi, hogy (képletesen szólva) a környezeti hatások is lehetnek az utolsó cseppek a pohárban, amelyek miatt a pohár kicsordul. A környezeti tényezők ebben a modellben is trigger (indító) jellegű hatást gyakorolhatnak az előzően már kitöréshez közel álló helyzethez vezető genetikai okok megtoldásához és az adott esetben ténylegesen megnyilvánuló autizmus megjelenéséhez.

4. ábra (rákattintva nagyítható)

Ez a laikusok és a gyakorlati szakemberek számára nehezen követhető (és ezért nem sokat mondó, hanem inkább terméketlen) modell számításba veszi a génrend felborulása (angolul: gene sequencing disruption) lehetőségét is, amivel arra utal, hogy nemcsak az egyes gének meghibásodása vezethet autizmushoz, hanem az egyébként hibátlan gének sorrendjének a felborulása is. A hibás génrend ugyanis hibás fehérjékhez vezet a helytelen génsorrend miatti hibás kódolású fehérje-genezis következményeként.

 

Az autizmus okozó genetikai mutációk nagy része (~77%-a) ismeretlen forrású

Az autizmus okait a hivatalos orvostudomány elsősorban (sokszor 90%-ban is!) a génekre vezeti vissza. Egy elfogult (és zárt agyú) orvosi kaszt ezt a komor, sőt fatalista és terméketlen álláspontot állítja szembe szinte minden más nézettel. Néha nem riad vissza attól sem, hogy az egyéb nézeteket megbélyegezze vagy az azokat hangoztatókat „kiátkozza" a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás szentélyéből (amint majd Jenny McCarthy és segítői példáján később bemutatjuk).

Egy 2011. évi nagyon alapos kínai tanulmány szerint azonban az a megdöbbentő eredmény adódott, hogy az autizmus okozásában a feltételezések szerint szerepet játszó genetikai mutációk igen nagy része (mintegy 77%-a) ismeretlen forrású (5.ábra). A génmodellek tehát valóban terméketlenek, mert csak az esetek igen kis részében (kb. 23%-ban) képesek az autizmus eredetét konkrétabban is megjelölni. A Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás igencsak terméketlen genetikai alapú megközelítése az autisták többségére legfeljebb általánosságokat tud mondani, de aligha képes okszerűen megalapozott konkrét útmutatásokat adni. Már csak azért sem, mert a tanulmány szerint az autizmus okozó ismert genetikai mutációk forrására sem lehet sokat mondani. A tanulmány a 23 % körüli arányú ismert forrású génekre is csak olyan általános megjelöléseket tud adni, mint 
     1. a Mendel-típusú rendellenesség és más mutációk (~15%), 
     2. a ritka és az egyik szülőnél sem talált (ezért: „De Novo”) mutációk (~5%) és 
     3. a kromoszóma abnormalitások (~3%).

5. ábra (rákattintva nagyítható)

 

2. közbevetés: Az evolúció miért nem szűrte ki autista jellemzőket

A legmélyebbre hatoló kérdés az, hogy az evolúció miért nem szűrte ki autista jellemzőket. Miért nem tűntek el az egyén és a faj fennmaradása szempontjából hátrányos gének a létért (az egyed és a faj túlélésért) folytatott küzdelem során?

A kérdésre adható egyik válasz az, hogy az evolúció eléggé megszűrte az autista magatartáshoz vezető génkombinációkat és agyi eltéréseket, hiszen az autizmus a teljes népesség körében csak kis arányban (kb. az 1%-nál kisebb arányban) fordul elő, a világon mindenütt nagyjából azonos arányban.

Az autista magatartás fennmaradásához hozzájárulhatott az autizmus és az intelligencia nagy génközelsége, sőt közös géncsoportja is. E két személyiségi jellemző szempontjából fontos génhelyek a populációkban együtt terjednek, mivel azok az azonos gének csoportjából kikerülő génvariációk megnyilvánulásai. Az autizmus hátrányai csökkenthették e közös géncsoport evolúciós fennmaradási esélyét, ugyanakkor viszont a normális vagy magas intelligencia előnyei növelhették azt. Az ilyen és ehhez hasonló esélycsökkentő és esélynövelő tényezők kölcsönhatása is hozzájárul az előfordulási gyakoriság kis egyensúlyi arányához.

A közös géncsoport legtöbb egyénben kiegyensúlyozott személyiségfejlődést alapoz meg. Szerencsétlenebb esetekben meghatározók lehetnek a tipikus autista személyiségfejlődés génvariációi vagy az egész személyiséget átható (pervazív) fejlődési rendellenességek.Szerencsés esetben pedig (még az autistáknál is) magas intelligenciával párosuló génvariációk érvényesülnek, amelyek közül legismertebbek az Asperger szindrómás szavantok, akik akár magas intelligenciával vagy más kimagasló zseniális részterületi képességekkel bírnak. Példákkal szemlélteti ezt a II. ábra, amely az Aspergeres hírességeket, történelemformáló személyiségeket ábrázoló és 15 dollárért kapható T-shirt trikókat díszíti.

II. ábra: Asperger szindrómás szavantok, tehetségek az élet különféle területein

Az autista jellemzők egy része (például az idegenkedés) előnyös is lehetett a létért folytatott küzdelem során. Sok olyan fóbia van (például a mélységtől, a bezártságtól, a pókoktól, a rovaroktól stb. való félelem, iszonyodás), amely túlzott formában hátrányos, de kisebb mértékben előnyös is lehet a túlélés és a gének továbbadása szempontjából. Például a mélységiszony megóvhat a vakmerőség végzetes következményeitől. Más esetekben viszont a mélységiszony korlátozza a mozgásteret és ez ronthatja a túlélés lehetőségeit is.

A kicsik egyik kedves megnyilvánulása a 4-8 hetes korban megjelenő szociális mosoly, amely nagyon fontos az anyai kötődés megerősítése szempontjából. A baba ekkor még mindenkire mosolyog, később tesz majd csak különbséget a szülei és az idegenek között. Az idegenektől való félelem csak a 7–10. hónapban jelenik meg. A kicsinyeknek az anyai, szülői környezethez való ragaszkodása és az idegenkedés az ismeretlenektől az állatvilágvilágban is széles körben fellelhető, mert jelentősen javítja a magukat megvédeni nem tudó kicsinyek túlélési, felnövési és a majdani szaporodási esélyeit (és ezzel a génjeik átörökítését).

Ennek az génekbe kódolt öröklött tulajdonságnak nagy szerepe van az egyed túlélésében és a faj fennmaradásában. A génekbe kódolt létfenntartási ösztön dönti el nagyrészt azt is, hogy az egyes állatfajták mikor milyen közelséget viselnek el. A felrepülési reflextávolság az ember közelében élő városi és kerti madaraknál is jól megfigyelhető.

A „Ne állj szóba idegennel!” a kisgyermek számára adott ésszerű figyelmeztetés normális esetben is. Hiszen a társadalomban is vannak olyan ragadozók, mint például a pedofilek, a váltságdíjért gyermekrablók stb. Kislányok esetén ehhez jön még szexuális támadás veszélye – a fiúk és a férfiak részéről is, ha elborítja őket a nemi agressziót (f)okozó tesztoszteron.

Evolúciós szempontból tehát az autista idegenkedés tulajdonképpen egy ősi önvédelmi vadállati ösztön atavisztikus humán változata eltúlzott formában. Blikkfangosan szólva: a fizikai magzatburkot a születés után egy önvédelmi autista burok (övezet, övezetrendszer) váltja fel, amely azonban a gyermek fejlődése során egyre inkább tágul, tagolódik és célszerűsödik. Ilyen értelemben az emberi egyedfejlődés jellemzője, hogy mindenki idegenkedő autistának születik és továbbiakban dől el , hogy ki mikor és mennyire nő ki az autista idegenkedés tipikus jellemzőiből.

 

Saját magyarázó modellek és vázlatok

Az alábbiak kísérletet tesznek a megmagyarázhatatlan megmagyarázására, de legalább is az átmeneti és a mennyiségi viszonyok feltárására. Itt is spekulatív-logikai modellekről van szó, mint Lars Perner (és mások) modelljénél. Az ilyen típusú modellek fő célja a szemlélet formálása és annak a kihangsúlyozása az autizmus körüli heves vitákban, szinte mindenkinek igaza lehet részben, de aligha van valakinek teljes egészében igaza  –  a nagyon bonyolult összefüggések miatt.

