FOLSAV helyett FOLÁT kell nekem és a nép felének az MTHFR mutációja miatt

A sztori röviden: Ráfáztam, mert UMFÁztam

Némi vigasz számomra, hogy (az inaktív folsav magas vérszintje miatt) sokan mások is UMFÁznak. Mintegy 50% valószínűséggel Te is, Kedves Olvasó. Ha pedig MTHFR génhibás homozigóta vagy (mint én), akkor a gyermekeid szintén érintettek (100% valószínűséggel). Bár az MTHFR génhiba főleg a terhesség és a meddőség témakörében közismert, ebben én is súlyosan érintett vagyok már a magzati korom óta, amidőn még a várandós kismamák számára nem volt forgalomban olyan magzatvédő vitamin, amelynek szedése a terhesség első trimeszterében (az első 12 hét során) nagyon fontos (lett volna) a magzati fejlődési rendellenességek megelőzésére. Az alábbiak majd részletezik az okokat és más összefüggéseket is.
   
Kicsit bővebben: 
Amikor régebben sok folsavat szedtem, de folát étrend-kiegészítőt még nem (csak a napi ételekben volt valamennyi folát), akkoriban (a laborleletek szerint is) jelentős volt a  véremben változatlan formában felhalmozódó inaktív folsav (vagyis az UMFA, angol szakkifejezéssel: az Un-Modified [vagy Un-Metabolised] Folic Acid). Az utóbbi időkben a Best Multiple vitamin-mineral komplex szedésével sokat fogyasztottam metiles folátot és B12-vitamint, de folsavat egyáltalán nem. Ekkor a véremben lett elég folát, aminek az egyik (kiugró) jele az volt, hogy a B12 vérszintje a felső határ 26-szorosa lett, ami csodásan (kb. harmadára) levitte a homocisztein szintjét.

B1. ábra (bevezetésként) nagyon leegyszerűsítve mutatja be a témakör alapvető fogalmait és összefüggéseit - jelezve a (természetben elő sem forduló szintetikus étrendkiegészítő) folsav felszívódási folyamatát is. Folsav hátránya, hogy (különösen MTFR génhiba esetén) felhalmozódik a vérben, mert lassan alakul át a méregtelenítő májban. A (bizonyos ételekben és étrend-kiegészítőkben található) folát felszívódása viszont jóval egyszerűbb és hatékonyabb (nincs felhalmozódás a vérben és nem kell hozzá a máj  méregtelenítése sem). 

A folsavnak a foláttá való átalakulását is segítő MTHFR enzimfehérje  fontos biokatalizátor és meghajtó erő a folát ciklusban, amely pedig a (sejtek osztódásában és megújulásában alapvető) metiláció egyik előkészítője, valamint a metionin-homocisztein ciklushoz a metilált folát szállítója.

B1. ábra: Az alapvető összefüggések

B2. ábra egy kissé tovább részletezi az alapvető hatóanyagokat és folyamatokat kiegészítő egyéb biokémiai anyagokat, valamint az azokkal kapcsolatos folyamatokat és hatásokat is. Az itt bemutatott újabb hatóanyagok a B2-B6-B12 vitaminok (amelyek szedése főleg e folyamatokban feltűnő szerepük miatt fontos). Ezen az ábrán űjabb anyag a DHFR (=di-hidrofolát reduktáz) enzim is, amelynek a folsav átalakításában nagy szerepe van. Kiemelhető még az MS (=metionin szintáz) enzim, amely a metionin bioszintézisében vesz részt és a B12 vitamin mellett a folát és a metilációs ciklusok közötti transzport létrehozója.

B2. ábra: Folát-metionin ciklusok részletei és kiegészítő hatóanyagai

...és hosszabban: 

Én az MTHFR gén C677T jelű mutációja miatt homozigóta mutáns lettem, ami azt jelenti, hogy anyám és apám is érintett volt és azok lettek a gyermekeim is. Ez a mutáció nálam háromféle magzatfejlődési rendellenességet okozott (később részletezem, hogy miket). Ma is állandóan ható következménye pedig az, hogy nálam az MTHFR enzim gyenge minőségű, mondhatnám selejtes, ezért  jóval rosszabb hatásfokkal megy végbe a homocisztein lebontása és a metiláció, mert azokhoz (közvetve) MTHFR enzim kell, amint azt az B3. ábra itt is felvillantja. 

B3. ábra főszereplője metionin, amelynek a fő funkciója a metiláció. Mellékesen azonban cisztein (és glutation) aminosavak is keletkeznek a veszélyes homocisztein köztes termék révén. A homociszteinnel addig nincs semmi baj, amíg nem halmozódik fel belőle túl sok. Egészséges emberekben azért nincs felhalmozódás, mert 1.) a B6-vitaminnal segített tovább feldolgozás (hulladékfeldolgozás) formájában cisztein lesz belőle. 2.) a reciklálása során (az MTHFR enzim és a folát segítségével) a homocisztein visszaalakul metioninná és mehet be újra a metiláció folyamatába.

B3. ábra: Metiláció és a homocisztein veszélyes fölöslegének az eltávolítása
1.) tovább feldolgozás és 2.) reciklálás révén

 
Megjegyzés:
PETRIK László kitűnő megfigyelései és a pontatlanságra vonatkozó észrevételei hatására 2016 júliusában javított ábra, 
amely az MTHFR helyét pontosítja és a folsav anyagcseréjében a máj szerepét is megjelöli. 

Ezek az ábrák az első ránézésre nehezen tekinthetők át (mint a folyamatábrák többsége), de a továbbiakban   a részfolyamatok külön-külön való bemutatásával ezekről még részletesen is lesz majd szó.

 

Sokan mások is UMFÁznak

01. tábla         

A 01. tábla szemlélteti, hogy az MTHFR gén mutációja (polimorfizmusa) a világ népességének az 50%-ában megtalálható. Magyarországon pedig még ennél is nagyobb az arányt (56,3%-ot) mértek. Az MTHFR mutánsok nagyobb része heterozigóta, akiknél az MTHFR enzimfehérje aktivitásának a 60%-a még megmarad.

Ez az írás általában a köznapibb mutáció szót használja a tudományosabb polimorfizmus helyett is. Egyébként a mutáció az egyedi, a polimorfizmus pedig az elterjedt genetikai eltérés  (mint amilyen az MTHFR C677T genetikai hiba is).

Számszerűséget tekintve, a homozigóták is elég sokan vannak (a világon kb. 700 millióan, Magyarországon pedig kb. 1,1 millióan), akiknél az MTHFR enzimfehérje biokatalitikus aktivitásából csak 30% marad meg. Van olyan 2014. évi frissítésű cikk is, amely szerint a homozigótáknál az enzim aktivitása 10-20%-ra csökken le.

Ezek a hatásfokcsökkenések mutatják, hogy a hibás enzim sem teljesen működésképtelen. A szerepe nem olyan mint a mechanikában mindig teljesen kinyitó vagy bezáró, "kapuzó" szelepé. Az enzim szerepe inkább a súrlódás csökkentő olajozáshoz hasonló, amely a "molekuláris gépezet" futását többé-kevésbé gyorsítja (a hiánya pedig lassítja).

Az MTHFR enzim, mint fontos biokatalizátor kell a metiláció alapvető élettani folyamatához, amely a bennünket alkotó mintegy 100 ezer milliárd sejtben állandóan folyik. Folytatva a olajozás hasonlatát, az MTHFR enzim milliárdnyi helyen olajozza a metiláció molekuláris gépezetét. A rossz olajozás (hibás MTHFR gén és enzim) esetén a metiláció mechanizmusa lelassul és ez számos hasznos sejtfunkció (például a méregtelenítés) lelassulásához is vezet. Az MTHFR enzimaktivitásnak az MTHFR génhiba miatti lecsökkenése a homozigótákat súlyosan veszélyezteti. A nagyon veszélyeztetett milliók közé tartozom én is. Ennyi ember már alapíthatna valamiféle érdekvédelmi szervezetet és rendezhetne világkongresszusokat is. Volna miről beszélni!

Így tehát világszerte sokan UMFÁznak, ha/mert sok folsavat szednek az MTHFR génhibából adódó kockázatok csökkentésére (is). Ez pedig így van a fejlett világ népességének jelentős része esetén, de különösen azokban az országokban, ahol kötelezővé tették az élelmiszerek folsavval (és nem foláttal!) való dúsítását.

Bár már 2011 óta tudom, hogy az MTHFR C677T homozigóta génhibám van, és az óta tanulmányozom is e témakört, de folsav helyett folátot csak nemrégen kezdtem el szedni azáltal, hogy a Best B Complex étrend-kiegészítőt használtam az előzőleg szedett folsavas B-vitamin komplex helyett. Csodák csodájára, 3 hét után az előző évek (10,8 μmol/L) átlagának csaknem a felére (6,3 μmol/L) csökkent a homocisztein vérszintem. 

A következő mérési eredmény már nem adott ilyen jó eredményt (valószínűleg a hörghurutom akut fellángolása miatt), de egy későbbi mérés során (2014.02.02.-én) a B12 vérszintje minden képzeletet felülmúlóan 17.700 pmol/L értékre ment fel, vagyis a normál tartomány 675 pmol/L  felső határának több, mint 26-szorosára! A homocisztein pedig a hihetetlenül alacsony 3,4 μmol/L lett, amely lepipálja még a nemi érés, vagyis a pubertás előtti (szokásosan alacsony) értékeket is.

B12-vitamin e nagy vérszintje számomra elég ijesztő volt, mert szakirodalom szerint a vese vagy a máj problémájára, sőt rosszindulatú betegségre is utalhatott volna. 

A leleteimet megmutattam dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvosnak, aki a B12-vitaminnal és a homociszteinnel kapcsolatos összefüggések legjobb hazai ismerője és szakértője. Dr. Bezzegh Attila azt mondta, hogy nem betegség okozta a nagy emelkedést, hanem a nagy adagban szedett  B12, aminek azonban nincs semmi hátránya a tudomány mai állása szerint. Szüneteltetés esetén  majd lecseng ez a nagy tranziens emelkedés (a későbbiek majd  részletezik, hogy mindenben igaza volt).  

Szerinte a homocisztein alacsony szintje viszont éppen azt jelzi, hogy a B12 szintje nemcsak a vérben nőtt meg, hanem feltehetően a szövetekben is, ahol nagy szükség van rá, különösen a homozigóta MTHFR génhibával élők (túlélők) számára.

Hernyó nem pillangó, a folsav nem folát! Szakszerűbben:

A folsav és a folát megkülönböztetésének a nagy fontosságára a lényeget mindig zseniálisan meglátó és feltáró Szendi Gábor (az Új vitaminforradalom című könyvét e témakörben kiegészítő) írása és fordítása döbbentett rá, amelyek nemrég jelentek meg. Köszönet érte!

**************************************************************************************

Az UMFA a változatlanul a vérben maradó folsav (Un-Modified [vagy Un-Metabolised] Folic Acid) angol kifejezésből képzett betűszó. Az UMFA hasonló problémát okozhat, mint a cukor vagy koleszterin magas vérszintje (felhalmozódása a vérben)  amikor is az értékes folát tápanyag (egy része) elakad útközben a véráramban, és nem jut el a szövetekbe, ahol pedig nagyon kellene. A vérben maradó folsav (UMFA) szintjének a növekedéséhez pedig elsősorban az MTHFR mindkét szülőtől megkapott (homozigóta) mutációja vezet, de kisebb mértékben ok lehet az egyik szülőtől kapott heterozigóta mutáció is.

02. ábra: Saját készítésű MTHFR logó     

A nehezen megjegyezhető (én már betéve tudom) MTHFR betűszó használata is bevett szokás ebben a témakörben, amely egyébként a Metil-Tetra-Hidro-Folát-Reduktáz enzim nevének a betűszavas rövidítése. Az enzim (amely egy biokatalizátor) angol neve: methylenetetrahydrofolate reductase. Ezt nevet (betűszavas jelölést) viseli ezt a folát-redukáló enzimet kódoló gén is. Úgy néz ki, hogy a jövőben ezt szörnyű betűszót millióknak kell megtanulniuk. 

Vannak már MTHFR logók és jelszavak is. Egy kissé a saját sorsomra is utalva, készítettem egy magyar nyelvű logót is, amelyet a 02. ábra mutat. A témának a Facebook-on is van már helye Mthfr Support néven. Van, aki büszkén írja:  So, I am a bad MTHFR and I am proud of it  [MTHFR génhibás vagyok, és arra büszke]. A fejlett nyugati országokban már indul a big MTHFR business, aminek az alapját az képezi, hogy heterozigótaként százmilliók érintettek valamennyire, homozigótaként pedig tízmilliók veszélyeztettek súlyosan.

A nehezen megjegyezhető betűszón kívül az is zavaró, hogy itt két dolognak, vagyis az MTHFR enzimfehérjének és az MTHFR génnek ugyanaz a neve, ami a két különböző fogalom keveredését okozhatja. A kettő úgy kapcsolódik, hogy az MTHFR gén az MTHFR enzimfehérje kódoló "tervrajza" és ha a genetikai tervrajz (a DNS lánc) hibás, akkor a hiba az MTHFR fehérje aminosavláncába is bekerül. E determináló hatás alapján kapta a gén az általa kódolt fehérje nevét.  

A rend kedvéért megemlítem, bár nekünk (laikusoknak) nem sokat mond, hogy az MTHFR gén pontosabban a sejtmagon belül levő 1. kromoszóma rövid karjának a 36.3 régiójában, az érintett DNS szakasz 677. bázishelyén van. Innen a gén nevében a 677 szám. Ez szám van a C677T génmutáció jelében is, ahol a végén álló T betű mutációra utal, pontosabban arra, hogy a normálisan ott levő C-jelű citozin helyére a T-jelű timin került. E génhiba pedig MTHFR enzimfehérje előállítását úgy kódolja, hogy abban a normálisan ott (a polimerlánc-szálszerkezet 222 jelű helyén) levő alanin aminosav helyébe a valin aminosav kerül (jele: Ala²²²Val). Ez az enzimhiba okozza azután az összes olyan bonyodalmat is, amelyekről a továbbiakban részletesebben is szó esik, ábrákkal is szemléltetve.

Az MTHFR enzimfehérje és a kofaktorai (többek közt a folát és a B12-vitamin) nagy szerepet játszanak a metiláció alapvető sejtélettani folyamatában, és ennek révén

1.) a testi növekedésben és az idegek fejlődésében, különösen az embrió, magzat és (kis) gyermek esetén;

2.) a sejtek, de különösen a vérsejtek folytonos osztódásában képződésében és megújulásában, minden életkorban;

3.) a homocisztein (mérgezés) megelőzésében vagy megszüntetésében, szintén minden életkorban.

Az MTHFR génmutáció miatt a szervezet a vérbe kerülő folsavat rossz hatásfokkal és elégtelen mennyiségben alakítja át foláttá, pedig a szervezet csak a folátot tudja hasznosítani, a folsavat nem. A vérben rekedt inaktív folsav (UMFA) miatt egyrészt foláthiány keletkezik a testünk szerveiben és a szöveteiben, másrészt  negatívan befolyásolja a folát anyagcseréjét, harmadrészt elfedheti a B12 hiányt és az amiatt bekövetkező megaloblasztos vérszegénységet, negyedrészt megakadályozhatja az immunrendszer részét képező ölősejteket abban, hogy elpusztítsák a kontroll nélkül növő ("féke veszett" növekedésű, rákos) sejteket.

A test szerte kevés folát viszont magzatfejlődési (velőcsőzáródási, koponyazáródási) rendellenességekhez vezethet. Nálam (még magzati koromban) aortaszűkületet, szívbillentyű-eltérést és hörgőszűkületet okozott. 

A foláthiány megnöveli az idegbetegségek (köztük autizmus), a vérképzési zavarok (vérszegénység) kockázatát is. Később pedig a homocisztein magas szintjét okozhatja, aminek a káros következményei az érelmeszesedés folyamatát erősítik. Mindezek hosszú távon tovagyűrűző hatásai egy sor civilizációs betegség kialakulását idézik elő.   

03. ábra                                       

A természetben nem létező szintetikus folsav csak egy elő-anyag (provitamin, elővitamin, vitamer) a létfontosságú folát előállításához. A 03. ábra szemlélteti, hogy a folsavból csak 4 lépéses anyagcsere révén lesz folát, - ha egyáltalán lesz.

Felháborító, hogy  MÉG JELENLEG IS milyen magas szakmai szinteken veszik azonosnak a folsavat és a folátot, ahogy tették azt évtizedeken át. Pedig a folsav  csak „ígéret”, mint a hernyó a lepke esetén, amint arra az ábra jobboldala utal Robin Schmidt szép (caterpillar-butterfly című) képe nyomán. A hernyóból ugyan lehet pillangó, de csak akkor, ha közben egy madár fel nem falja, vagy a fagy meg nem öli stb. 
A tyúktojás sem kiscsirke, és nem is lesz, ha közben tojásrántotta készül belőle. A különbséget mutatja az is, hogy a hernyó nem tud repülni, a tojás pedig nem tud csipegni. Ezeket összemosni nagy butaság. Ahogy a szólás mondja, összekeverik a szezont a fazonnal (vagy a jópofa mondással szólva: összekeverik a kecsesen ingó fecskét a recsegve ɸingó kecskével). A folát (születési nevén: Wills factor) megnevezésére az EU-ban a B9-vitamin, Franciaországban a B11-vitamin szolgál, míg mások M-vitamin nevet is ajánlják. Az elnevezési zűrzavar inkább nő, mint csökken (hiszen még B4-vitamin, Bc-vitamin, folacin, inozitol néven is emlegetik).