A szakirodalomban ugyan fellelhető néhány nagyon részletes olyan modell, amely a molekuláris biológia fogalmait és összefüggéseit  is beveti, igen magas tudományos szinten. Ezeknek a meglehetősen terméketlen modelleknek az itteni tárgyalása azonban nemcsak teljesen reménytelen lenne hanem felesleges is, mert csak igen apró részletkérdésekben ad némi eligazítást, azokat is csak az értő szakemberek számára.

 

Saját logikai magyarázó modell

A 6. ábra egy saját kombinált magyarázó logikai modell révén szemlélteti az autizmus szokásosan felhozott és lehetséges genetikai és a biomedikai okait, feltüntetve a gyakran felsorakoztatott (de nagyon vitatott) magyarázó tényezőket és folyamatokat is.

A modell (az ábra 1. oszlopa) szerint az egyik (elvi) lehetőség, hogy már a fogantatáskor is meglévő, és az autizmus szempontjából rossz génkombináció minden egyéb környezeti hatás nélkül is autizmushoz vezethet, amely az igazi (legtisztább) örökölt inherens genetikai autizmus (volna, ha a gyakorlatban is találtak volna ilyent). A fogantatáskor is meglévő génhiba ugyanis minden sejtben jelentkezhet, mivel már az egyén egysejtű változatában is létezik. A fogamzáskor keletkező első sejt osztódási láncfolyamatai során minden további létrejött sejtre is átadódnak az legfőbb őssejt jellemzői.

A modell (az ábra 2. oszlopa) szerint, ha a fogantatáskori első sejt (a legeredetibb őssejt) génkombinációja jó, akkor a terhesség alatt mégis kifejlődő (nem öröklött, de) veleszületett autizmus okai a magzatfejlődés (a terhesség) során keletkeznek.

A modell (az ábra 3-4. oszlopa) szerint, az autizmusnak lehetnek olyan közvetett okai, amelyek önmagukban ugyan nem váltanak ki autizmust, de ebben az irányban túlérzékenységet, hajlamot okozhatnak. Túlérzékennyé tevő expozíciók miden fázisban felléphetnek a fogantatástól kezdve a gyermekkori fejlődésig.

6. ábra (rákattintva nagyítható)

A túlérzékenyítő tényezőkre való hivatkozás még bonyolultabbá teszi a helyzetet. Könnyű ellenvetés, hogy „hiszem, ha látom”. Ezek a túlérzékenyítő összetevők megbújnak a háttérben, amiért nehéz (bizonyíthatóan) érzékelni azokat. Legtöbbször még az okokat is nehéz érzékelni, hát még azok hátterét!

Másrészt azt is tudjuk, hogy minden ok okozat is. A természettudományok már jó ideje bebizonyították, hogy a megvalósult jelenségek közvetlen oka (okai) mögött mindig ott vannak az időben megelőző közvetett okok láncolatai. Ezért azok lehetséges létezését nem kell bizonyítani. A meglétük nem vitaható, de a mibenlétük igen, és ezen a téren van is vita bőven .

Az ábra 3. oszlopa részletezi a központi idegrendszert károsítani vagy túlérzékennyé tenni képes tényezőket, amelyek nagy részét sokan (egy leegyszerűsített szemléletben) közvetlen kiváltó oknak tekintenek és állítanak be. E modell szerint ilyen túlérzékenyítő (hajlamosító) tényezők közé tartozhat a glutén (gabonafehérje), a kazein (tejfehérje) és egyéb étel vagy ételadalék.  

Autizmusra hajlamosíthat többek között valamilyen betegség, vírusfertőzés, gyógyszerelés, sőt a védőoltás is, amely körül a leghevesebben dúl a vita az autizmus etiológiájában (az ok-tanában, ok-elméletében). A gyakorlati megfigyelések alapján, túlérzékenyítő expozíciót jelenthetnek a tápanyaghiányok, a bélflóra elromlásai, a külső környezeti hatások, és a különféle méreganyagok (amalgám, ólom higany stb.) is.

 

A hipotetikus "100%-ig" fokozódó autizmus spektrum vázlata

Az autizmus ok-tanában (etiológiájában) legtöbbször fekete-fehér, igen-nem, van vagy nincs jellegű ténynek tekintik a valamilyen ok által előidézett autizmust. Ez azonban távolról sincs így. Az autizmus nem teljesen kifejlett formában tűnik fel, mint Pallasz Athéné (a tudományok, a bölcsesség istennője, valamint a városok és az igazságos háború védelmezője), aki teljes fegyverzetben pattant ki az apja (Zeusz görög főisten) fejéből.

A 7. ábra szemlélteti, hogy az autizmusnak az időben is széthúzódó sok-okú kifejlődésében lehetnek lassú és gyors (sőt egy bizonyos léptékben ugrásszerűnek is tűnő) szakaszok, de azért legtöbbször egy fokozódó jelenségről van szó, amelynek a kialakulása nagyjából a gyermek 3 éves kora körül állapítható jól meg.

7. ábra (rákattintva nagyítható)

Ez a szemléletformálási célú spekulatív modell is azt sugallja, hogy az autizmust általában nem egy adott (rövid) időben kifejtett hatás hozza létre, hanem egy rossz irányban progrediáló (előrehaladó) sokfázisú folyamat (amely során lassan betelik és a végén kicsordul a pohár). 

 

Az autizmust rontó és javító jellegű változások sémája

A 8. ábra az előző  7. ábra kiterjesztése (kétdimenzióssá tétele). Szintén a 0%-tól a 3. évi (hipotetikus) 100%-ig romló autizmust szemlélteti a folyamatos, valamint a hirtelen romlásokat és időnkénti javulásokat tartalmazó lehetséges időbeli menet nyomvonalas ábrázolásával.

Ez a sematikus modell is a folyamatszemléletet hangsúlyozza, de még meg is toldja azzal, hogy a változások nemcsak rontó, hanem javító jellegűek is lehetnek. Az eredmény a rontó és javító jellegű hatások és időszakaszok nettó eredője.

8. ábra (rákattintva nagyítható)

Az egyes szakaszok által szemléltetett változások feliratai jelzik a lehetségesnek feltételezett ok jellegét. Az ábra az időbeli menetet az egészséges átlaghoz viszonyított eltéréseket az arányszámok %-os változásával szemlélteti, ezért ezek az arányszámai tükrözhetik a "kinőtt" lemaradásokat, vagy lemaradó fejlődést az egészséges átlaghoz képest.

Ez a modell a betegség egy lehetséges lefolyását szemlélteti úgy, hogy eleve feltételezi, hogy az autizmus gyógyítható (javítható, visszafordítható) a javító jellegű hatások erősítése és/vagy a rontó tényezők visszaszorítása révén. Az esetek többségében az autizmus nem progrediál az itt feltételezett 100%-ig, hanem leáll vagy javul és csak kismértékű lesz. Az ábra azonban nem szemlélteti a jóval pozitívabb végeredményekhez vezető eseteket, a  zsúfoltság elkerülése céljából. Azokhoz külön ábrákat kell elképzelni.

 

Autizmus-vita Jenny McCarthy főszereplésével

Az elvek és a koncepciók felvázolása után ez a rész gyakorlati bemutatóként ismertet részletesen egy autizmus vitát Jenny McCarthy főszereplésével és majd egy hasonló felállású magyar vitát is annak szemléltetésére, hogy autizmus kezelésében mennyire központi és vitatott kérdés a metabolikus és a külső környezeti hatások szerepe, amelyek számbavétele sokkal termékenyebb, mint a szinte teljesen terméketlen hivatkozás a (majdnem kizárólagos vagy akár csak a hátteret jelentő) genetikai eredetre.

Az autizmust övező nagy viták egyikét a YouTube videó megosztó hozta nyilvánosságra 2008-ban az „Autism Debate with Jenny McCarthy” címen, a “The Doctors” című angol nyelvű orvosi sorozat keretében. A vitát az is közismertté tette, hogy az angol nyelvű videót a világ nagy részén eredetiben is tudják nézni.  

Itthon viszont nagy könnyebbséget jelent, hogy ropcsike, alias Fekete János jóvoltából négy részletben a YouTube-ra 2010. ápr. 11-én „Az autizmus lehetséges okai és gyógyíthatósága” címmel felkerült a magyarra fordított változat is. E témakörben azóta is ez a legnépszerűbb YouTube videó.

Az 1972-ben Chicagóban született (lengyel és ír származású) Jenny McCarthy az egészségügyi főiskolai tanulmányai finanszírozásához elküldte a Playboynak a fényképeit, amivel sikere lett. 1993-ban ő pózolt az októberi Playboy címlapján és majd lett a Playmate of the Year is. Ezután rakétaként emelkedett a magasba a karrierje – modellként, televíziós műsorok háziasszonyaként, színésznőként, könyvíróként és aktivistaként is az autisták érdekében a védőoltások elleni fellépő mozgalom élén.

Jenny 1998 végén jött össze a színész-rendező John Mallory Asher-rel. 1999 végén össze is házasodtak és 2002 májusában született egy fia (a könyvei címlapján is feltűnő Evan), aki az egyik védőoltás után nagyon megváltozott, teljesen zárkózott lett. Egy neurológus autizmust diagnosztizált nála, de a kezelését nem vállalta. A Defeat Autism Now (DAN) szakértői a fiú táplálkozásának átalakításával, kelátképző terápiával és egyebekkel javulást értek el. Evan állapota és kommunikációja később jelentősen javult, elviselhetővé vált.

8. ábra: Jenny McCarthy az autista fiával az autizmusról szóló könyvei borítóján (rákattintva nagyítható)

A felmerült probléma miatt a fiú apja elhagyta a családot (amint az autisták kb. 80 %-nál „szokásosan” megtörténik). A szülők 2005-ben el is váltak, de Jenny az év végén összejött Jim Carrey színésszel, akivel csak 5 évvel később szakított.Érintett szülőként Jenny „teljes mellbedobással”, nagy összegű támogatásokkal, szóban és írásban, TV műsorokban és az általa írt könyvekkel is küzd az autista gyermekekért, azok gyógyításának fejlesztéséért, valamint ”Az autizmust nem lehet gyógyítani” szemlélet és gyakorlat ellen. Az autizmus-vitát azért fémjelezte Jenny McCarthy neve, mert érintett szülőként az autista gyermekek kezelése miatt fellázadt szülők legnagyobb hatású képviselője volt. Ezenkívül az autizmus témában Jenny hírnevét és a tekintélyét az autizmusról szóló három könyve is megalapozta, amelyek a 2007-09. években jelentek meg.

Dr. Jerry Kartzinel belgyógyász orvos és érintett szülő Jenny McCarthy oldalán szintén részt vett a vitában. Jennyvel együtt ő írta a Healing and preventing autism [Az autizmus gyógyítása és megelőzése] című könyvet. Negyedik gyermekénél diagnosztizáltak autizmust néhány más szokásosan kapcsolódó betegség kíséretében, – amelyek közé tartozott az immunrendszeri diszfunkció, krónikus székrekedés és krónikus gyulladásos bélbetegség [chronic inflammatory bowel disease, IBD). Dr. Kartzinel többek között a liszt (glutén) és tej (kazein) mentes diéta alkalmazásával gyógyította az autista gyermekeket, köztük Jenny fiát, Evant is.

J.B. Handley is részt vett a vitában Jenny oldalán (bár nem a pulpituson, hanem a nézők között ülve), aki a Jamison nevű fia miatt szintén érintett szülő.J.B. Handley és a felesége társalapítói az alternatív szemléletet és megközelítést legélesebben terjesztő Generation Rescue [generáció mentés] nonprofit intézménynek, amely azt az álláspontot képviseli, hogy az autizmust elsősorban a környezeti tényezők és különösen a védőoltások okozzák. Erre a közvélemény figyelmét egy agresszív médiakampánnyal is felhívta, amely keretében teljes oldalas hirdetést is megjelentetett a tekintélyes New York Times and USA Today sajtóorgánumokban.

A vitavezető dr. Travis Stork mentőorvos és televíziós személyiség volt. Dr. Stork a Duke egyetemen szerzett antropológus oklevelet summa cum laude minősítéssel. Orvosdoktori diplomát pedig a Virginia egyetemen kapott. Mentőorvosi képesítését Vanderbilt egyetemen (Nashville) szerezte.

Közismert személy (celeb) lett ő is, mert sok tévéműsorban szerepelt. Fogyókúrás diétáról szóló könyvet is írt „The Lean Belly Prescription” [A sovány has receptje] címmel, amely The New York Times szerint bestseller lett.

Dr. Jim Sears képviselte a vitában gyermekorvosi szakmát. Eredeti neve James M. Sears. Az édesapja nagyon híres gyermekorvos, aki a tévéműsorok sokaságában szerepelt, és könyveket is írt a gyermekek gyógyításáról. Az édesanyja professzionális anyának nevezte magát – lévén a gyermekszülésre felkészítő tanfolyamok oktatója, „childbirth educator” is. Dr. Jim Sears először St. Louis, majd Ohio egyetemén volt hallgató. Majd a gyermekorvosi rezidens képzés után „az év mentőorvosi rezidense” kitüntetésben is részesült.

Leegyszerűsítve: A vita három autizmussal érintett szülő és két (kitűnő és híres) olyan orvos között zajlott le, akik szülőként nem voltak érintettek. Jellemző e vitára (mint sok más vitára is e témában). hogy az autizmusban a gyermekük révén érintett szülők unortodox megközelítést és szemléletet képviseltek, a nem érintett orvosok pedig a hivatalos álláspont (protokoll) ortodox hívei voltak.

9. ábra: Autism Debate with Jenny McCarthy a The Doctors műsorban (rákattintva nagyítható)

Az angol nyelvű változat két részletének az elérhetősége CBS tévé The Doctors műsorában

Autism Debate with Jenny McCarthy, part one és Autism Debate with Jenny McCarthy, part two

A mintegy 35 perces vitában először Jenny McCarthy beszél a fia autizmusáról és annak a keletkezéséről, miközben felpanaszolja az orvosok tehetetlenségét valamint a  terméketlen és negatív hozzáállását. Az alábbiak írásban vázolják a vita menetét és főbb témáit, néhány esetben saját megjegyzésekkel is fűszerezve.

 

1.rész: Tünetek, diétás kezelés, genetika, allergia

Az autizmus lehetséges okai és gyógyíthatósága 1. - YouTube 9:12 www.youtube.com/watch?v=zFAdSJVWkAk

Ezt a nagyon informatív részt a tünetekről adott nagyon jó leírás indítja – drámai elbeszélésekkel és video bejátszásokkal tarkítva. Ezért is érdemes végignézni, végighallgatni.

Dr. Jerry Kartzinel belgyógyász az autista gyermekek gyógyításáról beszélt. Éles megkülönböztetést téve – kiemelte, hogy ő autista gyermekeket gyógyítja és nem az autizmust. Megjegyzem, hogy nem tették szóvá, de ezzel ellentétben van a Jennyvel közösen írt könyvük címe is, ami Healing and preventing autism [=Az autizmus gyógyítása és megelőzése], vagyis ez a könyvborító sem az autisták, hanem az autizmus gyógyítását harsogja.

Kartzinel jó példát hozott fel arra, hogy az autizmus lehet olyan hajlam is, amely csak bizonyos tényezők behatására jön elő, mint bizonyos allergiák (megjegyzem, ő a macskaszőr allergiát hozta fel, de példa lehetne a méhcsípés, poratka stb. miatt fellépő allergia is). Érvelése szerint, nem mutat allergiát egy olyan egyén, aki a macskaszőrre öröklötten (genetikailag) allergiás hajlamú, de sohasem kerül macska közelébe. Én is egyetértek vele (erről már írtam is), hogy megfelelő hajlam esetén (első expozíció vagy ismétlődő behatások után) az autizmust ténylegesen kiváltó behatás lehet egy védőoltás, valamint a glutén, kazein és egyebek fogyasztása is.

A Kartzinel általánosságban is hangsúlyozta, hogy az általa alkalmazott úgynevezett biomedikális kezelés valójában, nem magát az autizmust kezeli, hanem csak az autizmus okozta komplikációkat, azok közül is elsősorban az emésztési problémákat. „Ön megpróbál belehúzni ebbe az autizmus dologba. Én a tüneteket nézem” kijelentéssel hárítja el a műsorvezető orvos provokatív kérdését.