 Az elnevezési zűrzavarba belekeveredett az FDA is (az USA nagy hatalmú gyógyszer-engedélyező hivatala), amelynek lépései ezen a kényes területen olyan otrombák, mint az elefánté a porcelánboltban. A bohózatba illő ügy kapcsán egy tiltakozásra felszólító felhívás jelent meg 2014 márciusában Urgent Action Alert! Breaking News: FDA’s Sneak Attempt to Ban Another B Vitamin [Felhívás Sürgős Akcióra! Rendkívüli Közlemény: Az FDA alattomos kísérlete egy másik B-vitamin betiltására] címmel amiatt, hogy az FDA egyik tervezete az étrend kiegészítő termékek címkéin tiltja a folát név használatát, amelyekre ezután csak a folsav név kerülhet.

Ez a blogbejegyzés elsősorban a folsav és a folát neveket használja, de éles megkülönböztetést tesz a kettő között. A 03. ábra legalján a folát B9-vitamin, az 5-MTHF és hosszú kémiai néven [(6S)-5-methylenetetrahydrofolate] is szerepel. Doctor's Best pedig az MTHF rövidítést használja a Fully Active Folate leírásában (az 5-előtagot is elhagyva). Mind a négy név vagy jelölés a folátnak a szervezetben aktív, "igazi" formájára utal. 

Ebben az írásban a folát szó, mindig erre szervezetben aktív, hatékony változatnak a neve. Ha a folátot egyszerűen csak MTHF betűszóval jelölnénk, akkor a  folát=MTHF azonosság elfogadásával az MTHFR gén és enzim az MTHF-R  (folát-R) jelölést is kaphatná. De akár még a könnyebben megjegyezhető folátredukciós gén és enzim kifejezést is használhatnánk. Sőt, mi több, további névegyszerűsítéssel a folátgén és a folátenzim neveket lehetne használni, mivel ebben a témában úgyis minden a folátról szól. Ebben a blogban néhányszor ezt meg is teszem, hátha elterjednének ezek az egyszerű nevek.

A folsav és a folát összekeverését az is segítette, hogy a kémiailag stabil folátot évtizedekig nem tudták előállítani. ezért a megkülönböztetés inkább csak elvi finomkodás volt. Amikor néhány a stabil változat már előállítható lett,  beindult a a folát étrend-kiegészítőként való gyártása is, amire a 04. ábra három példát is mutat az iherb webáruház képei felhasználásával.

A Best Folate az olasz Gnosis Spa cég Quatrefolic® márkanevű 4. generációs hatóanyagát tartalmazza (amely a folát glukózamin sója). A 4. generációs szintre utal a márkanévben a francia quatre (= négy) szó. Ugyanez a hatóanyag van a Best B Complex termékben is (az e témában szintén nagyon fontos B12-vitamin jól felszívódó és hasznosuló metilált változatban). Hazánkban most már mind a három terméket forgalmazza a vitaminbolt.eu webáruház.

04. ábra: Étrend-kiegészítők a Gnosis cég Quatrefolic® hatóanyagával  és a forgalmazó Doktor's Best cég vezetője 

Az MTHFR génhiba tekintetében az emberiség egyik felét jelentő érintettek (de különösen a globálisan 700 millió és a magyar 1,1 millió homozigóta) számára szerintem a Best Multiple minden csúcsot megdöntő korszerű termék, amely 4. generációs folát pótlás Quatrefolic® hatóanyagát egy mineral+vitamin komplexbe építve szerepelteti. E komplex étrend-kiegészítő engem teljesen lenyűgöz. Ennél jobb étrend-kiegészítőt elképzelni sem tudok számomra és az emberiség MTHFR génhibás fele számára. E termék százmilliók életét mentené vagy javítaná jelentősen meg, ha például néhány drága fegyver helyett ezzel látnák a világ lakosságát. Ilyen tökéleteset az istenek is csak jókedvükben alkotnak. Ebben az esetben azonban az "Alkotó" a Ken Halvorsrude  által alapított és vezetett cég, amelynek a neve magyarra "a doktor szerint a legjobb" kifejezéssel fordítható. Itt azonban a doktor szón elsősorban nem a ortodox protokollok szerint praktizáló orvosokat kell érteni, hanem inkább a témakör (doktori fokozatú) kutatóit.

A külföldi honlapok (például az iherb webáruház) ajánlatait, valamint a szállítási költség, a banki pénzutalás, a 27% ÁFA és a 10% vám tételeit figyelembe véve, e termék beszerzési költsége magánimport esetén 10eFt körülire tehető. A komponenseket végignézve, szerintem ez nem sok, hiszen ez termék egy jó néhány más étrend kiegészítő szedését is kiváltja. A kitűnő minőség pedig a ráadás.Úgy saccolom, hogy ez a termék még olcsóbb is azok számára, akik amúgy is szedik az ebben található étrend kiegészítők nagy részét (mint például a mi családunk is). Akik pedig még nem szedik, azokat majd kiszelektálja az evolúció, és utána már csak mi maradunk meg -:).  

Ezt a terméket itthon senki sem forgalmazta, de a valódi innovációkra és minőségre különösen érzékenyen figyelő vitaminbolt.eu webáruház napjainkban  (2014.10.31 körül) elkezdte a forgalmazását, amit (az előrendelés lehetőségével élve) mindjárt ki is használtam.

Megjegyzés az eddigi összefoglaláshoz és az alábbi részletezéshez

A fenti összefoglaló talán alkalmas volt a helyzet bemutatására és problémák felvetésére ebben a köznapi ismereteinktől távol álló, de sokakat közvetlenül érintő témakörben. Sajnos, az itteni fogalmak nagyon bonyolult sejtélettani és molekuláris folyamatokon alapulnak, amelyeknek furcsák az elnevezései, a betűszavas rövidítései és a hosszú kémiai megnevezései is.  

A továbbiak igyekeznek ezeket elmagyarázni, testközelbe hozni, de a molekuláris folyamatokat nehéz hétköznapi szavakkal ecsetelni. A szakkifejezések által esetleg megriadt olvasónak azt tanácsolom, hogy csak a könnyebben olvasható fejezeteket olvassa. A többi résznél elég az ábrák, a folyamatábrák átnézése, amelyek képregényszerűen beszélik el a legfontosabbakat és ismertetik a legfőbb tudnivalókat.

Az alábbi ábrák és  tartalomjegyzék átnézését mindenkinek ajánlom. A tartalomjegyzék a témák tagolt felsorolásával segíti az olvasót a számára érdekesnek tűnő részek kiválasztásában és gyors megtalálásában. Akik pedig a következőkben leírtakat nemcsak átolvasni, hanem mélyebben megérteni és tanulmányozni is akarják, ők itt megtalálhatják a témakör összes alapvető szakkifejezését, alapfolyamatát, tudnivalóját és internetes hivatkozását. Ezek jó ugródeszkák lehetnek az internet e témában is lenyűgözően gazdag írástömegéhez, pontosabban annak az e témakörben értékes részéhez, hiszen az interneten szenvtelenül keverednek egymással az információs szemétdombok és gyémántbányák is.

Szóval, Kedves Olvasó, ha MTHFR génhibásként Te is a sorstársam vagy (esetleg nem is tudod, mert nem méretted, de félsz attól, hogy az vagy), akkor itt megtalálsz MINDEN alapvető tudnivalót. Ha nem vagy orvos, vagy e témakör (biológus) kutatója, akkor háttér-információként nem kell többet tudnod, sőt elég lehet ennek a harmada vagy akár a tizede is. Egy másik blogbejegyzés tárgya lehetnének azok a gyakorlati vonatkozások, amelyek közé tartozik e téren általában az orvosi segítség és tanácsadás, valamint az OEP támogatás hiánya, az egészségügy teljes közönye, a laborvizsgálat és az étrend-kiegészítés privát megoldása  stb.).

                                        

TARTALOMJEGYZÉK

1. AZ MTHFR GÉNHIBA EGYES KÖVETKEZMÉNYEI ÉS FEJLEMÉNYEI NÁLAM

1.1.1. Az MTHFR génhibája által okozott 3 másik születési hiba miatt is UMFÁztam 
1.1.2. Az MTHFR génhiba által okozott magas homocisztein szint és a megszüntetése folsav helyett folát szedésével

2. FOLÁT LEGFŐBB JELLEMZŐI

2.1. A folát felfedezése és elnevezései

2.1.1. A folsav és folát fogalmának összekeveredése

2.1.1. A folsav átalakulása foláttá négy lépésben

2.2. A folát három alapvető élettani hatása

2.2.1. A folát a testi növekedés és az idegfejlődés fontos hatóanyaga

2.2.2. A folát a folytonos (vér)sejtképződés és megújulás vitaminellátója

2.2.3. A folát a homocisztein (mérgezés) egyik ellenanyaga

3. A MUTÁNS MTHFR GÉN BIOLÓGIÁJA, PATOLÓGIÁJA ÉS STATISZTIKÁJA

3.1. Az MTHFR génmutációi fogalmai

3.1.1. MTHFR enzim élettani jellemzői

3.1.2. A mutáns MTHFR patológiai jellemzői

3.2. Az MTHFR génhibák gyakorisága

3.2.1. Összegzés az MTHFR génhibák előfordulásáról

3.2.2. Miért nem szűrte ki az evolúció az MTHFR gén hibáit?

4. A METIONIN ÉS A METILÁCIÓ ÓRIÁSI BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE

4.1. Metionin → SAM → metiláció anyagcsere

4.2. Metionin ↔ cisztein metilációs és demetilációs anyagcseréje

5. A METILÁCIÓT SEGÍTŐ FOLÁT A HOMOCISZTEIN (MÉRGEZÉS) ELLENANYAGA

             5.1. A homocisztein a metionin → cisztein átalakulás köztes terméke
                     5.1.1. A veszélyes hulladékot jelentő homocisztein hasznosítása tovább feldolgozással
                     5.1.2. A homocisztein lebontása és hasznosítása reciklálással folát és B12 révén
                     5.1.3. Homocisztein-lebomlás komplex ábrája
                     5.1.4. A folsav ↔ folát és a metionin ↔ homocisztein ciklus komplex képe
                     5.1.5. A metionin ↔ homocisztein → cisztein anyagcseréhez kapcsolódó folyamatok
                     5.1.6. A Krebs-ciklusról
                     5.1.7. A BH4 és a BH2 mibenlétéről
              5.2. Még egyszer: Miért nem szűrte ki az evolúció az MTHFR génhibákat?

6. FOLÁT  ELLÁTÁS NÉGY GENERÁCIÓJA

6.1. A folát ellátás 1. generációja (ételekben)

6.2. A folát ellátás 2. generációja (a szintetikus folsav révén)

6.3. A folát ellátás 3. generációja (a folát kalcium sója révén)

6.4. A folát ellátás 4. generációja (a folát glükózamin sója révén)

6.4.1. A folát ajánlott mennyiségei gyermekek, felnőttek, terhesek és betegek esetén

6.5. BEST MULTIPLE  vitamin-mineral komplex hatóanyagai

MELLÉKLETEK

M.1. A veseműködést jellemző eGFR lényege

M.2. A folát/folsav mérésének a részletei 
M.3. AB12-vitamin felszívódási mechanizmusait és zavarait illető részletek

7. KAPCSOLÓDÓ IRODALOM

7.1. Egy kis meditáció a kapcsolódó irodalomról és a hivatkozásokról

7.2. Ehhez a bejegyzéshez kapcsolódó irodalom és hivatkozások jegyzéke

1. Az MTHFR génhiba egyes következményei és fejleményei nálam

Az MTHFR gén és enzim sejtbiológiai szerepét és tulajdonságait látva az ember szinte biztosra vehetné, hogy ez a gén- és enzimhiba nemcsak a jól ismert (és mindenfelé emlegetett) magzati idegfejlődési rendellenességeket [spina bifida (nyitott gerinc), anencephalia (koponyahiány), az encephalokele (agysérv) eltéréseket] tud okozni, hanem a magzati szervek kialakulásáig (nagyjából a terhesség 12. hetére lezáruló organogenezis végéig) veleszületett anatómia szívhibákat is. E „gyanút” már régóta próbálták statisztikai elemzésekkel is kimutatni, de legtöbb ilyen kísérlet „hasra eséssel” végződött. 

2013 végén elvégzett alapos metaanalízis során egy hat fős kínai csapat végül meggyőző bizonyítékokat talált és közölt a veleszületett anatómia szívhibák és az MTHFR C677T/A1298C polimorfizmus kapcsolatára. 2014 végén pedig öt fős kínai kutatógárda közölt egy 20.123 fő egészségest és 4.219 fős MTHFR C677T génhibást összehasonlító metaanalízist, amelyben külön kezelték azokat az eseteket, amelyeknél az anya és/vagy a gyermeke volt génhibás. Ez az elemzés is szignifikáns kapcsolódást mutatott ki az MTHFR génhiba és a kongenitális (veleszületett, öröklött) szívbetegségek között.

 

1.1. Az MTHFR génhibám által okozott 3 anatómiai eltérés

A két új kínai metaanalízist is figyelembe véve, szinte biztosra veszem, hogy a nálam a 2011 nyarán felfedezett MTHFR homozigóta génmutáció olyan eredendő hiba volt, amely három súlyos magzatfejlődési anatómiai rendellenességet, köztük két szívhibát is okozott, amelyek röviden az alábbiak.

1.) Az aorta leszálló ágában egy homokóraszerű (gyufafej nagyságú) szűkület keletkezett, amelyet 38 éves koromban (1971-ben) műtöttek meg.

2.) A szokásos háromhegyű helyett az aorta billentyűje kéthegyű (kétszárnyú) lett, amelyet 56 éves koromban (1990-ben) műtöttek meg.

3.) A baloldalon az egyik nagy-hörgő (lingula [="nyelvecske"]) szájadéka gombostű-fejnyire szűk lett, ami miatt a mögöttes kis hörgők és a tüdőlebenyek szellőzése rosszul működik. A mikrobák számára jó táptalajt jelentő pangó rész miatt pedig gyakran fellángoló krónikus baloldali hörghurutom volt évtizedeken át és van még most is.

Lehetnének véletlenek is ezek a rendellenességek, de a három anatómiai rendellenesség egyszerre való fellépése kis valószínűségű, amelyet alátámasztanak a magzatfejlődési anatómiai rendellenességek statisztikai adatai is. A nagy-hörgők (köztük a lingula) veleszületett anatómiai eltéréseire az Interneten nem tudtam adatokat fellelni. A szív és az aorta veleszületett anatómiai rendellenességeire vonatkozó adatokat az 1.1.1.1. táblázat foglalja össze, amelyhez a kiinduló forrás Hoffman és Kaplan 2002. évi írása, valamint Dr. Magony Mónika cikke volt. A kétféle forrás adatai elég jól egyeznek, a mégis meglevő kevés eltérést a táblázat szintén mutatja.

1.1.1.1. táblázat

A táblázat 1 millió élve születettre adja meg az alapadatokat a számtani közép, a medián és szórás feltüntetésével. Jellemző adatként szerepel az alapadatok között a felső és az alsó kvartilis is, amely némileg szintén tükrözi az adatok nagy szórását. A táblázati adatokat ugyanis a szerzők több tucat szakcikk olyan adatainak az áttekintésével állították elő, amelyek egymástól képest nagy mértékben szórtak.

Az adatok számszerűségét több tényező befolyásolta. Ezek közé tartozik, hogy az élve meg nem születettek magzatfejlődési rendellenességei kimaradtak. Nem szerepelnek az adatok között a születés körül észre nem vett, esetleg csak a felnőtt korban észlelt anatómiai eltérések sem. Értékelési bizonytalanságot okoztak az olyan kis anatómia eltérések, amelyek funkcionális hibát nem okoztak. Egy személynél fellépő több hiba pedig besorolási kérdéseket vetett fel. Mindezek miatt a táblázat számai csak a nagyságrendeket tükrözik helyesen, a pontos értékeket nem kell nagyon komolyan venni.

A táblázatban felsorolt anatómiai eltérések közül nálam is megtalálható a kéthegyű aorta billentyű (bicuspid aortic valve, BAV) és coarctacio aortae, vagyis a főverőér kezdeti szakaszának homokóraszerű szűkülete, amelyeket e két anatómiai eltérést együtt mutató 1.1.1.1. ábra szemlélteti.

1.1.1.1. ábra

A kéthegyű aorta billentyű (bicuspid aortic valve, BAV) előfordulási gyakorisága 1,356%, ami nagyobb, mint a táblázatban szereplő összes többi veleszületett szívhibáé együtt (ami 0,96%). A kéthegyű aorta billentyű minden 74-ik embernél fordul elő.

A coarctacio aortae, vagyis a főverőér kezdeti szakaszának homokóraszerű szűkülete elég ritka veleszületett anatómiai eltérés. A táblázat szerint csak minden 2445-ik embernél fordul elő. A műtétem idején (az 1970-es évtized elején) azt mondták nekem, hogy minden kétezredik embernél lép fel ez a hiba. Ez igaz is lehet, ha a születés körüli időszakban észre nem vett eseteket is beszámítják. Például, nálam is csak 38 éves koromban diagnosztizálták ezt a hibát.

Minden második coarctacio aortae hiba kéthegyű aorta billentyű eltéréssel is társul. Ez jelentős korrelációt jelent, mert ha a két hiba teljesen független lenne egymástól, akkor coarctacio aortae hibával rendelkezők között is csak átlagos (1% körüli) lenne kéthegyű aorta billentyű eltérésűek aránya. Egyébként a biológiai körülmények is olyanok, hogy a két hiba aligha képes egymásra hatni a keletkezés idején (a magzati fejlődés első néhány hetében vagy hónapjában. Mindez arra utal, hogy az egyik hibát okozó tényező a másik hiba keletkezésénél is hat. Az én esetemben a közös ok, a közös hatóerő az MTHFR gén- és enzimhiba, legalább is nagyon valószínűen.