Az élelmiszerekben a glutén és a kazein összetevő vált ki leggyakrabban allergiát, aminek az oka abban kereshető, hogy a bélrendszerben levő második agy és az immunrendszer szoros kapcsolatban állnak egymással. Ugyanakkor a szervezet fájdalom-receptorainak többsége is a bélben található. A glutén és kazein mentes diéta viszont csökkentheti a szervezetben a gyulladást és azokat az érzéseket, amelyek az (első, a központi) agy különféle folyamatait irányítják.

Jenny és dr. Kartzinel beszámolt arról, hogy Jenny gyermekének az állapota jelentősen javult az étkezés megváltoztatásával, a tejtermékek, a glutén és a laktóz kiiktatásával, vagyis egy egyénre szabott glutén és kazein mentes (GKM) diéta révén. A velük vitatkozó két orvos kétségbe vonta az okozati összefüggést, hivatkozva arra, hogy egy ilyen diéta hatékonyságára nincsenek tanulmányok és bizonyítékok.

Szerintem, nincs eléggé bebizonyítva az ellenkezője sem, például az, hogy ártana. Különösen nehéz a bizonyítás dr. „Dupla Vak” (angolul Double Blind) szintjén, hiszen "Kettős Vak doktor" nemcsak rendkívülien drága, hanem nagyon időigényes is. Elég pénz és érdekeltség nélkül egyes betegségeknél a betegek nagy része meg sem éri azt a végkifejletet, amelyben dr. Dupla Vak meghozza (az azután már megfellebbezhetetlen) ítéletét.

Egy közbeiktatás: Az epigenetikáról dr. Endreffy Ildikó megjegyzése kapcsán

Ildikó Endreffy is hozzászólt a videó 1. részéhez (1 éve), és azt írta be megjegyzésként, hogy a tapasztalatai szerint az autista-autisztikus gyermekeknél az esetek 80%-ban kijön a kazein probléma (8%-ban még fruktóz=gyümölcs-cukor probléma is), és kétségtelenül van 10-12%, amikor semmi jellegzetes ürítés nincs! [a vizeletben – ST]

Dr. Endreffy Ildikó vegyész, PhD orvosbiológus, magatartáskutató. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen vegyészként végzett. Orvosbiológiai doktor, a kandidátusi disszertációját a szénhidrátanyagcsere-betegségek témájában védte meg. Dr. Endreffy Ildikó immár 31 éve a Jósa András Oktatókórház gyermekosztályán dolgozik. A labordiagnosztikán belül a fő területe az anyagcsere betegségek vizsgálata. Egyébként a fő területe manapság a különböző magatartás-zavarok anyagcsere-hátterének vizsgálata (vizelet-anyagcsere vizsgálattal is) és diéta beállítás.

Dr. Endreffy mostanában az autizmusról is gyűjt kutatási anyagot és azt tapasztalja, hogy az autista gyerekek bizonyos vonatkozásban igen sok hasonlóságot mutatnak a figyelemzavaros hiperaktívakkal. Kutatási eredményeit és gyakorlati tapasztalatait neves külföldi folyóiratok is publikálják. Tagja az Európai Egészségpszichiátriai Társaságnak és az Amerikai Autista Társaságnak is.

Dr. Endreffy Ildikó levele (2014.07.09-én) e blog bejegyzéssel kapcsolatban

Kedves Dr. Sebestyén Tibor,

A probléma nagyságát jelzi, hogy ilyen sokan foglalkoznak egy összetett csoporttal, az ASD-vel, és nincs egységes vélemény a kiváltó okokat illetően.

Talán csak abban, hogy genetikai kiváltó ok legfeljebb az esetek 10-20%-ban van.

Most az epigenetika van napirenden.

Természetesen  az érintetteket csak a gyógyítás esélyei érdeklik...

Dr. Endreffy Ildikó

Mindkét (általam félkövér betűkkel kiemelt) állítás helyére teszi a dolgokat.

Az autizmusról szóló epigenetikai megközelítésű anyagokkal én is találkoztam, de ebben az írásban nem mertem szóba sem hozni, mert nagyon bonyolult és messzire vezető magyarázatot igényelne még a témakör bevezetése is.

De ha már itt szóba került, akkor a következőket hadd tegyem hozzá:

Epigenetika a hagyományos genetika "feletti" genetikai jelenségeket vizsgálja. A görög epi prefixum jelentése: felett, rajta, ráadásul, után). Ennek az 1942-ben C.H. Waddington által alkotott elnevezésnek a mai tudományágra való alkalmazása elég ügyetlen, mert nincs itt szó genetika feletti, genetikán túli dologról, hanem inkább a genetika kiteljesedéséről, a szinte természetes továbbfejlődéséről. A most már rohamosan fejlődő epigenetika ragyogó távlatokat nyitott meg. Az  is érzékelhető már, hogy a genetikai fatalizmust is a süllyesztőbe teszi (de legalább is felpuhítja, a kőkemény hagyományos genetikai determinizmust rugalmasabban értelmezi).

A lényeget tekintve, az epigenetika azokon az új ismereteken alapul, hogy a gének nem egymástól elszigetelten levő (diszkrét) elemek, hanem egymással kölcsönható, sőt hierarchikusan is szerveződő közösségek, amelyek némileg aktív kölcsönhatásban állnak egymással és a sejtmagon kívüli külvilággal (még humán környezettel) is. Így az okok  és a változások terén a környezeti és a genetikai hatások össze is fonódhatnak. Ezek miatt, az epigenetikai változások a génsorrend megváltozása, vagyis mutáció nélkül is létrejöhetnek. pusztán a génkifejeződés különbségei révén. Így a genetika adottságok nem kőtáblába vésett fatális determinizmusok, hanem az egyén élete folyamán némileg változni, a környezethez és az igényekhez alkalmazkodni is képes rugalmas jellemzők. 

A genetikai állományban sokféle gén van, amely a funkcióját tekintve olyan, mint a tervrajz, alkatrészrajz, összeszerelési utasítás, recept stb. Az élet alakulása és az emberi szervezet állandó megújulása és karbantartása folyamán, a sejtek ezekből "válogathatnak" a környezeti igények jobb kielégítésére és „eldönthetik”, hogy milyen részletekről kérnek másolatot (a fehérjék létrehozásához).

Ez a leírás az autók fenntartására emlékeztet. Ez durván egyszerű, de nagy magyarázó erejű hasonlat azt sugallja, hogy az egyének életműködése és karbantartása bizonyos tekintetben hasonlít az autókéhoz. Az autó a típusra előírt gyári tervrajzok és összeszerelési utasítások alapján készült (születik). Az azonnal nem (teljesen) javítható autókat azonban kiselejtezik, az embereket nem. Az életciklusa alatt az autó kerülhet olyan környezetbe, vagy feladatkörbe, ahol nem jól működik. Ekkor minden javításnál vagy karbantartásnál alakíthatnak rajta úgy, hogy jobban megfeleljen az igényeknek. Szükség esetén az eredeti alkatrészektől ("génektől") eltérő típusú alkatrészeket is felhasználhatnak.

Ez az autó „epigenetikája”, a gyártáson túli, a típus feletti” célirányos igazítások folyamata. Ez a hasonlat érzékelteti a az autó epigenetikai változtatásainak a korlátait is. A változtatások aligha alakítják át jól a teherautót személygépkocsivá vagy fordítva. A hasonlat finomításával, elmélyítésével sok epigenetikai sajátosságot lehetne még szemléltetetni, érzékeltetni, közelebb hozni. Az epigenetikáról azonban majd máshol írok többet, mert ide már nem fér be a jobb megértéshez szükséges hosszabb magyarázkodás.

 

2.rész: USA-ban 36 védőoltás, tanulmány csak két oltásra, többire nincs pénz?

Az autizmus lehetséges okai és gyógyíthatósága 2. - YouTube 9:43 www.youtube.com/watch?v=S1DgkQ4u5YU

Jenny McCarthy a fia autizmusát egyértelműen az MMR (Morbilli [kanyaró], Mumps [járványos fültőmirigy-gyulladás] és Rubeola [rózsahimlő] elleni) védőoltás következményének tartja. J.B. Handley segítségével korholja a védőoltások (USA-ban most már 36-ot is elérő) nagy számát és a kötelező jellegét. Ezzel szemben a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás (ebben az esetben igencsak terméketlen) ortodoxiáját képviselő két orvos viszont csak a védőoltások óriási hasznát ecseteli.