Megjegyzem, hogy az első műtétemnél már gondoltak arra, hogy esetleg kéthegyű aorta billentyű eltérésem is van, de akkor még annak semmilyen funkcionális nyomát nem sikerült felfedezni. Jobb is, hogy csak 19 évvel később kaptam aorta műbillentyűt, amikorra már jóval fejlettebb lett a technika.

A coarctacio aortae eleinte a bal szívfél kitágulásához, majd elégtelenségéhez és az élet megrövidüléséhez 35 év körüli átlagos életkorhoz) vezet, ha kisgyermekkorban nem műtik meg. A műtétem után mondták, hogy nálam a szűkület nagyon erős volt. A szűkületben az átmérő gyufafejnyi nagyságúnak találták. Előtte az aorta felől nem is lehetett a katétert a szívbe bevezetni. Nagy szerencsém volt, hogy fiatalon nagyon sokat sportoltam, ezért az aortával kollaterális (párhuzamosan futó) kis verőerek nagyon feltágultak és 38 éves koromig biztosították az alsó testfél elfogadható vérellátását. E feltágult erek műtét után is segíttették a keringést.

A kéthegyű aorta billentyű 57 éves koromig bírta. Akkora nagyon elmeszesedett a lokális keringési zavar miatt és súlyos szívelégtelenség (dekompenzáció) jelei mutatkoztak. Ekkor műbillentyűt ültettek a helyére, amely az áramlási viszonyokat helyreállította. A beültetett műbillentyű azonban olyan keményen ütlegeli a rajta átáramló vért, hogy a vérsejtek egy része szétesik (magas LDH és bilirubin értékeket és vérszegénységet okozva). Emiatt nálam fokozott vérsejt-termelésre lett volna (van) szükség. Ezt tudva, a vörösvérsejtek előállításának a fokozására szedtem sok folsavat és B12-vitamint is. Ez akkoriban nagyon fontos volt, még akkor is, ha UMFAztam az MTHFR C677T jelű homozigóta génhibám miatt.

A selejtes MTHFR enzim az egész életemben önmagában is bajt okoz. E génhiba nehezíti sejtek osztódását, cseréjét, megújulását (a metiláció révén), valamint megnehezíti folsavnak a foláttá való átalakulását is. Márpedig nem folsav, hanem folát kell metionin anyagcseréjéhez és sejtek osztódásához, amely a testi növekedés és fejlődés alapja, és amely legintenzívebb a magzati élet elején, de igen jelentős még a gyermekkori növekedés időszakában is.

A felnőtteknél pedig a sejtosztódás legjobban a vérképzéshez kell, hiszen percenként keletkezik bennünk mintegy 140 millió vörösvértest és 4,5 millió trombocita, amihez feltétlenül kell a folát hatóanyag, illetve a folátot is tartalmazó mintegy 25 enzim egy részének a hozzájárulása is.

A lingula hörgő szájadék-szűkülete is a veleszületett magzatfejlődési anatómiai eltéréseim közé tartozhat. Az eltérés keletkezését illetően én esetemben szintén az MTHFR gén- és enzimhiba lehet a ludas.

Az 1.1.1.2. ábra mutatja, hogy a lingula (magyarul: nyelvecske) a baloldali tüdő középlebenyét jelenti. Nálam az ide vezető hörgő eredésénél, szájadékánál van igen nagy szűkület. A bronchoszkópiai lelet leírása szerint „A bal oldalon a lingula szájadéka atípusos, csak gombostűfejnyi szájadékkal ered”.

1.1.1.2. ábra

E szájadék szűkülete rontja a baloldali tüdő „középlebenyét jelentő” lingula ventilációját, és csökkenti a vitálkapacitást. A gombostűfejnyi szájadék mögötti zsákszerű rész nyálkahártyája pedig jó táptalaj az oda bekerülő mikrobák számára. E majdnem teljesen elzárt zsákból nem sikeres a kiköhögés az itteni rossz ventiláció miatt. E „vak-hörgő” befertőződése vakbél befertőzéséhez hasonlóan veszélyes. A veszélyt fokozza, hogy a zsákhörgő gennyes góca az aorta műbillentyűt is befertőzheti. Mindezek miatt gyakran fellángoló krónikus baloldali hörghurutom volt évtizedeken át és van még most is. Újabban az antibiotikumok gyakori szedése helyett általános immunerősítő szerek (Protexin, Colostrum és Isoprinosine) szedésével értem el sikereket. De a Pneumococcus23 és a Prevenar13 légúti, valamint az influenza elleni  védőoltásokat is beadattam magamnak. Mindezek talán hosszabb távon is segítik az antibiotikumos betegség-karbantartás ördögi körének a megszakítását. Az antibiotikumok ugyanis nemcsak az általános immunvédekezést rombolják, hanem károsítják a légutak és a belek bennünket segítő mikrobaflóráját is.

Dr. Mihalik Péter tüdő- és belgyógyász szakorvos, aki jól ismert engem (mert a kerületi tüdőgondozó főorvosaként sok éven át kezelt), ezeket látva mondta rám, hogy biológiai csoda, hogy még élek. Én meg azt teszem hozzá, hogy ezt nagyrészt neki is köszönhetem, mert több alkalommal mentett ki a bajból, amikor a lingula hörgő szájadékszűkülete miatt fellépő akut baloldali hörgőgyulladásom veszélyes helyzetet teremtett. Másrészt pedig a speciális anatómiai helyzetemnek megfelelően igazán személyre szólóan tervezte meg a a békésebb (krónikus) időszak prevenciós kezelését.

 

1.1.2 Folát az MTHFR génhiba miatt nagy homocisztein-vérszint ellen

Mintegy három év óta méretem le időnként a B12, a folsav és a homocisztein vérszintjét. 2011-ben azért kezdtem el méretni ezeket a paramétereket, mert az akkoriban (ikrekkel) várandós lányomnál felfedezték, hogy MTHFR génhibája van. Előírtak számára egy genetikai trombózis panel (V. faktor Leiden mutáció, a prothrombin gén G20210A és az MTHFR gén C677T pontmutáció) szerinti vizsgálatot annak a megállapítására, hogy milyen kockázatokkal kell szembenéznie. Ekkor fedezték fel nála az MTHFR (heterozigóta) génhibát.

Azután (a feleségemmel és a fiammal együtt) én is megcsináltattam ezt a panelvizsgálatot. Kiegészítésképpen megrendeltünk homocisztein, folsav és B12 vérvizsgálatot is. Persze, mindezt privát finanszírozásra, mivel csak úgy lehet. Mintha az ortodox orvoslás protokolljait készítő magas reputációjú szaktekintélyek ilyen problémáról nem is tudnának. Úgy látszik, ezeket csak a magánszféra és az unortodox orvoslás ismeri. E téren régebbi orvosi leleteim sem voltak annak ellenére, hogy az életem során mintegy 30-szor voltam kórházban is, ahol azzal kezdik, hogy egy részletes laborvizsgálatot végeznek.

2014. augusztus közepén a Best B Complex szedésére tértem át a Vitaking Mega50 és a Swanson 500µg-os B12 szedése helyett. A Best B Complex kiegészítőben jól felszívódó és hasznosuló metiles változatban van meg a folát és a B12 vitamin is. Tehát, mindez egyúttal a folsav helyett folátra való áttérést is jelentette.

E változtatással a B12 vitaminnak nemcsak mennyiségét dupláztam meg (hiszen a Best B Complex kapszulánként 1000µg B12-vitamin metiles változatot tartalmaz), hanem a minőségét is megjavítottam, mivel metiles változat sokkal jobban felszívódik és hasznosul a szervezetben. A B12-vitaminnal való ellátásom így megtöbbszöröződött, az egyébként is elég magas előző beviteli szinthez képest.

Ezeknek a változásoknak tulajdonítottam, hogy a változtatás utáni első méréskor a vérképem jelentősen megjavult. Az évtizedek óta (az aorta műbillentyű beültetésétől kezdve) fennálló vérszegénységem egyszerre csak megszűnt. A vérszegénységet az okozza, hogy a beültetett műbillentyű olyan keményen ütlegeli a rajta átáramló vért, hogy a vérsejtek egy része szétesik (magas LDH és bilirubin értékeket és vérszegénységet okozva). Ezen javíthat a metiles folát és B12-vitamin, amelyek hatékonyan segítik a vérsejtek képződését.

A B12, folát+folsav és a homocisztein mért értékeit és hozzájuk kapcsolódó kiegészítő adatokat mutatja az 1.1.2.1-1 táblázat, a 3 évre visszamenően. Az 1.1.2.1-2 táblázat pedig az újabb adatokat jeleníti meg. Itt is megjegyzem, hogy ilyen méréseket csak az MTHFR génhibám 2011. évi felfedezése után végeztettem, általában a CentrumLab budapesti Széna téri Mammut üzletházban levő központi laboratóriumában, ahol a folsavszint  és a B12 jóval a felső határa feletti koncentrációit 10-szeres (vagy nagyobb) hígítású vérplazmában határozták meg.

1.1.2.1.-1. táblázat  (régi adatok)

Megjegyzés: eGFR paraméter leírása a blogbejegyzés végén van

 

 1.1.2.1.-2. táblázat  (újabb adatok)

B12-VITAMIN drámai változásai

A B12-vitamin vérszintje eleinte alig mutatott változást, de azután drámai fejlemények következtek be. A megelőző időszak 466 pmol/L átlagához képest először csak 505, majd 528 pmol/L értékre emelkedett.  A változást nem tartottam soknak, ezért jó ideig nem is mérettem le (spórolási okokból). Mintegy 4 hónap utáni méretéskor (2015.01.14-én) azonban (a biztosíték kicsapott, mert) a B12 szintje labor által még mérhető maximumnál  (>1107 pmol/L) is nagyobb lett!  Akkor még nem hígították a mintát, ezért tényleges értéket nem is tudtak megadni (csak azt, hogy mennyinél nagyobb).

A következő mérésnél (2015.02.02-án) a kérésemre már hígítást is alkalmaztak (amint az a folsavnál gyakran történt eddig is), hogy ne egy alsó határt adjanak meg, hanem tényleges értéket. Ekkor adódott a döbbenetesen nagy (17.700 pmol/L) érték, amely a normál felső határ (675 pmol/L) több, mint 26-szorosa. 

Igaz, hogy ehhez csatlakozott egy nagy (79 mm/óra) vérsejtsüllyedés és egy szintén nagy C-reaktív protein érték is (CRP=30mg/L volt). A nagy vérsüllyedés jelezte, hogy a mérés előtt a szervezetemben hosszabb távon volt (igen nagy) gyulladás. Ez valóban így is volt,  mert erős hörghuruttal küszködtem. Egy hétig lázasan fekvő beteg is voltam (állítólag RS vírusfertőzés miatt). A nagy CRP érték pedig azt jelezte, hogy a gyulladás még a mérés időszakában is fennállt. Megmérettem a vérképzési zavarra utalni tudó retikulaszámot is. A lelet szerint az éretlen retikulaciták aránya 16% volt, mely nagyobb, mint a normál értékek 10,5% felső határa.


B12-vitamin e nagy vérszintje elég ijesztő, mert vese vagy máj problémájára utalhat. Ezek ellen szóltak viszont az igen jó a vese- és a májfunkciós paramétereim. A legutolsó méréskor csak az egyik májparaméter, a GPT került a normál felső határa (45) fölé, mivel a 66 U/L lett. Még ijesztőbb volt viszont a számomra az, hogy a B12 magas szintje akár még a leukémia jele is lehet. Egy nagyon kedvező kísérőjelenségként azonban a homocisztein vérszintje a csodálatosan alacsony 3,4 pmol/L szintre csökkent le.



Az internetes írásai (www.drbezzegh.hu; www.ddc-magyarorszag.com;  www.dnskozpont.hu stb.) alapján már régóta tudom, hogy többek között a B12-vitaminnal és homociszteinnel kapcsolatos összefüggések hazai legjobb  ismerője és szakértője dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos, aki az orvostudakozó révén is rengeteg (több, mint másfél ezer) laborleletet véleményezett már. Ő a medicalonline háziorvostan rovat aktuális rovatszerkesztője is. Ugyancsak gyárt és forgalmaz is (drBEZZEGH  B6-9-12 néven) B12 tartalmú étrend-kiegészítőt (kapszulánként 1000μg hatalmas adaggal, ami az ajánlott napi adag 400-szorosa, az RDA 40.000%-a). 


A drámai adatokat tartalmazó leleteimet látva azonnal felvettem vele a kapcsolatot, hogy tanácsot kérjek tőle.  A számomra nagy megkönnyebbülést okozó véleménye szerint feltehetően a B12 túl nagy  adagban  szedése okozza a nagy emelkedést, amelyet majd néhány napig vagy hétig tartó átmeneti szüneteltetés után igazolhatja is egy ellenőrző mérés. Szerinte a B12 szokásos mérése csak az aktuálisan bevett mennyiséget határozza meg, nem pedig a szervezet által hasznosítottat is. Túl nagy adagok szedése esetén a vérben átmenetileg felhalmozódhat a B12, de ez a felhalmozódás nem okoz semmi bajt a tudomány mai állása szerint.


Az egy más kérdés, hogy a B12 mérése jelezhet problémákat (például májbetegséget vagy vesebetegséget, valamint bizonyos fajta tumorokat is), amelyeket nem a B12 okoz, de annak az ellenőrző mérése (mintegy markerként) fedi fel, hogy valami probléma van, amelynek érdemes alaposabban is utána nézni. Dr. Bezzegh Attila azonban ezeket a lehetőségeket kizárta a leleteim átvizsgálása után. Elmondta, hogy a leletemben a teljes vérképnél esetén nemcsak a megadott adatokat mérlegeli, hanem a a hiányzókat is. Számomra meglepő információja szerint, a vérképben nemcsak az ott leírt adatokat kell mérlegelni, hanem a  hiányzókat is, amelyeket csak vérképzési zavarra utaló mértékeik esetén adnak meg.  Kérdésemre, hogy mivel lehetne a rosszindulatú elváltozásokat még jobban kizárni, azt javasolta, hogy méressem meg a béta-2-mikroglobulin szintjét is. 

Egy később készült új lelet kitűnően igazolta dr. Bezzegh Attila bölcs megállapításait. 
Tanácsára közel két 2 hétig szüneteltettem a Best Multiple szedését, valamint sem B12, sem folát (folsav) kiegészítőt nem szedtem semmilyen formában sem. Az ezután (2015.02.16-án) készült új lelet szerint  valóban nagyon lecsökkent a B12 vérszintje (810 pmol/L értékre). Még így is nagyobb lett, mint a normál értékek felső határa (675 pmol/L), de ez már csak 20%-os túllépés volt, és nem 26-szoros, mint az előző mérésnél. Ennek az ellentételeként a homocisztein előzőleg csodálatosan alacsony (3,4 pmol/L) vérszintje újra felment (a még mindig jó) 10 pmol/L körüli értékre. 

Ezekhez a mérési adatokhoz csatlakozott egy még mindig jelentős (38 mm/óra) vérsejtsüllyedés, de már igen alacsony lett a C-reaktív protein érték (CRP=1,73 mg/L; jó: 0-5). Az éretlen retikulaciták aránya elfogadható lett  (8,3%; jó: 1,6-10,5). Kitörő örömmel fogadtam a béta-2-mikroglobin igen alacsony (1,77 mg/L; jó: 0,61-2,37) értékét. Ez egy sereg csúnya betegség lehetőségét zárta ki, amint azt dr. Bezzegh Attila az előző lelet adatai alapján már előre valószínűsítette, kézzelfogható ok (a B12 túlfogyasztás) mellett hivatkozva arra is, hogy e "csúnya betegségek" előfordulási aránya nagyon kicsi.

Megjegyzés: a béta-2-mikroglobulin által jelzett betegségek e blogbejegyzés végén levő MELLÉKLETEK fejezetben találhatók a Béta-2-mikroglobulin a CentrumLab leírása szerint című alfejezetben.  

Ebben a témakörben E. Andrès et. al: The pathophysiology of elevated vitamin B12 in clinical practice [az emelkedett B12-vitaminszint patofiziológiája a klinikai gyakorlatban] című (2013. évi)  írása ad  igen részletes leírást. A B12 magas vérszintjét illetően a lehetséges okok közül ez az írás is a túlfogyasztást említi meg elsőnek. A máj és a vese problémái mellett felsorolja a tumort, a vérképzési zavart és a gyulladásos betegséget is, ami nálam fennáll, mert előzőleg egy hétig lázas fekvőbeteg voltam (magas vérsüllyedéssel és CRP értékkel). Egyik mechanizmusként jelöli meg, hogy a B12 vitamint a vérben hordozó transzkobalamin egyik (II-jelű) fajtája nem tud kellő sebességgel kiürülni a vérből a vese betegsége miatt vagy amiatt, hogy a hosszú ideig tartó magas B12 koncentráció reakciójaként a vérben (anti-TCB) ellenanyag termelődik. Másik mechanizmusként jelölik meg azt, hogy transzkobalamin és a B12 között nem jön létre elegendő (jó) kötés. Enélkül pedig szintén gátolt a B12 kiürülése a vérből. Harmadik ok pedig az lehet, hogy B12 vitamint a vérben hordozó (és onnan kivezető) transzkobalaminból sem keletkezik elég.  
Megjegyzés: a B12-vitamin felszívódási mechanizmusait és zavarait illető részletek e blogbejegyzés végén levő MELLÉKLETEK fejezetben találhatók.

B12, folát és a homocisztein labortérkeihez fűzött megjegyzések


2015.02.02:  A homocisztein vérszintjére kapott 3,4 μmol/L érték csodálatos, bár ennek "az ára" a B12 óriási (a normál felső határhoz képest mintegy 26-szoros) túllépése volt. 

2015.02.16: A B12 és a folát étrend-kiegészítés elhagyása után közel két héttel a homocisztein szintje megint visszaemelkedett egy közepes (9,9 μmol/L) értékre, mivel a B12 vérszintje jelentősen lecsökkent (17.700 pmol/L értékről 810-re). A kísérletet befejezettnek tekintve, innentől kezdve megint  visszatérek a Best Multiple (és ezzel a B12 és folát) szedésére. 

2015.03.16: A B12 vérszintjére meglepően alacsony (645 pmol/L) értéket adott (a folát és a homocisztein értékei is még meglepőbbek voltak). A B12 vérszintje azonban még így is elég jó, az más kérdés, hogy ebből mennyi megy be a szövetekbe. Dr. Bezzegh kilátásba helyezte, hogy hamarosan azt is meg lehet majd mérni. 

2015.03.16: A B12+folát 1 hónapig tartó újra szedése után a homocisztein vérszintje elképesztőn magas (26,5 μmol/L) szintre ugrott. Ilyen nagy még sohasem volt az elmúlt évek folyamán. Első gondolatom az volt, hogy valami hiba csúszhatott be a mérésbe. Ezt majd egy jövőbeli kontroll mérés igazolhatja vagy cáfolhatja meg. Még sok minden másra is gondolok, de azok eléggé alaptalan meditációk, ezért nem lenne értelme azokat itt taglalni.


2015.04.02: a B12 vérszintjére a felső határ közel duplájára rúgó (1027 pmol/L) értéket adott. A homocisztein vérszintje újra nagyon jó (7,3 μmol/L) lett [a vérszint elképesztőn magas előző (26,5 μmol/L)   szintje után]. Ez valószínűvé teszi, hogy az előzőleg valami hiba csúszhatott be a mérésbe.

A 2015.06.01: A B12 vérszintjére a felső határ közelébe eső (610 pmol/L) kedvező értéket adott. A folát vérszintje megint olyan meglepően alacsony lett, mint 2015.03.16. napján, amikor az nagyon magas (26,1 µmol/L) homocisztein szinttel párosult. Gyanús, hogy most is magas (11,1 µmol/L) lett a homocisztein értéke, mint a hosszú távú átlag (10,8 µmol/L). Ilyenkor mintha észre sem venné a szervezetem, hogy (meg a mikrobiológia), hogy milyen sok jó B12 és folát étrend-kiegészítőt szedek. Nem is tudom jók-e ezek a mérések. Talán egy másik labort is ki kellene próbálni.

A 2015.07.02 A B12 vérszintjére a felső határ fölé eső (1304 pmol/L) értéket adott. A folát vérszintje jó (42,2 nmol/L) lett. Mindez elég jó (10,3 µmol/L)homocisztein szinttel párosult.

A 2015.09.26 A B12 vérszintjére nagyon jó, de egy kissé a felső határ fölé eső (813 pmol/L) értéket adott. A folát vérszintje sem rossz, de egy kicsit alacsony (34,7 nmol/L) lett. Mindez nagyon jó (7,9 µmol/L) homocisztein szinttel párosult.

2016.01.07 A B12 vérszintjére nagyon jó, de egy kissé a felső határ fölé eső (756 pmol/L) értéket adott. A folát vérszintje sem rossz, de egy kicsit alacsony (38,3 nmol/L) lett. Ezek az értékek azonban nagyon rossz (12,1 µmol/L) homocisztein szinttel párosultak. Az okáról fogalmam sincs. A CRP=1,81 mg/L (jó: 0-5) nagyon alacsony értéke azt mutatja, hogy a szervezetemben gyulladás nincs. Lehet, hogy csak alkalmi kilengés, amit majd a következő mérések a helyére tesznek. Talán az jelenthet változást, hogy pitvari flutter (lebegés) ellen Codarone nevű gyógyszert kezdtem el szedni. A fluttert majd katéter ablációval (katéteres kifagyasztással el fogják távolítani). Azután a helyzet javulhat és talán a Cordarone is elhagyható lesz.  A homocisztein értéke meglepően  rossz (12,1 µmol/L) lett. 

A 2016.03.21: A B12 (1022 pmol/L) vérszintje nagyon jó lett, hiszen jelentősen a felső határ fölé esett. A folát (72,0 nmol/L) vérszintje is jó magas lett. Legjobban a homocisztein (9,8 µmol/L) szintje örvendeztetett meg. Időközben a Corderone adagját megint feleztem, amivel a napi adag 50 mg lett (negyed tabletta). Ezután már a teljes elhagyása következik. Mindezek annak ellenére következtek be, hogy Moraxella catarrhalis fertőzésenm volt, amit a akut gyulladásjelző CRP=134 mg/L (jó: 0-5) magas értéke mellett 3 köpettenyésztési és rezisztencia vizsgálat is visszaigazolt. Megjegyzem, hogy a Moraxella catarrhalis baktériumok érzékenynek mutatkoztak az Augmentin antibiotikumra, aminek a szedése néhány nap alatt meg is szüntette a fertőzést.

Homociszteinre kapott laborértékek jellegzetességei

Az 1.1.2.1-2 táblázat a homociszteint illetően azt mutatja, hogy nagyon változatos mérési eredmények adódtak. 2014 szeptemberében először 6,3, majd 10,3 μmol/L értéket mértek. A 6,3 érték nagyon jó, de a 10,3 μmol/L már a számomra várható tartományba esett, ami arra utalhat, hogy jelentős más hatások is közrejátszhatnak a vérszínt alakításában. Összefügghetett ez a szervezetemben levő gyulladással, amelyet kiegészítő adatként a vérsejtsüllyedés is jelez, amelynek az értéke szintén jelentősen megnőtt (először 25, majd 65 mm/óra értékre is felment). A vesefunkcióra jellemző eGFR érték egyszer leromlott (76,8 értékre), feltehetően a hörghurut ellen szedett gyógyszerek mellékhatásai miatt, ami közrejátszhatott a homocisztein akkori kissé magas (10,3) vérszintjének a kialakulásában is. 
Megjegyzés: az eGFR érték értelmezésének a részletei e blogbejegyzés végén levő MELLÉKLETEK fejezetben találhatók.


A következő (2014.12.04-i) mérésénél újra elég jó (9,2 μmol/L) homocisztein érték adódott annak ellenére, hogy az eGFR megint elég alacsony volt (ami azt jelenti, hogy nem a veseműködés enyhe romlása okozhatta az előző magasabb (10,3 μmol/L) értéket. Ugyancsak magas volt a vérsejtsüllyedés is. Mindez arra utal, hogy a Best B Complex és Multiple szedése okozhatta valódi javulásról lehet szó. Az egyéb biológia jellemzőim mellett a 9,2 érték nagyon jó. 

A homocisztein vérszintjére 2015.02.02 napján (esetleg hibásan!) kapott 3,4 μmol/L érték szokásos értékekhez viszonyítva szinte hihetetlen, amint azt az alábbi 1.1.2.2. táblázat is szemlélteti, amely összefoglalja a vérplazma teljes homocisztein szintjének átlagos és referencia értékeit a fiziológiai (hormonális) tényezők függvényében.

1.1.2.2. táblázat

 

 
Az én (időskori) helyzetemre a táblázat a 12-20 μmol/L értéktartományt jelöl meg. Ebbe a tartományba csak egyszer kerültem be (még régen, 2011.11.17-én 13,3 μmol/L értékkel). A 10,8 μmol/L átlagértékem, és a legutóbb mért 3,4 μmol/L érték lepipálja még a pubertás előtti értékeket is. Mindez annak ellenére jött ki, hogy MTHFR homozigóta vagyok. 


Az 1.1.2.1. táblázat számait azzal lehet jellemezni, hogy a folsav, a folát, a B12 és a homocisztein a vérben felhalmozódhat változatlan (unmetabolised, unmodified) vagy módosult formában (még mielőtt a következő fázisba kerülne, illetve test szöveteinek, szerveinek a sejtjeibe jutna):

A táblázat szerint az utóbbi időkben az én esetemben jelentős a vérben felhalmozódott a folát, mert a  Best Multiple szedésével sok folátot fogyasztottam, de folsavat egyáltalán nem. Amikor régebben sok folsavat szedtem, de folát étrend-kiegészítőt nem (csak a napi ételekben volt valamennyi folát), jelentős volt a  vérben felhalmozódó folsav (UMFA). A metiles folát és B12 kiegészítőt nagy mennyiségben tartalmazó Best Multiple szedésével viszont a véremben folát és B12 felhalmozódott fel, ami viszont nagyon leszorította a vérem homocisztein szintjét.

Az 1.1.2.1. ábra széles perspektívában ad áttekintést a homocisztein vérszint eloszlásairól. Az ábra becsült eloszlásai életkori, fiziológiai, hormonális jelleg szerint hat népességcsoportra jelennek meg (a pubertáskor kihagyásával). Az adaptált ábra forrása Per Magne Ueland, Helga Refsum, Jörn Schneede: Determinants of Plasma Homocysteine című tanulmánya, amely még 2000. évben K Robinson által szerkesztett Homocysteine and Vascular Disease című könyv egyik fejezeteként jelent meg.

1.1.2.1. ábra

Az okokról is ad áttekintést ad az 1.1.2.2. ábra egy-egy elszigeteltnek feltételezett (képzelt) tényező szerint, amelyeket az ábrán a vízszintes téglalapok reprezentálnak. E téglalapok (az előző ábra haranggörbéi helyett) az árnyalás intenzitásával érzékeltetik homocisztein vérszint-értékek tartományát.

A szerzők ezt azzal indokolták, hogy a téglalap szélessége nem jelenti a homocisztein számszerű eloszlását. A tartomány szélessége inkább csak a becslés bizonytalanságát szemlélteti a betegség súlyosságát és változékonyságát illetően. Bár a szöveges magyarázat a releváns szakcikkekre hivatkozik, a becslések mégsem publikált adatokon alapulnak, hanem csak az általános benyomásukat tükrözik. Azt viszont már én teszem hozzá, hogy ez az „általános benyomás” eléggé mértékadó szakértői becslésnek tekinthető már csak azért is, mert a szerzők a szakterület elismert szaktekintélyei (professzorai, tudósai) és az írásuk végén 173 releváns hivatkozást sorolnak fel.

1.1.2.2. ábra

Az ábrán látható összefüggések közül kiemelem, hogy a terhesség, az étrend-kiegészítő folát és a kezdődő diabétesz csökkenti a homocisztein szintjét. Az alkohol kétszer is szerepel az ábrán, de a kettő között nem nagy a különbség.

Itt a folát helyett feltehetően a folsav is érthető, mivel 2000. év körüli helyzetről van szó. Annak idején én is folsavat szedtem, mint sokan mások. Ez mindenképpen előnyös ahhoz képest, ha az illető semmilyen folát féleséget nem szed. Az MTHFR génhiba hiányában a folsav eléggé hatékony is.

Az ábra drámaian mutatja, hogy az igazán nagy probléma a veseelégtelenség és a foláthiány esetén lép fel. A foláthiány és az MTHFR génhiba együttesen még inkább növeli a vér homocisztein szintjét. Igen nagy a baj a B12-vitamin hiánya esetén is. Az MTHFR génhiba az MTHFR enzim csökkent működéséhez vezet. Ha csökkenés olyan nagy, hogy már enzimhiányról beszélhetünk, akkor az már homocisztein mérgezéshez vezet, néhány más súlyosan ható tényezővel együtt, amint azt az ábra alsó sorai mutatják.

Az eredményeket és a rejtélyeket illető megjegyzések:

1.)  A Life Extension alapítvány Homocysteine reduction című (2010. évig megjelent szakirodalmat feldolgozó) összeállítása szerint a 12 µmol/L homocisztein szintjét tekinthetjük a normális felső határának (ez szerepel az én laborleleteimen is). A nálam is fennálló extra kockázatok esetén azonban a 7-8 μmol/liter alatti értékek volnának ideálisak, ami Best B Complex-re való áttérésem utáni első méréskor kapott (a terápiás céltartomány határára eső) 6,3 µmol/L értékkel teljesült is, majd a Hcy=3,4 µmol/L mérési eredménnyel minden elképzelést túlszárnyalt, ami a B12 (a normál értékek felső határához képest 26-szoros) túlkínálatának tulajdonítható.

2.) A homocisztein vérszintjének a nagy változásait az állandóan és a nagyjából ugyanúgy ható tényezők nem magyarázhatják, amelyek közé tartozik a kor, nem, genetika, rák, diabetes, a szív, az érrendszer és a pajzsmirigy állapota, életstílus stb. A homocisztein vérszintjét rövid távon (hetek alatt) is jelentősen változtatni tudó tényezők közé tartozik a vese állapota, a gyógyszerezés, a vitaminszedés és étkezés. 

3.)  Az étkezés terén nálam nem volt jelentős változás, hacsak nem valami rövid távú hatásról van szó. A vércukor szintjéről tudjuk, hogy nagyon gyorsan és jelentősen változik az étkezés hatására is, ezért is szokták az éhomi szintet mérni. Az én vérvételem 13 óra körül szokott lenni. A homocisztein labormérésénél nem előírás az éhomi állapot.

 

Minden reggelit 50 gramm 80% tisztaságú tejsavókivonat fogyasztásával fejezem be. A Buda Family Kft. WPC80 termékéről, vagyis 80%-os Whey proteinről van szó, ami tulajdonképpen egy komplex aminosav koncentrátum. Minden aminosavból van benne (az aminosav-tartalom összesen 40 gramm). Az általam fogyasztott adag metionin tartalma 831 mg (2,1%). Egyéb fehérjék fogyasztásával együtt naponta kb. 1 gramm (1.000 mg) metionin kerül be a szervezetembe. Nagy kérdés ennek a felszívódási és lebomlási helye és sebessége.

4.) A homocisztein csak metioninból keletkezik. Metionin viszont a fehérjék fogyasztásával kerül a szervezetbe. Az én esetemben jelentős tényező az étrend kiegészítéseként rendszeresen fogyasztott tejsavófehérje. A homocisztein vérszintje elvileg a metionin vérbe való bekerülési és kiáramlási sebességének a különbségi integrálja. Olyan, mintha egy víztartályba egy helyen vizet folyatnánk be, két helyen pedig kifolyatnánk. A befolyási és a kifolyási sebességek és mennyiségek döntik el, hogy mikor mennyi víz van a tartályban. Ha a befolyási sebesség és mennyiség meghaladja a kifolyást, akkor a víz kiömlik (a tartály túlcsordul, ami a homocisztein esetén a szervezetbe rossz helyre való bekerülésnek és mérgezésnek felel meg). 

A homocisztein ("tartály") esetén a befolyás a metionin ("tartálya") felől történik. Az egyik kifolyás (transzulfurizáció) pedig a cisztein irányába valósul meg. A másik ágon való kifolyás (remetiláció) viszont olyan mintha a kifolyó vizet (homociszteint) visszavezetnénk abba a tartályba ahonnan a víz eredetileg  származik, ami  nem más, mint reciklálás. Ismertek tehát a mechanizmusok, de ismeretlen a dinamizmus és a kinetika. A víztartály esetén a ki-be folyási sebességek befolyásolhatók a csapok elfordításával, szűkítőkkel, szűrőkkel fojtószelepekkel stb. A homocisztein szabályozó rendszerében e dinamikai (kinetikai) szabályzók helyett enzimek, vitaminok és egyéb olyan biológiai szabályzók lépnek, amelyeket közvetve más szabályzók, feltételek és körülmények is befolyásolnak.

5.) A tejsavókivonat (és más fehérjék) fogyasztása megnöveli a metionin szintjét (ki tudja milyen sebességi eloszlásban és hatékonysággal). A több metioninból pedig több homocisztein keletkezik (szintén ki tudja milyen sebességi eloszlásban és hatékonysággal). A több homocisztein eltávolításához jobb eltávolítási (transzulfurizációs és metilációs) mechanizmusok, dinamikai és kinetikai eszközök és körülmények kellenek.

Ami a homocisztein végleges eltávolítását, a méregtelenítést illeti, a Life Extension alapítvány összeállítása utal arra, hogy a homocisztein végleges lebontása helyileg a májban és/vagy a vesében történik (szintén ki tudja milyen sebességi eloszlásban és hatékonysággal). A vesefunkció romlását konkrétan is megemlítik a magas homocisztein vérszint okaként.

6.)   A folsav nevezetű laborparaméter valószínűleg a folsav+folát összegét jelenti (ezt már a fentebb közölt táblázat is feltünteti). Amikor folsavat semmilyen formában nem fogyasztok (fogyasztottam) e paraméter tartalmát tisztán folátnak tekintem és örülök hogy ilyen jó (50 körüli) tartományban látszik stabilizálódni a szintje. 
Megjegyzés: a folát/folsav mérés a részletei és jellemzői e blogbejegyzés végén levő MELLÉKLETEK fejezetben találhatók.

2. Folát legfőbb jellemzői

2.1 A folát felfedezése és elnevezései

A folát nevének az eredete a latin „folium” (=levél, lombozat) szó, mivel a folát elsődleges forrásai a növényi levelek, a leveles zöldségek.

2.1. ábra                  

E létfontosságú hatóanyag a levelekben való előfordulásának jól megalapozott evolúciós oka van, hiszen az őseink (az ősemberek) étrendjében tízezer, sőt százezer évekig szerepeltek a spenóthoz hasonló színű (sötét-) zöld levelek is, amikor még füves térségekben és/vagy erdőkben éltek. Sok más név mellett, a folátot B9-vitaminnak is nevezik, de talán legtalálóbb a levélvitamin megnevezés lenne (ami élesebben rámutatna a lényegre, mint a latin „folium” szó fol- tövére történő utaláson alapuló elnevezés).

A folát (mint hatóanyag) születési neve Wills Factor volt, mintegy tíz évig. Ugyanis Indiában (Bombay szegénynegyedében) dr. Lucy Wills angol orvos-hematológus (2.1. ábra) fedezett fel az élesztőben egy olyan hatóanyagot, amely alkalmas volt a terhes nőkben fellépő életveszélyes macrocytic anaemia (makrociter anémia, nagysejtes vérszegénység) megelőzésére és gyógyítására, és azt a L. Wills: Treatment of “pernicious anaemia of pregnancy” and “tropical anaemia” cikkben 1931-ben nyilvánosságra is hozta.