Egy video bejátszásban feltűnt egy (rosszarcú) orvos, aki kibökte, hogy a pénzen való osztozkodás miatt van bajuk az érintett és reklamáló szülőkkel. Kijelentette ugyanis, hogy a kutatásra szánt pénzeket nem költhetjük olyanokra, amelyekről folyton kiderül, hogy alaptalanok. Szerinte az oltásoknak és az autizmusnak semmi köze egymáshoz. Ami elég bátor kijelentés és ugyancsak nélkülözi a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás bizonyítási követelményeit. Jenny és J.B. Handley ugyanis felrótta, hogy az USA-ban 36 oltás kötelező pedig csak két oltásra készült elemző tanulmány. A nemzetközi összehasonlításban pedig inkább fordított összefüggés: ott van több beteg, ahol több az oltás.

Az egyre jobban elmérgesedő vitának az vetett véget, hogy a vitavezető dr. Stork ordítozni kezdett, mert személyes megtámadtatást is kihallott a vitából.

 

3.rész: Van olyan védőoltás, amely más járványt cserél fel a még problémásabb autizmusra

AZ autizmus lehetséges okai és gyógyíthatósága 3. - YouTube 9:04 www.youtube.com/watch?v=XXsRugUHMRE

Ebben a részben is folytatták a vitát a védőoltásokról. Dr. Kartzinel sommás megfogalmazása szerint egyes védőoltások csak azt érik el, hogy más járványt cserélnek fel a még nehezebben kezelhető autizmusra. Már az is nagy előrelépés lenne, ha visszatérnének az 1989. évi védőoltások rendszerére (amikor még jóval kevesebb védőoltás volt).

A vitázók kompromisszumként abban egyeztek meg, hogy további kutatásokra van szükség, mert az orvosok nemcsak az autizmus okait nem ismerik, hanem még a pontos diagnózis módszerét sem.

 

4.rész: Válaszok videó kérdésekre. Allergia, immundefektus, biomediális kezelések

AZ autizmus lehetséges okai és gyógyíthatósága 4. - YouTube 6:53 www.youtube.com/watch?v=Mgb72SVli6Y

A 4. rész elején folytatódnak azok a kérdés-felelet bejátszások, amelyek a már az előző rész végén megkezdődtek. Ennek folyamán a vita résztvevői rögtönzött válaszokat adtak video bejátszásokban feltett nézői kérdésekre. Ezek során szó volt az allergiáról, a szem alatti sötét karikákról, a haldokló immunrendszerről, a nagynyomású oxigénkamráról, az agyi hipoxiáról, az autista a gyermeknél talált magas ólom- és higanyszintről, a genetikai hiba miatt felhalmozódó és az enzimrendszerek mérgező nehézfémek kelációs eljárás révén történő eltávolításáról stb.

A legvégén békés beszélgetés folyt a biomedikális kezelés eredményeiről, a sikeres diétáról, Jenny autista akadémiájáról. 

És happy end során a vita minden helyszíni nézője kapott egy könyvet, amelyet Jenny McCarthy és Dr. Jerry Kartzinel közösen írt Healing and preventing autism, vagyis magyarul: Az autizmus gyógyítása és megelőzése címmel.

 

Segítsetek magatokon, ha Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás (BAO) nem segít!

A 2. rész egyik video bejátszásában feltűnt (rosszarcú) orvos szerint az oltásoknak és az autizmusnak semmi köze egymáshoz, a kutatásra szánt pénzeket pedig nem költhetjük olyanokra, amelyekről folyton kiderül, hogy alaptalanok. Mondta ezt olyan helyzetben és országban, ahol 36 kötelező védőoltás közül csak kettőre készült káros mellékhatásokat is kellően elemző tanulmány.

Az egészségügy egyes pénzsóvár szereplői a pénzforrások javát az államtól várják, mert a velük egyetértő alapítványokból nem jön össze elég támogatás. A tőkeerős nagy gyógyszergyártó cégek pedig elsősorban az általuk gyártott vagy gyártani akart termékek (többnyire szabadalmaztatott) hatóanyagainak a kutatását, valamint a konkrét termék igen költséges engedélyeztetését és marketingjét finanszírozzák.

Az alternatív medicina állításaival szemben az orvosi inkvizíció rutin ellenvetései közé tartozik, hogy „Nincs bizonyítva!” vagy „Nincs elég bizonyíték”. Értve ezen azt, hogy az állítás nincs benne a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás (BAO), angolul: Evidence Based Medicine (EBM) hivatalos megállíapításaiban. Márpedig az alternatív medicina valóban nem képes multicentrikus, nagy számú randomizált betegen végzett kettős vak klinikai vizsgálatok finanszírozására (ami a BAO csúcsa).

Ez az álláspont abból indul ki, hogy a betegek és a segítőik (szüleik, természetgyógyászok, ismeretterjesztők stb.) szíveskedjenek szép türelmesen várni, amíg a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás majd megtalálja a megoldást és egy-két évtized alatt be is bizonyítja annak az alkalmazhatóságát. Addig pedig betegek és segítők ne gondolkodjanak, ne írjanak, ne magyarázzanak stb. A beteg „Forduljon az orvosához vagy a gyógyszerészéhez”, akkor is ha azok fejében teljes sötétség honol az adott témát illetően. 

 

Boszorkányüldözés Jennyék ellen

Az orvosi ortodoxia nem számol azzal, hogy legtöbb betegség nem vár, hanem progrediál és megnyomorít vagy akár halált is okozhat. Ha a betegek segítői nem várnak ölbe tett (vagy imára kulcsolt) kézzel a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás ki tudja mikor megvalósuló megoldására, hanem segítenek (nemcsak szánalomból, hanem emberségből, szeretetből vagy egyéb okok miatt is), akkor azokat az ortodox orvoslás sarlatánoknak, kuruzslóknak bélyegzi meg. Néha hasonló boszorkányüldözés, inkvizíció, kiátkozás folyik, mint a középkorban, bár mások a jogi lehetőségek és az eszközök. Az unortodox orvosok ellen pedig kiközösítés, kizárás eszközeit alkalmazzák.

RationalWiki az orvosi kiátkozás egyik tekintélyes fóruma, amely a tudomány nevében elemzi és pellengérezi ki az áltudományos és tudományellenes mozgalmakat, megnyilvánulásokat és azoknak a médiában való megjelenítését is. Jenny McCarthy is egy külön oldalt kapott ott, ahol azt írják róla, hogy az IQ-ja egy szappanéval egyenlő, továbbá nehézségei vannak a koherens gondolkodás terén, valamint a lelke mélyéről fakadó rossz mindenfelé csak tragédiát okoz.

Quackwatch honlap nevesíti is azokat a szervezeteket, amelyek szerinte (pontosabban a www.quackwatch.com/ honlapot vezető Stephen Barrett, M.D. szerint) a (quack=) sarlatán, kuruzsló, szélhámos kategóriába sorolhatók.

Quackwatch [hápogó sarlatánfigyelő] a jelenlegi elnök, vagyis Dr. Stephen által 1966 körül alapított figyelő és kritizáló hálózat az USA-ban az egészségügyi csalások, mítoszok, hóbortok, téveszmék és félrevezetések ellen.

A Wikipedia szerint ez a honlap egy watchdog [házőrző kutya], bár a honlap neve magyar fordításban hápogó figyelőt jelent, amint erre az ábra baloldalán levő logó is utal. A célkitűzési szerint a Quackwatch az alternatív medicina bizonyítatlan vagy hatástalan szereivel kapcsolatban olyan információk közlésére fókuszál, amelyek máshol nem vagy nehezen érthetők el. Azzal büszkélkedik, hogy „peer-reviewed” [hasonló kompetenciájú szakemberek által átnézett] folyóiratcikkeket idéz az általa korholtak ellen, és hogy számos kitüntetést kapott a mainstream szervezeteitől.