10 évvel később derült ki, hogy e Wills Factor megegyezik a szintetikus folsavból 4-lépéses metabolizmus után keletkező hatóanyaggal. A szintetizált folsavról pedig 1941-ben jelent meg az első ismertetés H. Mitchell, E. Snell, R. Williams: The concentration of "folic acid" című írásban. 

Herschel K. Mitchell (1913-2000), Esmond, E. Snell (1914-2003),  and Roger J. Williams (1893-1988) az általuk szintetizált anyagot folsavnak nevezték, ami egyébként a folát elő-anyaga, és amit a mai (egyik) nevén B9-vitaminnak is neveznek. Ezután a Wills factor nevet "elpolitizálták". Nem tudom hogyan, de nyilván szerepet játszott benne a hímsovinizmus is (és hát a tudományban 3 amerikai férfi érdekérvényesítési lehetősége nagyobb, mint egy angol hölgyé). A Wills Factor (mint a folát születési neve) azután a feledésbe merült.

 

2.1.1 A folsav és folát fogalmának összekeveredése

A kavarodást mutatja, hogy a múlt század második felétől a stabil ( a szintetikus, de jól megfogható és elemezhető) folsav volt a sztár, és csak háttérben szerénykedett a természetes folát, mivel az nehezen megfogható és vizsgálható volt az instabilitása és a bomlékonysága miatt. Később odáig ment az "elpolitizálás", hogy az igazi végső élettani hatóanyagot jelentő folátot már csak a szintetikus folsav egyik redukált változataként emlegették.

Az ugyan igaz, hogy kémiai megközelítésben a folát a folsav redukciós származéka, de ha az élettani funkciót helyezzük előtérbe, akkor jobb fordítva mondani és azt kiemelni, hogy a folsav a folát elő-anyaga, vagyis nem is vitamin. A szervezet számára közvetlenül nem hasznosítható folsav egy olyan szintetikum, amely a természetben önmagában elő sem fordul (a szabad állapotában nem létezik).

A folát és a folsav egyik fő különbsége abban áll, hogy a szintetikus folsav nem antioxidáns, hanem egy nagyon oxidált („elégett”, „kiégett”, „elrozsdásodott”) molekula. Ezzel szemben a folát (MTHF) nagymértékben redukált (oxidációra képes, hidrogenizált, aktív) molekula és ezért jó antioxidáns. Már ez az egyetlen különbség is erősen amellett szól, hogy étrend kiegészítésként folátot érdemes szedni a folsav helyett. Ennek köszönhető az is, hogy a folát a DNS megvédése révén képes javítani a bőr ellenálló képességét a szabad gyököket létrehozó ultraibolya fény általi károsító hatásaival szemben.

 

2.1.2 A folsav átalakulása foláttá négy lépésben

2.2. ábra   

Nem az olvasó megrettentésére (hanem csak a probléma bonyolultságának a felvillantására) szánt 2.2. ábra szemlélteti, hogy a folsav négylépéses metabolizmus során alakul át foláttá. Ha egyáltalán átalakul mind, mivel többlépéses redukciós (hidrogénező) átalakuláshoz megfelelő körülmények és (dihydrofolate reductase, DHFR) enzimek is kellenek.

Az átalakulási folyamat közben két  lépés is kritikus jellegű. Az egyikhez DHFR redukáló enzim kell, amelynek ugyan az egyének szerint nagyon változó az aktivitása, de általában gyenge, ezért a szervezetünk naponta csak kb. 250 µg folsavat tud foláttá konvertálni. Más írások szerint ez a konvertálási sebesség 260 – 280 µg/nap közötti érték vagy konkrétan 266 µg/nap. Ez a lassú átalakítás nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy a DHFR redukáló enzimet az evolúció nem erre a feladatra fejlesztette ki (mivel a folsav nem is létezett, amíg 1941-ben fel nem találták). Még szerencse, hogy e más élettani szerepkörű DHFR enzim, (ha nehézkesen is, de) még ezt a folsav-átalakítási feladatot is meg tudja oldani. 

A témánk szempontjából különösen érdekes a szintén kritikus jellegű 4. lépés, amelyhez jó MTHFR enzim kell, ami viszont, az MTHFR C677T jelű génmutáció gyakori előfordulása miatt, nem áll fenn az emberiség (talán szintén szerethető) egyik felében, amelyhez az egész családommal együtt én is tartozom.

            

Így a folát „levélvitamin” előanyagát jelentő szintetikus folsav előtérbe kerülése (mint arról a bevezetőben már volt szó) ahhoz hasonló, mintha a lepke helyett a hernyót tartanánk pillangónak, pedig a hernyóból egy csodálatos metamorfózissal is csak akkor lesz pillangó, ha sok kedvező körülmény áll fenn (és például közben nem eszik meg madarak).

Mindez nemcsak játék a szemléleti megközelítéssel, az elnevezésekkel és eredettel. Régebben még szőrszálhasogatásnak, ködszurkálásnak számíthatott különbségtétel a természetben önmagában nem létező a szervezetben pedig inaktív folsav, valamint a természetben ugyan létező és szervezetben biológiailag aktív, de a bomlékonysága miatt a szinte megfoghatatlan folát között. Az elmúlt években azonban berobbant a stabil folát a szervezetünk számára közvetlenül felhasználható formában. Ez a stabil folát messze lekörözi az ugyan szintén stabil, de inaktív folsavat, amely az emberiség felében igencsak nyögvenyelősen (nem elég nagy sebességgel) alakul át a szervezet számára hasznosítható aktív hatóanyaggá. Most már színvonaltalannak tekinthetők az olyan írások, folyóiratcikkek, termékleírások, amelyek összemossák a folsav és a folát fogalmát

A folsav kémiailag pteroilglutaminsav, amelynek (és a származékainak) legfontosabb része a pteridingyűrű, amit egy metiléncsoport kapcsol a paraamino-benzoesavhoz, melyet további amidkötés köt a glutaminsavhoz.

A szervezetben aktív folát kémiai neve: (6S)-5-metiltetrahidrofolát, ami spanyolosan hosszú név, ezért (az aláhúzott betűk alapján) a könnyebben megjegyezhető 5-MTHF vagy 5MTHF rövidítést is alkalmazzák rá. Máskor pedig metilfolát, sőt pteroyl-L-glutamate néven is emlegetik. Szerintem, az étrend-kiegészítés szempontjából a legcélszerűbb elnevezés B9-vitamin folát lenne, ami információt adna arra is, hogy az élettani hatóanyagok melyik közismert csoportjába tartozik (hogy ez is egy vízben oldódó B-vitamin).

 

2.2. A folát három alapvető élettani hatása

A folsav fogalmával vegyítve és összekeverve ugyan, de óriási ismeretterjesztő és szakirodalom tárgyalja a folát élettani és egészségügyi jelentőségét, továbbá az étrend-kiegészítőként való alkalmazását. Ezekről kimerítő összefoglalót ad angol nyelven a Wikipedia Folic acid címszava, magyar nyelven pedig Zsoldos Bence folsav című kitűnő tanulmánya. A folsav és a folát fogalmát megkülönböztetve, a folát igazi jelentőségét hazánkban mindenkinél hamarabb és jobban felismerő és a problémakörét jól feltáró Szendi Gábor Új vitaminforradalom című könyve, írása és fordítása fejti ki.

A témánk szempontjából itt csak azt emelném ki, hogy a fehérjék jelentik a szervezetünk és a sejtjeink élő (eleven) alkotóelemeit. A folát pedig nélkülözhetetlen a fehérjegyártásban az aminosavak sorrendjét meghatározó dezoxiribonukleinsav (DNS) és ribonukleinsav (RNS) képződéséhez és (ami szintén nagyon fontos) a  javításaihoz is.

Ebből az alaptényből adódik a folát számos élettani funkciója. Kevés biológiai ismeret felhasználásával logikailag is azonnal adódik, hogy a folátra ott és akkor van legnagyobb szükség, ahol és amikor jelentős a sejtosztódás, az új sejtek képződése és/vagy a meglevők cseréje. Ezekhez alapvető tényekhez viszonyítva már csak részletkérdések, hogy a folát milyen mechanizmusok, enzimek és hormonok révén fejti ki az élettani hatásait.

A folát, mint esszenciális mikro tápanyag (általában kofaktorként) részt vesz a központi idegrendszer, a szívműködés, a homocisztein vérszintje szabályozásában. A folát összetevőjét képezi annak a mintegy huszonöt enzimnek is, amelyek központi helyet foglalnak el a sejtosztódásban közreműködő nukleotidok (purinok és pirimidinek) szintézisében, az aminosavak metabolizmusában és az egyes gének kifejeződésének (expressziójának) szabályozásában.

 

2.2.1. A folát a testi növekedés és az idegfejlődés fontos hatóanyaga

A folát alapvető élettani hatásának a legfontosabb területe az új sejtek keletkezése, amelynek az üteme az embrionális élet kezdetén (a robbanásszerű exponenciális növekedés szakaszában) a legnagyobb mértékű. Ebből adódik a terhes anyák egyik fő feladata az elegendő folát (és biztos, ami biztos alapon valóban folát, nem pedig folsav!) fogyasztása, nehogy magzatfejlődési (pl. idegcső-záródási) rendellenesség, később pedig autizmus lépjen fel. A gyermekekben azután is igen jelentős (bár csökkenő) mértékű a sejt-multiplikáció (a magzat, a csecsemő és később a kisgyermek, sőt a tinédzser további növekedése, illetve az agyi, szöveti, szervi és idegi fejlődése során). 

Felnőtteknél beállhat a homeosztázis stacionárius állapota, amikor nincs nettó növekedés, mivel  a sejtek (továbbra is intenzív!) keletkezése és elhalása azonos mértékű. A folát ilyenkor éppen arra kell, hogy ez az egyensúly fennmaradjon és ne következzék be hamar az időskori testi, idegi és agyi leépülés, amelyek közé tartozik a szarkopénia, a sorvadás, elbutulás, Alzheimer-kór stb.

 

2.2.2. A folát a folytonos (vér)sejtképződés és megújulás vitaminellátója

A folát élettani hatásának a fontos területe új sejtek keletkezése a testi megújulás során. Ismeretes, hogy a csontvelőben tömegesen vannak a vérsejtek létrehozására alkalmas őssejtek és elősejtek. Szétszórva azonban test szerte is megtalálhatók az olyan (még néhány osztódásra és korlátolt differenciálódásra képes multipotens, unipotens) őssejtek és progenitor sejtek (elősejtek), amelyek osztódása pótolja a környezetében elromlott, elhasználódott elpusztult sejteket (nemcsak a sebek gyógyulása, hanem a mindennapi anyagcsere folyamán is).

A hulladéksejtek lecserélése egyrészt méregtelenítés, másrészt megújulás, amely eredményeként (állítólag) 7 év alatt a sejtjeink legtöbbje kicserélődik. Viszonylag sebesen cserélődnek, újulnak meg a bőr és a (vékonybél) nyálkahártya sejtjei. A csontjaink is állandóan megújulnak a csontsejtjeink folytonos, de sokkal lassabb cserélődése által.

A leggyorsabban a vérsejtek újulnak meg. A vérsejtek cserélődési sebessége az egész élet folyamán nagy. Itt óriási mennyiségekről, illetve darabszámokról van szó.

Egy felnőtt egészséges ember vérének mennyisége kb. 5 liter.

Az átlagosan 120 nap élettartamú vörösvértestek darabszáma literenként 4,5-5 ezermilliárd (4,5-5 eMd/liter=22,5-25 eMd/5liter). Ebből következik, hogy a vörösvértestek képződési sebessége kb. 8,3 Md/óra (~140 millió/perc=2,3 millió/sec).

Az átlagosan 10 nap élettartamú trombociták darabszáma literenként 150-300 milliárd (150-300 Md/liter = 750-1500 Md/5 liter). Ebből következik, hogy a trombocita vérlemezkék képződési sebessége kb. 75-150 millió/óra (~3,125-6,25 millió/perc = 52-104 ezer/sec).

Röviden szólva: percenként keletkezik bennünk mintegy 140 millió vörösvértest és 4,5 millió trombocita, amihez feltétlenül kell a folát hatóanyag (illetve a folátot is tartalmazó mintegy 25 enzim egy részének a) hozzájárulása is. Ha a szervezetben folát hiány van, akkor az a vörösvértesteknek és/vagy a trombocitáknak a kívánatosnál kisebb számában, vérszegénységben is megjelenhet, annak a jól ismert káros következményeivel együtt.

 

2.2.3. A folát a homocisztein (mérgezés) egyik ellenanyaga

A nagy szerepet játszik a folsav az aminosavak anyagcsere-folyamataiban, azon belül is különösen a metionin, a cisztein és a homocisztein átalakulásaiban. Ezen a téren a legfontosabb szerepe a homocisztein vérszintje szabályozásában van. A homocisztein a metionin ciszteinné való átalakulása folyamán keletkező köztes anyag.

Normális esetben ez a toxikus köztes anyag (a folát segítségével is) gyorsan lebomlik és nem halmozódik fel a vérben. Ha mégis felhalmozódik az MTHFR génhiba, valamint a B6, B9 (folát) és a B12 vitaminok, mint segítő kofaktorok hiánya miatt, akkor annak a következménye hosszú távon a plakk-képződés és érelmeszedés – annak (jól ismert) gyászos folytatásával együtt, amelyek közé tartozik a trombózis, szívinfarktus, agyi érkatasztrófák, időskori elbutulás stb.

A homociszteinnel kapcsolatos problémák részleteit egy későbbi fejezet fogja taglalni.

 

3. Az MTHFR mutáció biológiája, patológiája és statisztikája

Az MTHFR enzimnek és az MTHFR génnek ugyanaz a neve, pedig az MTHFR enzim egy biokatalizátor szerepű fehérje, az MTHFR gén ezt az enzimet kódoló (20.373 bázispárból álló) DNS szakasz neve (a 11.785.729-től a 11.806.102-ig terjedő sorszámú helyeken).  

A bázispárokat négy nukleotid (magelem) alkotja, amelyek neve egészséges párosításban: 

Citozin–Guanin és Adenin–Timin.   
Rövidítve:  C–G és A–T

A bázispár egyik nukleotid eleme az anyai, a másik az apai örökség, amint azt a Wikipédia által is közismert fogalmakat, tényeket és viszonyokat áttekintő 3.0 ábra vázlatosan szemlélteti (felidézi). Ez az ábra előkészíti a következő ábra jobb megértését is, amely bonyolultabb viszonyokat ábrázol, mivel az már génhibát is szemléltet.

Az ábra emlékeztet arra is, hogy a 23 emberi kromoszómaféleség közül a leghosszabb az 1. kromoszóma, amelyben 245 millió bázispár (nukleotid pár) és 2.281 gén van, amelyek egyike a jelen írás fő tárgyát képező MTHFR gén, amelyben "csak" 20.373 bázispár van.

A még jobb szemléltetés kedvéért, az ábra alja a DNS kettős spirált még egyszerűbben, két dimenzióba vetítve ábrázolja, vagyis fekvő létraként csak a DNS gerincet és a bázispárokat ábrázolja. Ebben az ábrázolásban a DNS létra egyik szára az anyai ág, a másik szár pedig apai örökség a hozzájuk csatlakozó nukleotid bázispárokkal együtt. A DNS létra fokai a C-G és A-T bázispárokat szemléltetik.

3.0. ábra: Az emberi sejt, kromoszóma és DNS alapvető elemei és viszonyai

Az egészséges egyénekben elég ismerni a DNS spirál (két dimenzióba kiterítve DNS létra) anyai vagy apai ágához kapcsolódó nukleotidok sorrendjét, a másik már automatikusan adódik a természetes  párosítás alapján. Pontmutációk esetén ez a természetes párosítási rend borul fel valahol a DNS mentén.

Az MTHFR gén az MTHFR enzimfehérjét kódoló "tervrajz", és ha a genetikai tervrajz (a DNS lánc érintett szakasza) hibás, akkor a hiba az MTHFR fehérje aminosavláncába is bekerül. E determináló hatás alapján kapta a gén is az általa kódolt fehérje nevét.  

Az MTHFR gén pontosabban a sejtmagon belül levő 1. kromoszóma rövid karjának a 36.3 régiójában, az érintett DNS szakasz 677. bázishelyén van. Innen a gén nevében a 677 szám. Ez szám van a MTHFR C677T pontmutáció (single point mutation,  SPM) jelében is. Ez azt jelenti, hogy a 20.373 bázispárból csak egyetlen egy hibás (a 677. sorszámú helyen).

Ez nagyjából annak felel meg, mintha a heterozigótáknál egy (2.000 betű/oldal leírású) 10 oldalas szövegben csak egyetlen egy betű elütés volna. A homozigótáknál pedig két betűnyi hiba van. Ennek az egy-két betűnyi "elírásnak" azonban ebben az esetben nagyon súlyos következményei is lehetnek, amelyekről szól ez a blogbejegyzés is.

Genetikai jelölések (egyik megoldása) szerint az
     MTHFR C677C = a normális MTHFR gén  hiba nélkül
     MTHFR C677T = MTHFR heterozigóta egy ponthibával

     MTHFR T677T = MTHFR homozigóta két ponthibával.

Van olyan jelölés is, amelynél a 677 szám után vannak a betűk (így rendre: 677CC, 677CT, 677TT).

Az MTHFR enzim egy biokatalizátor, amely megnöveli a metilációs folyamat sebességét. A témánk szempontjából fontos hatása az is, hogy megnöveli a folsavnak a foláttá alakulási sebességét is. 