Ez a watchdog honlap még a világszerte és hazánkban is jól ismert Dr. Mercola munkásságát is megugatta (meghápogta) – bár feltehetően nem sokat ártott neki, hiszen naponta milliók keresik fel Dr. Joseph Mercola D.O. (doctor of osteopathic medicine) mintegy másfél millió előfizetővel büszkélkedhető honlapjait. Erre azt lehet mondani: a kutya ugat (a kacsa hápog), a karaván halad.

Az eredeti honlap sikere nyomán több (2013-ra 21) hasonló honlap jött létre, köztük az Autism Watch (www.autism-watch.org/), amely az autizmus sok aspektusáról ad „tudományos perspektívát”. (E „tudományos perspektíváról” az a mondás jut eszembe, hogy „Nesze semmi, fogd meg jól” – ST).

A Quackwatch az autizmus terén, többek között, az alábbi szervezeteket ítéli el:

Generation Rescue (J.B. Handley vezetésével)

American Medical Autism Board

AutismOne

Autism Society

Autism Treatment Trust

Defeat Autism Now! (DAN!)

Foundation for Autism Information and Research (FAIR)

Strategic Autism Initiative

Unlocking Autism

Autism Research Institute

Autism Research Unit (University of Sunderland)

The Autism Autommunity Project (TAAP)

Center for the Study of Autism

Encyclopedia of American Loons [= Amerikai félcédulás fajankók enciklopédiája) durván elítélő már a címével is.

J.B. Handley címszónál ez a (G.D. néven 2009 októbere óta működtetett) honlap (egy részletes és alapos szapulás után) összefoglalásként a következő diagnózist adja a http://americanloons.blogspot.hu/2011/03/167-jb-handley.html címen:

Diagnosis: Dangerous, zealous crackpot – more precisely a hysterical pinhead unable to distinguish scientific evidence from emotional reactions. Unfortunately he is rather influential and a real danger to civilization.

Ennek a magyar fordítása körülbelül a következő:

Diagnózis: Veszélyes, buzgó, ütődött - pontosabban egy hisztérikus tűfej, aki képtelen megkülönböztetni tudományos bizonyítékot az érzelmi reakcióktól. Sajnos ő meglehetősen befolyásos és igazi veszély a civilizációra.

Jenny McCarthy címszónál a honlap (egy még az előzőnél is részletesebb szapulás után) végkövetkeztetésként a http://americanloons.blogspot.hu/2011/11/262-jenny-mccarthy.html  címen következő diagnózist adja:

Diagnosis: Stupendously moronic crank whose level of lunacy is only matched by the firmness of her conviction that she is right, regardless of what reality says. She is, and must be as one of the most dangerous loons in existence.

Ennek a magyar fordítása körülbelül a következő:

Diagnózis: Elképesztően hülye bolond, akinek az őrültségi szintje azzal a szilárd meggyőződéssel kapcsolódik össze, hogy neki igaza van – tekintet nélkül arra, hogy mit mond a valóság. Ő egy fanatikus, akivel mint a létezés legveszélyesebb félnótás őrültjével kell számolni.

A honlap külön oldalt szentel Jim Carrey, a kétszeres Golden Globe-díjas gumiarcú színész ócsárlásának is, aki 5 éven át volt Jenny McCarthy élettársa és harcostársa is a vakcina ellenes mozgalomban.

Talán ennyi is elég annak a szemléltetésére, hogy a bizonyítékokon alapuló (ortodox) medicina és az alternatív (unortodox) orvoslás között milyen szélsőségesen káros ellentétek is felléphetnek, ha szereplők az ellentéteiket nem rejtik  udvarias álarc vagy egymás melletti elbeszélés mögé.

 

„Esőgyerekek” az M1 tévé „Szólás szabadsága” műsorában

Volt egy négyszereplős hazai autizmus vita is „Esőgyerekek” címmel az M1 tévé Szólás szabadsága sorozatában. Ez a vita is megjelent (2 részben) a YouTube videó megosztón.

Ez a négyszereplős (a vitavezetővel együtt ötszereplős) vita azonban a mintegy Jenny McCarthy-féle 35 perces vitához képest rövid (kb. 12 perces) volt. Abban viszont hasonló volt ahhoz, hogy itt is két érintett szülő (egyik orvos) szerepelt két olyan nem érintett profi szakemberrel, akik láthatóan a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás ortodox képviselői voltak. 

10. ábra (rákattintva nagyítható)

Riportműsor az autizmusról címmel 2 részben feltöltötte ropcsike 2010.04.12.-én Elérhetőségek:

Szólás szabadsága – Autizmus 1. https://www.youtube.com/watch?v=SVoLTatUf0E

Szólás szabadsága – Autizmus 2. https://www.youtube.com/watch?v=VqrWuZISJwE

 

A vita résztvevői

Dr. Ugrai Tamás belgyógyász-kutatóorvos volt a vita orvosi főszereplője, aki egy autizmusban érintett szülő (a Csilla nevű, a ma már tinédzser korú kislánya révén). A nyilvános szerepléseiben és a cikkeiben hangoztatja, hogy családban és országosan is pusztító autizmus többféleképpen gyógyítható vagy csökkenthető lenne, különösen annak a korai felismerése esetén. Szerinte az autizmus nem neurológiai kérdés, hanem kóros és bonyolult biokémiai, immunológiai folyamatok végterméke, amely gyógykezelés hiányában szinte egy „passzív eutanázia”. Kezelési elképzelései közé tartozik az étrendi megszorítás (glutén és kazein mentes étrend), étrend-kiegészítők alkalmazása, a nehézfémek (különösen a higany) kivezetése a szervezetből és az egyénre szabott pedagógiai fejlesztés.Dr. Ugrai Tamás az autizmus hazai alternatív kezelésével kapcsolatban a legszenvedélyesebb, de szakmailag is alátámasztott vélemények szerzője és hangoztatója, ezért a hazai autisták számára ő tekinthető a komplementer (alternatív) kezelések legfőbb hazai képviselőjének. Kár, hogy az utóbbi időben nem publikál, és nem hallat magáról.

Tarnóczi Barna közgazdász egy utazási iroda vezetője, a Magyar Autizmus Alapítvány (MA) kuratóriumi elnöke, szintén érintett az autizmusban, mert a családjával együtt egy autista kisfiút nevel.

Az utóbbi időben alig publikáló Magyar Autizmus Alapítvány a küldetésnyilatkozatában deklarálja, hogy szerintük minden autista kivételes és egyedi személy. MA Alapítvány egyik kedvence az autisták biológiai kezelése, amelyet dr. Büki György gyermek neurológus, gyakorló DAN! orvos ismertet a honlapjukon. Másik irány pedig a zeneterápia, amelyet Vető Anna gyógypedagógus vezet és népszerűsít.

Dr. Balázs Anna gyermekpszichiáter, az Autizmus Alapítvány főigazgatója és kuratóriumi elnöke, a 2013-ban Budapesten megrendezett 10. Nemzetközi Autizmus Kongresszus egyik felkért előadója és a Tudományos Program Bizottságának a tiszteletbeli elnöke.

Az Autizmus Alapítvány a hazai autizmus igen tekintélyes és szerteágazó tevékenységű szervezete, amelyet bemutat a mellékelt kép is a http://www.autizmus.hu/images/alapitvany_felepites.JPG alapján.

Az általam az autizmussal kapcsolatban tanulmányozott hazai szakcikkek között messze kiemelkedőnek találtam a Dr. Balázs Anna által írottakat. Szerintem a hazai autisták számára ő a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás (BAO) legfőbb szakembere és autentikus képviselője.

Arra nem találtam utalást az interneten, hogy az autizmusban érintett szülő-e vagy sem (ezért feltételezem, hogy nem érintett). Feltehetően a Balázs Anna: Autista a testvérem című könyve sem az ő testvéréről szól (ezért e vonatkozásban sem érintett). A könyv egyik ismertetője szerint ugyanis az autista gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó angliai szakemberek írtak két kis könyvet az autista gyermekek testvérei számára és ezekből a könyvecskékből született ez a kötet.

Dr. Gádoros Julianna gyermekpszichiáter is a vita egyik résztvevője volt. Róla sem találtam utalást arra, hogy az autizmusban érintett szülő-e vagy sem (ezért feltételezem, hogy nem érintett). Viszont dr. Gádoros Júlia a Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért kórház alapító tagja is. A Kispesti Egészségügyi Intézet honlapja szerint pedig a gyermek-szakrendelések belül a menthálhygiénia szakorvosa.

A hazai vita jellege és lényege

E műsorban alig volt közvetlen vita és összeütközés. Mindenki a műsorvezető kérdéseire felelt, mintha a többi háromtól független interjút adna. Ez a „vita” olyan volt mintha négy egyszemélyes riportból lett volna összeállítva. Gyakorlatilag a vita résztvevői szóba sem álltak egymással.

Egy kivétel volt talán, amikor dr. Gádoros odafordult dr. Balázshoz, hogy ezt a kérdést talán neki kellene megválaszolnia. Egy másik talán az, hogy dr. Ugrai második beszéde alatt a mindkét pszichiáter ingatta a fejét, amit azonban a beszélő nem látott (hiszen kérdésre válaszolva a kérdezőre nézett). Ezt azonban a (nyilván egykamerás) videofelvétel a nézőnek sem mutatja. Mi is csak a műsorvezető közléséből szerezhettünk róla tudomást.

Ellentétben Jenny McCarthy nevével fémjelzett vitával itt a műsorvezetés elérte, hogy az egyébként élesen különböző álláspontok ne ütközzenek egymással és ne is közelítsenek egymáshoz, mint Jennyék vitájának a végén.

A látottak közül az alábbiak a számomra leginkább gondolatébresztő és tanulságos gondolatokat és markáns véleményeket villantanak fel .

Az 1.rész azzal indult, hogy dr. Ugrai (mint érintett szülő és a téma belgyógyász kutatóorvosa) részt vett egy konferencián Los Angeles-ben, ahol a glutén és kazein mentes diéta mint az autizmus új gyógymódja merült fel. A téma kapcsán Tarnóczi (mint érintett szülő) kijelentette, hogy ők már több mint 4 éve óta alkalmazzák ezt a diétát, amelyet USA-ban is alkalmaznak. Sőt, az USA-ban egyetemek fogtak össze, egy hálózatot hoztak létre, hogy fejlesszék és segítsék autizmus kezelését.

Dr. Balázs Anna (gyermekpszichiáter, az Autizmus Alapítvány főigazgatója) szerint ez a diéta egyelőre nem tartozik a bizonyított eljárások közé. Szerinte ettől nem várható az autizmus javulása, mivel nem az agy működésére hat, hanem csak a gyermek közérzetére.

Dr. Ugrai elvi magyarázata szerint az autista gyermek emésztőrendszere a glutént és a kazeint nem bontja le teljesen, ami lemérgezi a szervezet és az agyat is, ezért a tejtermékeket és a búzaféléket ki kell szorítani az étkezésből. Hivatkozott arra is, hogy magyar gyerekek vizeletmintáit kiküldték egy párizsi laborba, ahol azokban olyan jeleket találtak, amelyek immunológiai defektusra, tejfehérje érzékenységre és étrendi opiátok jelenlétére utaltak. Sommás véleménye szerint az autizmus metabolikus és immunológiai eredetű.

Dr. Gádoros Julianna gyermekpszichiáter szerint az autizmusban, a genetikai tényezők mellett, valóban van szerepe a környezeti tényezőknek is, amelyek az agy fejlődésére is hatással lehetnek, de még nem mondhatjuk, hogy megvan az autizmus oka olyan értelemben, hogy az immunológiai betegség volna.

 

Kiegészítő meditáció

Arra a műsorvezető kérdésre, hogy kigyógyítható-e a beteg a gyerekkori autizmusból, Dr. Balázs Anna válasza az volt, hogy pillanatnyilag nem ismerünk erre módot vagy eszközt. Nem is tud rá semmilyen kilátást, de remélhetőleg a tudomány előrehaladásával esetleg majd lesznek ennek útjai és módjai. Ma sajnos még nincsenek.

Úgy tűnik tehát, hogy nemcsak a közgazdaságtan komor tudomány (amint azt a klasszikusai állították), hanem az autizmus ortodox megközelítése is komor és nagyon TERMÉKETLEN is. A fatális és terméketlen koncepció az okokat a végzetszerű genetikai eltérésekre vezeti vissza, a kezelését pedig passzív szemlélettel, gondozással és ápolással helyettesíti.

Ez a nézőpont (és életérzés) azonban érhető, ha olyanoknál jelenik meg, akik látókörében sok rossz (és esetleg romló) állapotban levő olyan autista van, akik eltakarják előle már a jelenben is meglevő, reményt keltő jelenségeket és a haladást, valamint a már látható kedvező jövőbeli kilátásokat is.

Engem ez a tériszonyomra emlékeztet, amely (mint olyan) soha nem múlik el, de általános állapotomtól függően kínoz különböző intenzitásokkal (néha még a magasföldszinti teraszról való lenézés során is). Kellő elszántsággal és belátással azonban ezer kilométereket is utaztam repülőn, amikor még külföldi kiküldetésekre és nemzetközi tudományos konferenciákra jártam.

Egy metaforaként elmondhatjuk, hogy az autizmus nemcsak sokszínű, mint a szivárvány, hanem áthatja az erősségét jelző fekete-fehér háttér is. Ha pedig eltekintünk színektől és azok telítettségétől, és csak az erősséget jelző fekete fehér összetevőket tekintjük, akkor a szürke különféle árnyalataival állunk szemben (számokkal kifejezve a 0% jelentésű fehértől a 100% jelentésű a feketéig). Valóságban az autizmus szürke, ami azt jelenti, hogy az autista gyermek egyidejűleg beteg és egészséges is. Itt szürkeség eltolódása jelenti az autizmus gyógyulását vagy rosszabbodását.

Egy másik hasonlattal élve, az autizmus nem olyan jelenség mint az utolsó csepptől kicsorduló pohár. Az autista spektrum inkább hasonlítható egy 0-100%-ban feltöltött pohár víz telítettségi (betegségi) fokához. Fordított szemléletben viszont a pohár ürességi (egészségi) fokáról is lehet beszélni. Az pedig nézőpont kérdése, hogy a betegséget jelentő félig teli pohár, nem inkább az egészséget jelentő félig üres pohár-e.

Tarnóczi arról is beszélt, hogy az USA-ban egyetemek fogtak össze, hogy fejlesszék és segítsék autizmus kezelését, hogy ezek a kezelések annyira javíthatnak a beteg állapotán, hogy végül már észre sem lehet venni az autizmusukat. De hiszen az autizmusnál tünetek csökkentése maga a gyógyítás. Minden jó irányú (autista) spektrum eltolódás egyben gyógyulás is, hiszen itt egy kártékony tünetegyüttesről van szó. Az autizmus esetén pedig a tünetek csökkenése maga a gyógyulás!

Az örmény modell és az én modellem erőteljesen hangsúlyozza az autizmus fokát a szürke színnek világos vagy sötét irányú árnyalata, illetve annak a változtatása révén. Szerintem alapkérdés, hogy az autizmust igen-nem, fekete-fehér jellegűnek fogjuk-e fel (mint, mondjuk, a terhességet) vagy folyamatosan változó jellegűnek, nemcsak a tünetek intenzitásában, hanem az autizmus (mint olyan) minőségében is.

1.    Az autizmus spektrum szivárvány hasonlatára utalva, egyrészt mondható, hogy a kék szín más, mint a zöld, de épp a szivárvány mutatja, hogy a színek átmehetnek egymásba. A  festők a különböző színű festékek keverésével tudják változtatni a színt (mint olyat).

2.  Emberi rassz hasonlatát véve, egy markánsan kínai, néger, kaukázusi fehér ember stb. nem gyógyítható meg úgy, hogy ne maradjon meg a jellege, ezért elmondható, hogy az élete végéig mindegyik az marad, ami. Ezt mondják és írják sokan az autistákra is. Aki autista, az marad az élete végéig is.

3.    Hasonló érvényes általában a balkezességre, ballábasra (mint agyi eltérésre). Aki balognak született az egész életében az lesz. De szoktatással vagy gyakorlással ebben is jelentős változást lehet elérni, ha szükség  (vagy valaki) úgy kívánja.

4.   Ugyancsak elmondható általában, hogy aki fiúnak vagy lánynak született, az általában megtartja a nemét az élete végéig. Ugyanakkor sok példa jelzi, hogy a férfi-nő minőség és különbség sem abszolút meghatározott. Hormonkezelés, ivartalanítás (herék vagy  petefészkek eltávolítása) jelentős eltolódást okozhat.