A biokatalizátor ugyanúgy gyorsító anyag, mint a kémiában a katalizátor, amely a kémiai reakció sebességét növelő olyan anyag, amely során maga katalizátor nem használódik el, hanem reciklációra (reciklálásra) kerül.

Fizikusként tekintve, a katalitikus gyorsítás trükkje az aktiválási energia leszállítása. vagyis az, hogy a katalizátorok jelenlétében a reakciók alacsonyabb aktiválási energiájú részfolyamatokon keresztül játszódnak le. A katalizátornak gyakran egy kis (egy nagyon pici) mennyisége is elegendő a nagy (akár nagyságrendekkel nagyobb) mennyiségű anyag átalakulásának meggyorsításához. 

A katalizátorok és azon belül az enzimek aktivitását (gyorsító képességét) több körülmény befolyásolja, amelyek közé tartozik a hőmérséklet, a Ph, valamint az enzim, a szubsztrát és a keletkező termékek koncentrációja. A témánk szempontjából fontos befolyásoló tényező az enzim hibás vagy hibás volta is. Az MTHFR enzimnek az itt tárgyalt genetikai okú hibája ugyanis a gyorsítási képességet (a hibátlanhoz képest) a heterozigótáknál 40%-kal, a homozigótáknál pedig 70%-kal csökkenti.

A mutáns MTHFR betegségkockázati szerepéről már 1991-ben megjelent a Kang SS et al: Thermolabile methylenetetrahydrofolate reductase: an inherited risk factor for coronary artery disease publikáció. Az MTHFR génhiba genetikai azonosításáról és kockázati jellemzéséről pedig az 1995-ben megjelent Frosst P. et al.: A candidate genetic risk factor for vascular disease: a common mutation in methylenetetrahydrofolate reductase publikáció adott szakszerű leírást először.

Az MTHFR enzimfehérje és a kofaktorai (többek közt a folát és a B12-vitamin) nagy szerepet játszanak a metiláció alapvető sejtélettani folyamatában, és ennek révén

1.) a testi növekedésben és az idegek fejlődésében, különösen az embrió, magzat és (kis) gyermek esetén;

2.) a sejtek, de különösen a vérsejtek folytonos osztódásában képződésében és megújulásában, minden életkorban;

3.) a homocisztein (mérgezés) megelőzésében vagy megszüntetésében, szintén minden életkorban. 

3.1. Az MTHFR génmutációi és fogalmai

Az MTHFR gén a sejtmagon belül levő 1. kromoszóma rövid karjának a 36.3 régiójában levő DNS szakasz 677. bázishelyén van. Innen a gén nevében a 677 szám. Ez a gén (DNS szakasz) kódolja az MTHFR enzimfehérje előállításakor az oda beépülő aminosavak mibenlétét és sorrendjét.

A C677T pontmutáció a végén álló T betű arra utal, hogy a normálisan ott levő C-jelű citozin helyére a T-jelű timin került. E génhiba pedig MTHFR enzimfehérje előállítását úgy kódolja, hogy abban a normálisan ott (a polimerlánc-szálszerkezet 222 jelű helyén) levő alanin aminosav helyébe a valin aminosav kerül (jele: Ala²²²Val). Ez az enzimhiba okozza azután az összes olyan bonyodalmat is, amelyekről a továbbiakban még részlesen szó esik, ábrákkal is szemléltetve.

Ez a 222 helyszám tükröződhet az AMINO 2222 márkajelű aminosav-komplex étrend-kiegészítő elnevezésében is. Bár konkrétan a 2222 a kapszula (talán nem véletlenül választott) 2,222 mg-nyi  hatóanyagtartamára utal.

3.1 ábra: Az MTHFR gén és enzimfehérje génmutációs hibája

Az MTHFR mutációiról jól megérthető és szakszerű (magyar nyelvű) összefoglalót adott Dr. Nagy Zsolt PhD biológus „Az MTHFR gén leggyakoribb mutációi” című írása (2013.09.01. dátummal, amely azonban időközben eltűnt a NAGY GÉN DIAGNOSZTIKA egyéb leírásaival, honlapjaival együtt). Én még olvastam, letöltöttem. 

Dr. Nagy Zsolt szerint 1998-ban írták le, hogy az MTHFR második leggyakoribb génhibája az A1298C, amelynél a gén DNS szakaszában a 1298 bázishelyen az A adenin helyére a C citozin épül be. Ez a polimorfizmus az ősidők óta megvan az emberiségben, már a Neander-völgyi ősember genomjában is megtalálták.   Ez a génhiba is hajlamosít a kardiovaszkuláris megbetegedésekre. Ennek a következménye, hogy az MTHFR enzimfehérjében az aminosavlánc 429. helyén hibásan a glutaminsav helyére az alanin kerül.  (Jele:Glu⁴²⁹Ala).

E genetikai leírás elvontságát hadd oldja annak a konkrétumnak az újbóli említése, hogy az MTHFR génhibáját illetően családtagjaimmal együtt én is érintett vagyok. Nálam homozigóta (677T/677T) mutáció, a feleségemnél, a fiamnál és a lányomnál pedig heterozigóta (677C/677T) mutáció áll fenn. Ebből logikailag következik, hogy mind a két esetben én vagyok a génhiba bűnös továbbadója. Ha a heterozigóta feleségem is ludas lenne a dologban, akkor homozigóta gyermekünk is volna. 

Mind a két ágon van két-két unokánk, de náluk még nem volt genetikai felmérés. Ha a vejemnél és a menyemnél ez a génhiba nem áll fenn, akkor van (25%) esélyünk arra is, hogy ez a génhiba az unokáinknál nem is jelentkezik. Annak a valószínűsége azonban 75%, hogy bármelyikük esetén jelentkezik ez a génhiba, ami sajnos háromszorosa annak az esélynek, hogy nem fog fellépni. Sajnos van (25%) kockázata annak is, hogy e génhiba súlyosabb homozigóta változatban jelentkezik majd valamelyik unokámnál.

E valószínűségi számítás az ismeretlen genotípusra a népességi átlag (50%) feltételezésén alapul. A latolgatásnak majd az vet véget, ha az unokáinknál is lesz majd labormérés e génhibát illetően (is).

 

3.1.1. MTHFR enzim élettani jellemzői

A folsavból a folát keletkezését szemléltető ábra már jelezte, hogy az átalakulás befejező (negyedik) lépésében (a B12-vitamin mellett) a metiléntetrahidro-folát-reduktáz (MTHFR) enzimre van szükség a homocisztein lebontásához.

Ezekhez az átalakulásokhoz és általában a folát hatóanyag kedvező hatásainak az érvényesüléséhez természetesen jó, nem pedig rossz MTHFR enzimre van szükség. Az emberben fontos biokatalizátort jelentő MTHFR enzim aktivitásának a génmutációk miatti csökkenése ugyanis sokféle élettani folyamat kialakulását vagy kiteljesedését akadályozzák, nehezítik meg, vagy lassítják jelentősen le.

A szüleinktől örökölt génjeink között kb. 40-50-féle MTHFR génmutáció ismert, melyek közül leggyakrabb a metiléntetrahidrofolát reduktáz (MTHFR) a fokozott hő-labilitáshoz vezető pontmutáció (C677T) okoz egészségi problémát. MTHFR C677T heterozigóták esetében a szérum homocisztein-koncentrációja egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mértékben emelkedett, míg homozigótáknál jóval kifejezettebb emelkedés észlelhető. A homocisztein élettani folyamatait majd egy későbbi fejezet részletezi.

 

3.1.2. Az MTHFR mutációk patológiai jellemzői

Szbetti: MTHFR génmutációk I. rövid, de tartalmas összefoglalója szerint az MTHFR C677T mutációja által okozott betegségek közé tartozik a szívbetegség, szívroham, agyvérzés, trombózis, perifériás neuropátia, vérszegénység, vetélés, születési rendellenségek. A Wikipédia szerint, az embrionális fejlődés során a külső csíralemez csővé formálódik – ez az idegrendszer kialakulásának első lépése, mely az egészen korai embrionális időszakban, a terhesség 21-29. napja között zajlik. Ennek a folyamatnak a zavara a velőcső-záródási rendellenesség. Leggyakoribb megnyilvánulási formái: spina bifida (nyitott gerinc), anencephalia (koponyahiány) és az encephalokele (agysérv). Egyébként ezek mind az előzőekben felsorolt biológiai szerep könnyen belátható következményei.

Szintén szbetti szerint, az MTHFR A1298C mutáció által okozott idegbetegségek közé tartozik a depresszió, fibromyalgia, krónikus fáradtság szindróma (mellékvese kimerülés), migrén, IBS (irritábilis bél szindróma), Alzheimer kór, továbbá bizonyos pszichikai betegségeket, mint az OCD (=rögeszmés-kényszeres betegség), bipoláris depresszió és skizofrénia is.  Az is valószínűsíthető, hogy az autizmusban szenvedő egyének 98%-a hordozza az egyik-másik vagy mindkét génmutációt. 

 

3.2. Az MTHFR génhibák gyakorisága

Szerintem az MTHFR gén eltérésének az ismerete nagy jelentőségű volna minden ember számára. Ezért meglepőnek tartom, hogy viszonylag kevés felmérés van e génhibával kapcsolatban. Úgy látszik az ortodox orvoslás  eléggé hanyagolja e témát. Jellemző, hogy az American College of Medical Genetics and Genomics (ACMG) 2013 elején kibocsátott állásfoglalása szerint legtöbb esetben nincs orvosi indok az MTHFR C667T  és az A1298C génvariáns tesztelésére, mivel szerintük az USA népességében nem különbözik a megbetegedés kockázata e génvariánsok megléte vagy hiánya esetén. Bárcsak igazuk lett volna az én esetemben is! 

Ezek a géntesztek hazánkban is elérhetőek. A CentrumLab 2015. 07. 01-től (új partner segítségével) a genetikai vizsgálatoknak az előzőeknél szélesebb palettáját kínálja egyedileg és csomagban is a pácienseik részére. E laborban az ügyet esetleg megdrágító orvosi beutaló és tanácsadás nélkül, saját kezdeményezésemre is elvégzik (elvégeztetik) a vizsgálatot 4- eFt/mutáció átlagáron.

3.2.1 tábla                   

Az MTHFR C677T génhiba gyakoriságáról dr. Czeizel Endre orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora és munkatársai (Tímár László dr. és Botto, Lorenzo dr.) számoltak be az Orvosi Hetilapban 2001. évben A metiléntetrahidrofolát-reduktáz (MTHFR) gén polimorfizmusának (C677T) magyarországi gyakorisága címmel. Informatívabb közlemény azóta sem igen található a világhálón. Az közleményük adatait itt a 3.2.1. tábla foglalja össze (az ott közölt két táblázat összeszerkesztésével).

      

A tábla mutatja, hogy Európán belül is elég nagy különbségek vannak az MTHFR C677T génhiba előfordulási gyakoriságában, amelyben Magyarország a második helyezést érte el (a felsorolt esetek tekintetében).

2003-ban Wilcken et al.: Geographical and ethnic variation of the 677C>T allele of 5,10 methylenetetrahydrofolate reductase (MTHFR): findings from over 7000 newborns from 16 areas worldwide (igen hosszú) című publikáció pedig 31 szerző, (köztük a magyar Czeizel Endre) és 22 intézmény összefogásával jó áttekintést adott az MTHFR génhiba globális előfordulási gyakoriságairól – a genetikai és etnikai eltérésekre is kitérve. A főbb eredményeket az 3.2.1. ábra foglalja össze. Részletesebb és számszerű adatokat pedig az angol nyelvű  3.2.2. tábla adja meg.

3.2.1. ábra

3.2.2.  tábla

 

3.2.1.Összegzés az MTHFR génhibák előfordulásáról

A kapott eredményeket a szerzők az alábbiak szerint foglalták össze:

Az MTHFR heterozigóta (C/T) változatnak az előfordulási gyakorisága eléggé homogén.

Az MTHFR homozigóta (T/T) változat előfordulási gyakoriságában viszont markáns geográfiai és etnikai különbségek mutatkoztak meg.

Különösen nagy arányt mutatott fel észak kínai régió (20%), dél olasz térség (26%) és Mexikó (32%)

A számok arra is utaltak hogy az előfordulási gyakoriságában van egy észak-dél tendencia, mégpedig úgy, hogy Európában északtól dél felé haladva nő a gyakoriság, Kínában viszont fordított a földrajzi gradiens, mert északtól dél felé haladva csökken az előfordulási arány.

A MTHFR homozigóta (T/T) változat előfordulási gyakorisága

kicsi az afrikai ősök leszármazottainál,

közepes az európai származásúaknál,

nagy az amerikai hispán felmenők esetén.

3.2.2. Miért nem szűrte ki az evolúció az MTHFR génhibákat?

A mintegy 40-50-féle MTHFR génmutáció fennmaradásán el lehet gondolkodni.

Vajon miért élünk olyan sokan (köztük az én is és a családtagjaim is) ilyen génhibákkal? 
Ez azért is nagyon megfontolandó, mert e génhibák nagyjából emberiség felében fennmaradtak.

Genetikus és evolúciós szakemberek felvetik azt a hipotézist, hogy az MTHFR gén mutációi előnyösek lehettek a malária és a tuberkulózis túlélésében. A mutációk egy része előnyt jelenthetett a vastagbélrák és az akut limfoid leukémia átvészelésében is.

Ugyanakkor az A1298C és a C677T mutációkat illetően nem találtak (ki eddig még) semmilyen evolúciós előnyt, vagyis éppen az egészséget leginkább veszélyeztető két (C677T és A1298C) MTHFR mutáció fennmaradására nincs még hipotézis sem.

Véleményem szerint az nyilvánvaló, hogy e két mutáció rontja a szaporodási és az életben maradási esélyeket. Az is biztos, hogy az evolúció kegyetlen, és (az egyébként változatlan állapotú élők közül) hosszú távon kiszűri a kevésbé élni és szaporodni képes egyének és leszármazói láncolatok előfordulási gyakoriságát.

Kell tehát lenni bennünk (az emberiségnek e hátrányokkal terhelt egyik felének) olyan előnyöknek, amelyek kompenzálják a nyilvánvalóan látható hátrányokat. Mivel ezek az előnyök egyelőre rejtettek, a jövő kutatóinak és gondolkodóinak marad hát feladat ezen a téren is.

 

4. A metionin és a metiláció óriási biológiai jelentősége

Szuperlatívuszokban kellene ecsetelni a metionin biológiai jelentőségét, mivel az egy-szénatomos –CH3 metilcsoportot átadó metiláció majdnem minden sejtszintű folyamat egyik legalapvetőbb aminosava. Ezek a biokémiai folyamatok reagálnak a környezeti stressz hatásaira. Ezekre adott válaszként hozzák létre az adaptálódást és az átépülést. E minden porcikánkban zajló folyamatok másodpercenkénti száma sok milliárdra tehető.

A témánk szempontjából a legfontosabb az, hogy az MTHFR enzim katalizálja az 5,10-methylene-tetrahydrofolate vegyületnek az 5-methyltetrahydrofolate-tá, vagyis aktív foláttá való átalakulását. E folyamatban a folát a remetilációs szubsztrát a homociszteinnek a metioninná való átalakulásához.

E témakörben folyamatábrákkal szokták szemléltetni a folyamatokat (mint például a gyártási folyamatok esetén). A valóságos molekuláris folyamatokat és kölcsönhatásokat némileg megközelítő folyamatábrák azonban nagyon bonyolultak (mint a termékgyártási esetek nagy részében is). Bevezetésképpen megpróbálom a releváns folyamatábrák részekre bontását. Ezek a leegyszerűsítések segíthetnek megérteni (vagy félreérteni!) a molekuláris folyamatokat. A félreértéseket a bonyolultság felé haladással lehet csökkenteni, és annak az érzékeltetésével, hogy az itt mutatott legbonyolultabb folyamatábrák is erős leegyszerűsítések a valósághoz képest. 

4.1. Metionin → SAM → metiláció anyagcsere

Ebben a témakörben a metiláció biokémiai fogalmával célszerű behatóbban megismerkedni. A metiláció egy olyan folyamat, amely során egy metilcsoport adódik hozzá a fogadó szubsztráthoz és azt módosítja, metilálja.

A metiláció (nagyon leegyszerűsített) vázlatát a 4.1. ábra szemlélteti.

4.1. ábra

Ha a metilcsoport az egyszerű (a legegyszerűbb) –CH3 vegyület, akkor metiláció egy-szénatomos.

Az enzimek által katalizált metiláció alapvető és létfontosságú folyamat, mert szabályozza

·    a génexpressziót (transzkripció és transzláció együttesét jelentő génkifejeződést)

·    a fehérjék működését,

·    a nehézfém-mérgektől szervezet megszabadítását eltávolítását (detoxikációját),

·    az immunvédelmet,

Rövid magyarázatként, a génexpresszió esetén arról van szó, hogy a sejtmagban levő DNS láncok egyes szakaszait jelentő gének (egy hasonlatot alkalmazva) olyanok, mint az alkatrészrajzok (az élet lényegét, az anyag elevenségét, élő voltát jelentő) fehérjék aminosavakból való előállításához. A metiláció közrejátszik annak a szabályozásában, hogy egy fehérjéhez melyik alkatrészrajz (gén vagy géncsoport) másolata készüljön el az átírás (transzkripció) során és kerüljön a helyére az oda vitel (transzláció) révén. Ez a kis leírás is jelzi, hogy a metiláció milyen fontos mozzanat, hiszen ott működik közre, ahol a szervezetünkben leglényegesebb dolgok történnek (másodpercenként milliárdnyi számban).

Az egészségügyi vonatkozásokat tekintve, nagyon fontos tehát a folát, a B12 és a SAM ellátásával biztosítani azt a kritikus egyensúlyt, amely szükséges és optimális a metilációs ciklus és a kapcsolódó fejlődési, betegségmegelőzési és gyógyítási folyamatok egészséges végbemeneteléhez. Az egy szénatomos –CH3 metilcsoportot átadó metiláció több kritikus testi funkciókhoz járul hozzá, amelyek közé tartozik

1. a méregtelenítés,
2. immunvédelem,
3. a DNS karbantartása
4. a sejtek energiatermelése,
5. a hangulat kiegyensúlyozása
6. a gyulladások féken tartása.

 

4.2. Metionin ↔ cisztein metilációs és demetilációs anyagcseréje

A cisztein és metionin a fehérjék felépítésében fontos két kéntartalmú aminosav, amelyben a metionin mindig a lánckezdő, 4.2. ábra.

4.2. ábra

A metionin esszenciális aminosav, mivel az emberi szervezet nem képes előállítani. A szervezetünk normális napi igénye 2–3 gramm, de bizonyos túlterhelések hatására akár a duplájára is nőhet. Nagy mennyiségben található a szezámmagban, a halban, húsokban, egyes növényi magokban. A gyümölcsökben és a zöldségekben kevés van belőle, kivéve a spenótot, a burgonyát és a főtt kukoricát.

A cisztein nem esszenciális aminosav, mert az emberi szervezet is elő tudja állítani. A cisztein a fehérjék egyik szerkezeti és funkciós kulcseleme. A cisztein potenciálisan mérgező anyag, ezért az emésztőrendszeren és a véráramban a nála sokkal stabilabb cisztin formájában halad át, majd a sejtbe történő bejutás előtt visszaalakul ciszteinné.

A metiláció élettani szerepét nehéz túlhangsúlyozni. A génaktivitást (génexpressziót) is szabályozó metiláció az egyik legfontosabb biokémiai folyamat.

A Wikipédia szerint sejtek azáltal szabályozzák a gének aktivitását, hogy növelik vagy csökkentik az adott gén transzkripcióját (átíródását) a fehérjék és a transzkripciós faktorok révén, amelyek a nem-kódoló szakaszok megfelelő részeihez képesek kapcsolódni. A szövetek sejtjei egymással vagy más szövetek sejtjeivel sokszor szintén génműködést szabályzó molekulák révén kommunikálnak. A DNS-t el is lehet halkítani (silencing) DNS-metilációval vagy a DNS-t körülvevő hiszton fehérjék kémiai módosításaival.

A metiláció alapvető sejtszintű folyamat, amely a test szerte lejátszódik a sejtjeink milliárdjaiban. A metiláció részt vesz a DNS hibák kijavításában és ezáltal a rák kialakulási kockázatának a csökkentésében is. Témánk szempontjából a metiláció fontos jellemzője az is, hogy segít a folsavnak a foláttá alakításában és a vérszérum homocisztein szintjének a csökkentésében és ezáltal a szervezet méregtelenítésében is.

 

5. A METILÁCIÓT segítő folát a homocisztein (mérgezés) ellenanyaga

A homocisztein élettani hatásairól nagyon sok átfogó és részletes elemzés található az interneten, amelyek közé tartozik Life Extension: Homocysteine Reduction angol nyelvű elemzés, valamint a Bárdosi Erika fordításában megjelent Homocisztein…. című németesen alapos ismertetés is. Ugyancsak kimerítő leírás található Zsoldos Bence: Homocisztein tanulmányában is.

Ezekből és a témába vágó más írásokból kiderül, hogy a vér homocisztein koncentrációjának emelkedése (hyperhomocysteinaemia) független tényezőként fokozza az ischémiás szívbetegségek, az agyi érbetegségek, a perifériás arteriosclerosis, a mélyvénás trombózis és a magzati velőcsőzáródási rendellenesség kockázatát.

A homocisztein felhalmozódás (mérgezés) egyik oka, hogy a szükséges (-CH3) metilcsoport (metiláció) hiányában tökéletlen lesz a homocisztein lebontása, a vér méregtelenítése, ezért hyperhomocysteinaemia alakulhat ki. A (-CH3) metilcsoport hiánya miatt károsodhat a fehérjék előállítása is. Az MTHFR homozigóta állapot alacsonyabb metilcsoport-produkcióval jár, ami jelentősen magasabb homocisztein szintet okozhat a vérben és testünk szöveteiben is. A heterozigótákban is hasonlóak az elváltozások várható, de kisebb mértékűek.

Az alábbi ábrasorozat lépésről lépésre vezeti  le a releváns folyamatokat. Ezek az ábrák képregényként mesélik el történetet, sokkal érhetőbben mint a kísérő szöveg (amelynek az olvasása nyugodt szívvel elhagyható). A folyamatábrák épp azért jók, mert szemléletesen beszélik el azt, ami szóban nehezen mondható el.

 

5.1. A homocisztein a metionin → cisztein átalakulás köztes terméke

A témánk szempontjából azért fontos ez a két aminosav, mert, amint azt a  5.1.  ábra is mutatja, metionin ciszteiné történő átalakulása során köztes termékként homocisztein keletkezik .

5.1. ábra: A homocisztein a metionin → cisztein átalakulás köztes terméke

A homocisztein lebontása két úton történik. Az egyik a homocisztein → cisztein a másik pedig a homocisztein → metionin folyamat, amelyeket az alábbiak külön-külön majd összevontan is mutatnak.

 

5.1.1. A veszélyes hulladékot jelentő homocisztein hasznosítása tovább feldolgozással

Ez a folyamat a veszélyes hulladék tovább feldolgozással történő hasznosításának a szép molekuláris analógiája és példája. A homocisztein káros anyag a belőle (a B6-vitamin segítségével) keletkező cisztein pedig hasznos aminosav. 

Metionin → homocisztein+B6-vitamin → cisztein anyagcsere tulajdonképpen a homocisztein lebomlása (transzszulfurálása) B6-vitamin segítségével, mivel a homocisztein → cisztein folyamathoz a B6 vitamin aktív formáját jelentő (piridoxál-5-foszfát) koenzimjei is szükségesek, 5.1.1. ábra. A reakció tehát a kielégítő B6-vitamin-ellátás függvénye.

5.1.1. ábra:  A homocisztein lebomlása (transzszulfurálása) tovább feldolgozással B6-vitamin segítségével

Az ábra csak a végeredményt mutatja. Részletesebben a Bárdosi Erika fordításában magyarul is megjelent Homocystein. Wissenschaftliche Basisinformation című írás szerint: 

a homocisztein → cisztein átalakulás más néven transzszulfurálás vagy demetilálás során a homocisztein és egy szerin nevű aminosav kapcsolódik, valamint egy köztes (cisztation) terméken keresztül cisztein-aminosavvá alakul. Az összekapcsolódást a B6-vitamin-kofaktorral működő β-cisztation-szintáz enzim katalizálja.

 

5.1.2. A homocisztein lebontása és hasznosítása reciklálással folát és B12 révén

Ez a folyamat a káros anyagok reciklikus hasznosításának a molekuláris analógiája. A káros anyagok reciklálása két előnnyel is jár. Az egyik, hogy megszabadulunk egy veszélytől, amelyet a káros anyag megléte okoz. A másik előny pedig az, hogy a káros anyagból nagyon hasznos alapanyag lesz. 

Ez az ábra a homocisztein lebontásának és reciklikus hasznosításának csak a végeredményét mutatja. A homocisztein → metionin reakcióban a homociszteinből egy metilcsoport (CH3) felvételével metionin képződik 5.1.2. ábra. A metilcsoportot az 5-CH3-THF-ról a kofaktorként B12-vitamint tartalmazó homocisztein-metil transzferáz enzim veszi át, és a homociszteinhez kapcsolja, így THF és metionin keletkezik.

5.1.2.ábra: Homocisztein (remetilációs, reciklikus) lebomlása és hasznosítása folát és B12 révén

Részletesebben a Bárdosi Erika fordításában magyarul is megjelent Homocystein. Wissenschaftliche Basisinformation című írás szerint: 
a homocisztein → metionin átalakulás más néven remetilálás során a homocisztein szulfhidril- (–SH) csoportjához egy (–CH3) metilcsoport kapcsolódik, és ezáltal alakul vissza metioninná. A reakció katalizátora a B12-vitamin-kofaktorral működő metionin-szintáz enzim. A metilcsoportot a folát (az 5-metil-tetrahidrofolát) szolgáltatja, amely szerin aminosav jelenlétében a reakcióban tetrahidrofoláttá (THF) alakul. A homocisztein metilálódásával keletkező metionin aktivált formáját jelentő S-adenozil-metionin, (SAM) nagyon fontos metilcsoportdonor, amely szükséges például a fehérjék szintéziséhez és a DNS metilálásához is.

 

5.1.3. Homocisztein-lebomlás komplex ábrája

A 5.1.3. ábra (talán még nem idegesítően bonyolultan) szemlélteti homocisztein → cisztein és a homocisztein → metionin átalakulás komplex folyamatát az alapvető inputok (táplálék, étrend-kiegészítés, folsav) és outputok (DNS, RNS metiláció, glutation aminosav) jelzésével is kiegészítve.

5.1.3.ábra: A veszélyes hulladékot jelentő homocisztein két úton való lebomlásának és hasznosításának a komplex képe

Ha ezeken az anyagcsere-útvonalakon zavar keletkezik, a homocisztein nem bomlik le tökéletesen, és felhalmozódik a szervezetben, ami  kóros hatású. A szív-ér rendszer endotél sejtjeiben kizárólag a folátot és B12-vitamint igénylő remetilálási reakció működik.

 

5.1.4. A folsav ↔ folát és a metionin ↔ homocisztein ciklus komplex képe

A szöveges leírás már itt-ott mutatta, hogy a helyzet az előző ábrán ábrázoltnál is jóval bonyolultabb mivel sok kofaktor játszik szerepet a metionin ↔ homocisztein  ↔ cisztein anyagcserékben. A kofaktorokról jóval többet mutató szemléltetést ad Su Fairchild, (MD): Homocysteine írásának a folyamatmodellje, amelyet az 5.1.4. ábra mutat be (a fényképével együtt, de egyébként változtatás nélkül).

5.1.4.ábra: A folsav ↔ folát és a metionin ↔ homocisztein ciklus a transz-szulfurációval és a kofaktorokkal kiegészítve

A homocisztein szempontjából az ábra felső része a homocisztein-lebomlás remetilációs útjai (Remethylation pathways) bemutatására szolgál. Az ábra alsó része pedig a homocisztein-lebomlás transz-szulfurációs útja (Transsulfuration pathway) szemléltetésére szolgál.

Az ábra sok közreműködő kofaktor jelét is mutatja, amelyek révén az ábra utal arra is, hogy magnézium (Mg), Cink (Zn) is kell a folyamatok lezajlásához. Szintén kell B6 és  5-Methyl THF (=folát=B9, amelyet magyarázatul én szerkesztettem be az ábrába). Az ábra szerint kell még B2-vitamin és MTHFR enzim is, ha bemenetként a folsav is szerepel. A folyamat többi szereplőjének a rövidítése és neve az ábra bal alsó sarkában tekinthető át.

Mivel nem teljesen értem, még további tanulmányozást igényel, hogy a folát ciklus visszafelé is működik-e, vagyis az 5-Methyl THF vissza tud-e alakulni THF vegyületté, vagy azt csak a folsav (Folic Acid) szolgáltatja egyirányú folyamat révén. Ez az egész azonban azt sugallja, hogy a folát ciklusban benne van a folsav is, ami viszont olyan mintha a pillangó vissza tudna alakulni hernyóvá (hogy ezt a már említett metaforát hozzam elő ismét). 

5.1.5. A metionin  ↔ homocisztein → cisztein anyagcseréhez kapcsolódó folyamatok

A valós helyzet még bonyolultabb, mivel ez a metionin ↔ homocisztein →cisztein (metilációs és demetilációs) anyagcsere a kölcsönhatásban van más anyagcsere-folyamatokkal is. A Krebs ciklussal való kölcsönhatást is bemutató, dr Saleeby által közölt írás két diagramját az 5.1.5. ábra reprodukálja. Az ábra felső része egy a nagyon bonyolult, de szép folyamatábra. Az ábra olyan szép, hogy egy faliszőnyeg gyönyörű díszítésére is alkalmas lenne!

Az ábra részletes ismertetése itt nem célszerű, de érdemes átolvasni az ábra főbb mondanivalóit jól kifejező ábraszöveget, amelynek a lényege a következő:

1.     A diagramból látható, hogy a Metilációs Útvonal és a Krebs ciklus különféle összetevőktől mint a B12; P-5-P (Pyridoxal-5-Phosphate), amely a B6 vitamin kémiai neve; folát (B9-vitamin).

2.     Függ az olyan fémes nyomelemektől is mint magnézium (Mg); cink (Zn); réz (Cu); és molibdén.

3.     A tetrahydrobiopterin (BH4), és dihydrobiopterin (BH2). A BH2 BH4-be való átalakulási reciklusa a neurotraszmitterek (idegi ingererület-átvivő anyagok) előállításának az eszköze.

4.     Mindez függ Metilációs Útvonal és a Krebs ciklus hatásaitól is, vagyis ez az, ami a (belső) világunkat működteti, ami a „földünket forgásban tartja”.

5.     Ma már könnyen elérhető klinikai lehetőség az MTHFR genetikai mutációinak a meghatároztatása vérből vagy szájnyálkahártyából vett minta DNS elemzésével.

5.1.5. ábra: A metionin  ↔ homocisztein → cisztein anyagcseréhez kapcsolódó folyamatok

Ehhez a részhez még idekívánkozhat egy rövid leírás a Krebs-ciklus, valamint a BH4 és a BH2 mibenlétéről (ha valaki többet akar róla tudni). De jobban jár az olvasó, ha az ábra szépségét nézi és az emberi szervezet iszonyú bonyolultságán gondolkodik el.

5.1.6. A Krebs-ciklusról

A Szent-Györgyi–Krebs-ciklus (más neveken: citromsavciklus, Szent-Györgyi–Krebs-ciklus, trikarbonsavciklus, citrátkör) a felfedezőiről, Szent-Györgyi Albertről és Hans Adolf Krebsről kapta a nevét. Szent-Györgyit 1937-ben a citrátkör egyes reakcióinak kutatásáért (és a C-vitamin vizsgálatáért), Krebst pedig 1953-ban a citrátkör felfedezéséért Nobel-díjjal jutalmazták.

A Wikipédia rövid összefoglalója szerint a Krebs-ciklus alapvető fontosságú anyagcsere-folyamat minden olyan élő sejtben, amely oxigént használ a sejtlégzés folyamatában, amelyekben a citromsavciklus annak az anyagcsere-útvonalnak a része, amelyben a szénhidrátok, zsírok és fehérjék CO2-dá és vízzé alakulnak, miközben energia termelődik.

A szénhidrátlebontás és ATP-termelés folyamatában végbemenő négy anyagcsere-útvonalból ez a harmadik. A megelőző kettő a glikolízis és a piruvátoxidáció, a következő pedig a légzési lánc. A citromsavciklusban előanyagok (prekurzorok) is termelődnek (például aminosavak), és néhány reakciója fontos olyan sejtekben is, melyek fermentációt végeznek.

 

5.1.7. A BH4 és a BH2 mibenlétéről

A BH4 hiánya betegséget, szellemi visszamaradottságot is okozhat.

Dr.diag leírása szerint a tetrahidrobiopterin (BH4) kofaktor a májban a phenylalanin lebontásában két esszenciális enzimkomponens a phenylalanin-hidorxiláz és a dihidropteridin (BH2) reduktáz működéséhez. A BH4 a tyrozin- és a triptofán-hidroxiláz kofaktora is.

A BH4 kofaktor hiányában (a phenylalanin-hidroxiláz enzim következményes csökkent aktivitása miatt) a phenylalanin átalakulása tyrozinná nem megy végbe, a tyrozin és a triptofán hidroxilációja is zavart, aminek az egyik következménye, hogy a phenylalanin felhalmozódik a szervezetben, a testnedvekben.

A phenylalanin megnövekedett koncentrációja viszont főleg a központi idegrendszerre van káros hatással, gátolja egyéb aminosavak bejutását az agyszövetbe az agy fejlődése szempontjából kritikus időpontban, s ezzel szellemi visszamaradottsághoz vezet.

5.1.8. További képek a folsav, folát metionin homocisztein kapcsolatairól

 Az alábbiakban most már kommentár nélkül mutatok be néhány (angol nyelvű) "kapcsolási rajzot" a  tárgyalt molekuláris folyamatok kapcsolódásáról:

5.2. Még egyszer: Miért nem szűrte ki az evolúció az MTHFR génhibákat?

Ezek után visszatérek még egyszer arra a kérdésre, hogy hosszú távon miért nem szűrte ki a kegyetlen evolúció azoknak a leszármazói láncolatokat, amelyekben az MTHFR C677T vagy A1298C mutáció állt fen, két olyan mutáció amelyek nyilvánvalóan rontják a megszületési, a felnövési, a szaporodási, gyermeknevelési és általában az életben maradási esélyeket. Tény, hogy a nem génhibás (e szempontból egészségesebb) népesség nagyobb szaporulata és létereje nem teljesen szorította ki e génhibákkal küszködőket.

Felmerülnek az alábbi kérdések:

·    Miért is létezünk még mindig olyan sokan ezekkel a génhibákkal?

·    Talán mégsem vagyunk mi sem (az emberiség fele) az evolúció selejtjei?

·    Talán nekünk is vannak olyan evolúciós erényeink, amelyek miatt fennmaradásra vagyunk érdemesek?

Véleményem szerint megfogalmazható néhány általános válasz a felsorolt fenti (és még jogosan sorjázó egyéb) kérdésekre.

1.) Az evolúció nagyon is megszűrt bennünket, akik a MTHFR C677T (mindkét szülőtől megkapott, vagyis) homozigóta mutációját hordozzuk magunkban. Ezt mutatja dr. Saleeby (az ábrán alsó) diagramja is, amely szerint csak a világnépesség 10%-át képezzük, mivel nálunk az MTHFR enzimaktivitás csak a normális szint 30%-a. Ez 30% enzimaktivitás sem nulla, azért is maradtunk meg „néhányan”, de csak kis (világviszonylatban kb.10%) arányban.