5.     Hasonló mondható nemi vonzalom irányára is, ami általában genetikailag meghatározott (de állítólag a környezeti hatások által is felerősített vagy tompított) módon a másik nem felé irányul.

Számomra úgy tűnik, hogy az igen-nem típusú álláspont úgy tekinti az autisták világát, mintha a szürkéből csak a fekete összetevőt érzékelné. E nézőpont szélsőséges változata az autizmust (mint olyant) mentális zavarnak, pszichiátria esetnek, elmebetegségnek tekinti. Nyersen szólva az autizmust genetikai eredetű gyógyíthatatlan elmebajnak tartja, amely kezelésére nincs gyógyszer és módszer. E felfogás következménye, hogy az (elmebajos) autistát gyógyítás helyett csak ápolni, gondozni lehet. Netán zárt intézetben, ahova régen nagyon hamar bekerültek a zavart elméjűek.

Véleményem szerint az autisták között is vannak nagyon komoly elmezavarban szenvedők, mint a nem autisták között is. Ugyanakkor vannak közöttük zsenik is, mint a nem autisták között is. A orvosi (pszichiátriai) kezelésre szoruló autisták között nyilván jóval több a jelentős elmezavarban szenvedő gyermek (hiszen ezért is viszik az ilyen gyerekeket orvoshoz), mint az az intézetbe, illetve autista otthonokba nem kerülő autista gyermekek között. Ez lehet az egyik oka annak, hogy az intézetekben vagy az autista otthonokban a gyermekekkel foglalkozó személyek reménytelenebbnek látják az autisták kezelhetőségét, mint ahogyan azt az autista intézményeken kívüli világban látják. 

A pesszimista látásmódnak viszont jó kiegészítője a Bizonyítékon Alapuló Orvoslás követelményeire való hivatkozás, mert az a tudomány (esetünkben kissé avítt tudomány)  fegyvereivel vértezi fel az illetőket az akadékoskodó és laikus ellenvetésekkel szemben.

 

A komplementaritás az élet lényege és éltetője

A fenti példák azonban felvetik először is azt, hogy mit is kell kezelni. A rassz, a balkezesség, a nemi jelleg, a nemi vonzalom stb. különbségeit általában nem kell kezelni vagy tompítani még akkor sem, ha lehetne. (hacsak a páciens nem óhajtja, és meg nem fizeti mint az arc vagy a mell plasztikázását). A kövérséget sem tekintik betegségnek és csak akkor kezelik, ha az nagyon súlyos és a páciens is óhajtja. Viszont a páciens kívánságára sem lehet kezelni a testmagasság problémáit (például törpe, langaléta, alacsony férfi, magas nő stb. problémáját.)

Az emberek közötti markáns különbségek (férfi-nő, szülő-gyermek, nagyszülő-unoka, gyakran igen előnyösen egészítik ki egymást, megszépítik az életet, boldoggá teszik az embereket. Ezért nagyon igazak az autisták jelszava, hogy az autizmus nem betegség, hanem csak másság, csak különbség.

A hatékony munkamegosztás, (tevékenység-megosztás, specializáció) lényege az azonosságban a különbséget, illetve a különbségben az azonosságot kell jól kiegyensúlyozni.

A testünk markánsan differenciálódott szerveinek a működései is jól kiegészíti egymást. A szervi komplementaritás is az élet lényegét és legfőbb éltetőjét jelenti. Sejtszinten is megtalálható a komplementaritás, hiszen sejt-szervecskék (organellumok) teszik a sejteket életképessé és a működésüket hatékonnyá.

A jó komplementaritás azonban nem egyszerűen csak különbség, másság, hanem célszerű és hatékony párosítások rendszere. Két mindennapi dolog esetén is meg kell találni az összeillő párt, például még cipők, zoknik stb. esetén is. A jövendőbeli házastárs, az összeillő párkapcsolati partnerek keresése pedig az életünk egyik sorsdöntő tevékenysége, amelyben jól lehet élvezni a különbségben az azonosságot vagy az azonosságban a különbséget. 

 

Kapcsolódó irodalom

Manapság már nincs nagy jelentősége a kapcsolódó irodalom részletes felsorolásának, mert a Google keresőben minden részletre és forrásra egyszerűen és nagyszerűen rá lehet keresni. Ez a kis összeállítás csak felvillantja, hogy az elemzés írója milyen irányokban tájékozódott. A szövegközi ábrák forrását a képek tüntetik fel.

1.) Sandin Sven, Lichtenstein P, Kuja-Halkola R, Larsson H, Hultman CM, Reichenberg A (2014 May 7):The familial risk of autism. JAMA ;311(17):1770-7. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24794370 doi: 10.1001/jama.2014.4144.

2.) Origo ([magyar ismertetés], 2014. 05. 05.): Az autizmus felerészben a környezettől függ. http://www.origo.hu/egeszseg/20140505-az-autizmus-50-szazalekban-kornyezeti-tenyezoktol-fugg.html.

3.) Kate Kelland (journalist, [angol ismertetés], May 3, 2014): Environment as important as genes in autism, study finds.

http://www.reuters.com/article/2014/05/03/us-health-autism-idUSKBN0DJ0H020140503

4.) Schendel DE, Grønborg TK, Parner ET (2014 May 7): The genetic and environmental contributions to autism: looking beyond twins. JAMA;311(17):1738-9. doi: 10.1001/jama.2014.3554 .

5.) C C Y Wong, E L Meaburn, A Ronald, T S Price, A R Jeffries, L C Schalkwyk, R Plomin and J Mill (23 April.  2013): Methylomic analysis of monozygotic twins discordant for autism spectrum disorder and related behavioural traits

http://www.nature.com/mp/journal/v19/n4/full/mp201341a.html.Open Original Article. Molecular Psychiatry (2014) 19, 495–503; doi:10.1038/mp.2013.41.

6.) Michael D. Gershon (M.D. Professor and Chairman): Organization and development of the enteric nervous system. http://www.cumc.columbia.edu/dept/gsas/anatomy/Faculty/Gershon/

7.) Adam Hadhazy (Feb 12, 2010): Think twice: How the gut's "second brain" influences mood and well-being http://www.scientificamerican.com/article/gut-second-brain/

8.) Illyés András (Origo, 2010. 02. 18): Még keveset tudunk a második agyunkról

http://www.origo.hu/tudomany/20100218-belidegrendszer-belagy-tengely-masodik-agyunk-a-belcsatornaban-van.html

9.) Origo (2012. 01. 26.): Mélyen érintik a lelket a belek. http://www.origo.hu/egeszseg/20120125-igy-hat-egymasra-a-psziche-es-az-emesztorendszer-belidegrendszer-masodik.html

10.) Wang L, Christophersen CT, Sorich MJ, Gerber JP, Angley MT, Conlon MA (2013 Nov 4): Increased abundance of Sutterella spp. and Ruminococcus torques in feces of children with autism spectrum disorder. Mol Autism. 2013 Nov 4;4(1):42. doi: 10.1186/2040-2392-4-42.

11.) Sebestyén Tibor: Autista kontaktusfóbiák értelmezése   http://sebtiben.blogspot.hu/2013/09/autista-kontaktusfobiak-ertelmezese.html   

12.) Robert K. Naviaux által adott interjú Scott LaFee számára: Single dose reverses autism-like symptoms in mice. Old drug used for sleeping sickness may point to new treatment in humans. University of California, San Diego Health Sciences, June 17, 2014. http://ucsdnews.ucsd.edu/pressrelease/single_dose_reverses_autism_like_symptoms_in_mice.

13.) Naviaux RK, Zolkipli Z, Wang L, Nakayama T, Naviaux JC, et al. (2013) Antipurinergic Therapy Corrects the Autism-Like Features in the Poly(IC) Mouse Model. PLoS ONE 8(3): e57380. doi:10.1371/journal.pone.0057380. http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0057380.

14.) J C Naviaux, M A Schuchbauer, K Li, L Wang, V B Risbrough, S B Powell, R K Naviaux: Reversal of autism-like behaviors and metabolism in adult mice with single-dose antipurinergic therapy. Translational Psychiatry, 2014; 4 (6): e400 DOI: 10.1038/tp.2014.33. http://www.nature.com/tp/journal/v4/n6/full/tp201433a.html.