A teher alatt nő a pálma – tartja a közmondás, ami itt arra utal, hogy a megmaradó 10% viszont elég „harcedzett” és életrevaló lett ahhoz, hogy hosszú távon is fennmaradjon. Az életrevalóság itt elsősorban az ebben a helyzetben célszerű (folát-dús) étrendet és az egyébként is egészséges életmódot jelenti.

2.) Az evolúció eléggé megszűrte azokat is, akik a MTHFR C677T génhibából (a csak az egyik szülőtől megkapott, vagyis) heterozigóta mutációt hordoznak (amelyek közé tartoznak a családom hozzám legközelebb álló tagjai is), hiszen a teljes népességre vetítve csak 40% maradt meg belőlük. Ez homozigótákhoz képest nagyobb (négyszeres) arány. Azért lehetnek jóval többen, mert náluk az MTHFR enzim aktivitásának 60%-a megmaradt (vagyis az aktivitás a génhiba mentesekhez képest csak 40%-kal csökkent le). Ez 60%-os szintű enzimaktivitás (ami duplája, mint a homozígóták 30%-a) elég jelentősnek bizonyult ahhoz, hogy teljes népességre vetített arányuk négyszer akkora (40%) legyen, mint a homozigótáké (ami csak 10%).

A heterozigóták esetében is érvényesülhetett a teher alatt nő a pálma típusú hatás. Itt a pálma helyébe az életrevalóság kerül, ami e témakörben elsősorban a célszerű (folát-dús) étrendet és a megfelelő életmódot jelenti.

3.) Dr. Yusuf M. Saleeby fentebb mutatott gyönyörű diagramjai alapján pedig az merült fel bennem, hogy a sejtvilág alapvető kölcsönhatásai nem olyan merevek, mint a fogaskerékrendszer, amelyben egy fogaskerék elromlása az egész rendszer leállását, elromlását jelentheti. A biológiában gyakoriak a hálózatos kapcsolódások, amelyek párhuzamos megoldásokat és a kerülőutakat biztosítanak a hibák kikerülésére és kompenzálására. Ezáltal a sejtszintű kölcsönhatások sokkal rugalmasabb kapcsolódásúak, mint az említett fogaskerék-rendszer.

4.) Az orvostudomány és az egészségügy fejlődése is sokat segít a MTFHR génhiba fennmaradásában vagy akár az elterjedésében is. Erre a saját példámat is felhozhatom. Az MTHFR mutációt mindkét szülőmtől megkaptam, ezért homozigóta lettem, ami miatt már embrionális időszakban három anatómiai hiba (aortaszűkület, kéthegyű aortabillentyű és a lingula hörgő szájadékának a szűkülete) keletkezett. Az aortaszűkület már 38 éves koromban a szív dekompenzációjához vezetett, amikor még nem volt egy gyermekem sem. A szűkületet egy nagyon jó (dr.Littmann Imre professzor által végzett) operáció megszüntette. E műtét nélkül utód nélkül haltam volna meg. A műtét után azonban megnősültem. Mintegy negyven évvel később derült ki, hogy a feleségem is MTHFR génhibás, mint minden második ember. Lett két gyermekünk, mostanra pedig négy unokánk is, ezzel mi is növeltük az MTHFR génhibások igencsak népes és igyekvő táborát.

5.) A jövőben a célirányos étrend-kiegészítések még jobb kompenzációkat biztosítanak, ami miatt még nőhet is e génmutációk előfordulási gyakorisága.

6.) Még bonyolultabb a helyzet az MTHFR C677T mutáció homozigóta (T/T) változatának az előfordulási gyakoriságában a világ régiói és etnikai csoportjai szerinti nagy szóródást illetően. Ehhez röviden csak a következőket jegyzem meg:

Egyik markáns különbség, hogy a fehér emberekre átlagosan talált 6-14% közötti gyakorisághoz képest jóval kisebb a fekete bőrűek körében talált 2% körüli átlagos arány. Ez a génhiba tehát az afrikai őslakosok körében nagyobb szűrést, pusztítást végzett, mint az északi féltekén élő fehérek körében. Az eltérés feltehetően a tízezer évekkel ezelőtti étrend és életmód különbségeire vezethető vissza.

A régiók és etnikai csoportok szerinti különbségek részletesebb megmagyarázása a jövő kutatóira és gondolkodóira marad.

 

6. FOLÁT ellátás négy generációja

Van olyan koncepció az étrend-kiegészítés szakirodalmában, hogy az emberek folát ellátása 4 generációs szakaszra osztható. Megjegyzem ez a divatos generációs típusú szakaszolás nekem nagyon tetszik (más témakörökben is).

Mivel a jelenben is megvalósul mind a négy folát ellátási forma, ez elsősorban nem időbeli szakaszolást jelent (de nagy időtávú áttekintésben azt is), hanem hatékonysági, célszerűségi, talán jósági megközelítésű szakaszolást.

 

6.1. A folát ellátás 1. generációja (ételekben)

A folát ellátás 1. generációjának tekinthetjük a folátot tartalmazó természetes élelmiszerek fogyasztását.

6.1. ábra      

A máj és az élesztő mellett, a legjobb folát források közé tartoznak a gyümölcsök és a leveles zöldségek, köztük különösen a sötétzöld levelű paraj, ami (ugyebár) Popeye a tengerész kedvenc étele is, ahogy a 6.1.ábra is szemlélteti. 

Még a folát hatóanyag (1931. évi) felfedezése előtt felismerték a folátot tartalmazó ételek fogyasztásának a gyermekek egészséges fejlődésében játszott nagy szerepét, amire szimbolikusan utalhat Popeye a tengerész rajzfigurája is, amelyet már 1920 körül megalkottak. Sok képregény, rajzfilm (és spenótreklám) szerint, a Popeye a spenót (spinach) fogyasztása után olyan erős lett, hogy sorra le tudta győzni az ellenfeleit. Ezért állították e spenót vitézt példaképnek a gyermekek elé, ha azok noszogatásra sem akarták fogyasztani a számukra nagyon egészséges spenótfőzeléket.

 

Valójában nem a spenótban van fajlagosan (100 grammra vetítve) a legtöbb folát, amit a 6.1. tábla szemléltet Bodon Judit dietetikus Folsavat mindenkinek! írása alapján. Az adatok eredeti forrása a „USDA National Nutrient Database for Standard Reference SR25” adatbázis, amely rengeteg (7 ezer feletti) élelmiszerre tartalmaz adatokat.

6.1. tábla        

A táblát saját megjegyzésekkel egészítettem ki abból a célból, hogy könnyebben meg lehessen jegyezni (érteni) a táblázatban tükröződő összefüggéseket. 

A fő észrevételem az, hogy a májakban feltehetőleg azért van sok folát, mert a szervezet ott tárol valamennyi tartalékot az olyan időszakokra, amikor csekély a folyamatos bevitel.

Másik érdekesség pedig az élet továbbadásához kapcsolódó folát tárolás, amely nyilván az evolúciós fajfenntartás egyik trükkje (vagy „zseniális húzása?”). Az új élet keletkezése elején nagyon intenzív a sejtosztódás, amelyhez kell a folát nagy belső tartaléka, mert nem biztos, hogy külsőleg is elérhető a szükséges mennyiség a csírázás időszakában. Ehhez hasonló evolúciós megoldás a tojássárgájának a viszonylag nagy folát tartalma, hiszen külső forrásból a tojásnak a kiscsirkévé való átalakulása időszakában a folátból aligha lehetséges sok felvétel.

A növények levelei pedig talán a folát előállítás műhelyei. A rügyezéstől a levelek és virágok növekedésig és a magok éréséig szintén nagy a sejtosztódás, amelyhez viszonylag sok folát kell. A levelekből (virágokból) áramlik azután a szükséges folát mennyiség magokba is. Úgy tűnik, hogy nemcsak az emberre, hanem az élőlények sokféleségére is igaz általánosságban véve, hogy a folát a szaporodás és a testi növekedés létfontosságú mikro tápanyaga.

Az ilyen és az ehhez hasonló táblák csak nagyságrendi tájékoztatást adnak, hiszen a lencséből, spenótból és a többiből még hosszú előkészítési és főzési folyamat után lesz fogyasztható étel, amelynek a maradék folát tartama lényegesen csekélyebb lehet. Aztán még az is kérdéses, hogy miként szívódik fel a folát a szervezetben és milyen hatékonysággal jut el a sejtekbe, ahol szükség van rá a metilációs folyamathoz.

Egészében véve nagyjából elég lehetne a szokásos étkezési folát ellátás (hiszen ezért is maradt fel az emberiség), de a készételek és a „junk food” (készétel szemetek) túlzott elterjedésével a fejlett világban élő emberek sejtjei folát éhesek lehetnek. Ez magyarázza, hogy terjed a folsavval vagy foláttal való étrend kiegészítés, a az élelmiszerek folsavval való dúsítása. 

A "korszerű" étkezés folát hiányos volta különösen kiütközik különféle fiziológiai (embrionális, magzati, kisdedkori gyermekkori és időskori, várandós) állapotok és génhibák vagy más miatti betegségek esetén, amelyek már erősen igénylik a folát ellátás "szintetikus gyári vegyszeres" bővítését is, ami azonban már átvezet a második generációs folát ellátás témaköréhez.

6.2. A folát ellátás 2. generációja (a szintetikus folsav révén)

A folát hatóanyagot nem tudták alkalmazni gyógyszerként vagy étrend-kiegészítőként, mert nagyon bomlékony. A folát stabil formájának kutatása során találtak rá egy elő-anyagára, vagyis a folsavra, ami egy igen stabil szintetikus anyag (provitamin, vitamer).

A folát ellátás 2. generációjának tekintik a folsav étrend-kiegészítők (gyógyszerek) használatát. Ez a természetben  nem található, de igen stabil (jól tablettázható és eltartható) szintetikus anyag alkalmas volt gyógyszerként, étrend-kiegészítőként, valamint az ételek (sok országban kötelezővé tett) dúsítására, sőt egyes (egészségnövelő) italokban szinte élvezeti fogyasztásra is. Magyarországon 1998. szeptember 20. óta áll rendelkezésre a folsavval, B6- és B12-vitaminokkal dúsított (szabadalmaztatott) Táltos-kenyér.

A szervezet számára közvetlenül nem hasznosítható és a természetben szabad állapotban elő sem forduló folsav szintetikumból 4 lépéses átalakulás után lehet csak egy aktív koenzim (a folát), ami a B9 vitamin néven is emlegetett 5-MTHF vegyület.

Lynda Searby Szendi Gábor fordításában magyarul is megjelent cikke idézi Paul Finglas és munkatársai kutatási eredményeit, amelyek szerint a folsav 86%-a a belek felől feldolgozatlan formában érkezik a májba a véráramon keresztül, míg a természetes folát már feldolgozva érkezik ide. A folátot a bélfal sejtjei veszik fel és konvertálják biológiailag aktív formába. Patkányvizsgálatokból származik az a feltevés, hogy a folsav ugyanígy aktiválódik már a bélfalban.

A foláttal ellentétben, a folsav azonban a bélfalban nem alakul át a megfelelő formába, ezért a folsav eredeti formájában jut el a májba. Az ezzel túlterhelődő máj csak lassan képes átalakítani a folsavat, ezért lebontatlan folsav (UMFA) kerül a szervezet véráramába. A folyamat egészségügyi hatása nem ismert.

Amikor a folsavból a szervezet a megfelelő formát akarja létrehozni, (MTHFR) enzimre van szüksége. A folsavnak sokkal több átalakulási lépcsőre van szüksége és mintegy kilenc enzimnek és 15 génnek kell közreműködnie, hogy a szervezetben aktív formává alakuljon.

2012-re már 66 ország rendelte el az élelmiszereknek a kötelező dúsítását folsavval, vagy értett egyet azzal. Ezen az úton 100-200 μg/nap folsavat vesznek fel az érintettek. Ha még ezekhez hozzájön egy 400 μg/nap az étrend-kiegészítésből, majd valamennyi a kereskedelemben forgalmazott folsavas ételekből és italokból, akkor elég jó kis UMFÁzás jön létre, vagyis sok folsav maradhat a vérben (hírek szerint az USA-ban a lakosság 40%-a esetén), ami megzavarhatja az igazi hatóanyag, vagyis a folát felszívódását is.

Ez a helyzet változtatásért kiált. Van is lehetőség a változtatásra, hiszen most már gyártanak folátot is stabil, jól eltartható és étrend-kiegészítőként alkalmazható formában. Felmerülhet az is, hogy az ételeket ne folsavval, hanem ezzel a stabil foláttal dúsítsák. Ennek az elképzelésnek a megvalósításáról azonban még nem olvastam.

Dr. Robert Verkerk Szendi Gábor fordításában magyarul is megjelent cikke szerint, nem követ el baklövést a természet, amikor egy eredendően bomlékony és kevésbé hasznosuló formában (folátként) nyújtja nekünk ezt a vitamint, miközben mi a lombikban egy stabil, jól felszívódó formát, a folsavat tudtuk kifejleszteni. Az evolúciós biológia nézőpontjából nincs ebben semmi meglepő, hiszen az evolúciónk során testünk megtanulta összetett és erősen szabályozott módon felhasználni a tápanyagokat.

Más kérdés, hogy e folyamatok nincsenek feltétlen összhangban a gyógyhatástani mechanizmusokkal és „korszerű civilizáció” körülményeivel. A természetes rendszerek jó működéséhez ugyanis megfelelő környezet és étrendi alapanyagok, valamint megfelelő génműködések szükségesek. A szervezetnek pontosan arra a természetes (őseredeti) folátra van szüksége, ami instabil és alacsony felszívódási sebességű.

A tudomány fejlődésén alapuló civilizáció azonban nemcsak árt, hanem nagyon sokat használ is ebben a kérdésben is. A 2. generációs folát ellátás ugyanis számtalan ember életét mentette meg, hosszabbította meg és tette jobbá. Ezt példázza a saját esetem és az is, hogy most már olcsón kapható az 1. generációs folsavellátás alapját képező őseredeti folát stabilizált és kapszulázott formája is, amely a 3. és 4. generációs folát ellátás alapját képezi.

 

6.3. A folát ellátás 3. generációja (a folát kalcium sója révén)

A folát stabil formáját és a folát ellátás 3. generációs szintjét valósítja meg az 5-methyltetrahydrofolate kalcium sója, amely jó néhány éve már kereskedelemben is kapható (femibion és Elevit Plus néven). A folátnak ez a kalcium sója közvetlenül bekerülhet a sejtekbe, minden megelőző átalakulás nélkül. Szerencsére, már az MTHFR heterozigóta lányom is ilyen 3. generációs szert (femibiont)  szedett 2012-ben, amikor ikrekkel volt terhes. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy két tündéri fiúunokánk lett!

Ez volt az egyetlen erre a célra szolgáló folát derivatíva mindaddig, amíg az elmúlt néhány évben meg nem jelent a folát glükózamin sója, amely még jobban megfelel a célnak és amelyet a folát ellátás 4. generációs szintjének tekintenek (az érdekelt gyártók és forgalmazók marketing írásaiban).

Az 5-methyltetrahydrofolate kalcium sója az alapja a Merck cég 2001-ben kifejlesztett Metafolin^® nevű hatóanyagának is. A hatóanyag egyéb nevei: L-methylfolate; L-5-MTHF-Ca; L-methylfolate calcium; L-5-Methyltetrahydrofolic acid, calcium salt; [6S]-5-Methyltetrahydrofolic acid, calcium salt, amelyek közül több utal a folát kalciumsó mivoltára is. Egyes (marketinges) írásokban “optimized folate” néven is emlegetik.

Metafolin® nevű hatóanyagot tartalmaz a Magyarországon Femibion néven forgalmazott magzatvédő vitamin is, amely Európa vezető magzatvédő vitaminja! (OÉTI bejegyzési száma: 12397/2013). Érdekes, hogy ez a magzatvédő vitamin (és az Elevit Plus is) a folát mellett folsavat is tartalmaz, amint azt a Merck cég szép és informatív marketing anyagából kivágott 6.3. ábra is mutatja.

6.3. ábra

6.4. A folát ellátás 4. generációja (a folát glükózamin sója révén)

A folát ellátás 4. generációjának az alapja a folát glükózamin sója, illetve e sót hatóanyagként tartalmazó Quatrefolic®, amely a Gnosis S.p.A. (7,947,662 sz. USA szabadalom által védett) regisztrált márkaneve (a teljes márkanév: Quatrefolic®, (6S)-5-methyltetrahydrofolate glucosamine salt). 

A Gnosis 2008-ban szabadalmaztatta a folát sók új generációját, hogy kiküszöbölje a kalcium sók korlátait a kémiai stabilitás és a gyenge vízoldhatóság terén. A Gnosis céget 1989-ben alapította a műszakiak és a tudományos kutatók egy csoportja 6 alkalmazottal az olaszországi Varesa közelében levő Cairate helységben.

A glükózamin cukorból és a glutamin aminosavból jön létre az emberben a glükóz anyagcsere sejtszintű folyamataiban és majdnem mindegyik testszövetben. A glükózamin közismert porcerősítő, mert szerepet játszik az ízületi porc szerkezetének és funkciójának fenntartásában, és gyulladást csökkentő is. A glükózamin molekula 3 vízmolekula megkötésével segíti a saját vérellátással nem rendelkező porcszövet vízellátását és ezen keresztül a porcsejteknek a tápanyagokhoz való hozzájutását.

A glükózaminnak a vízhez való nagy vonzódása lehet az oka annak is, hogy folát glükózamin sójának a vízoldékonysága 100-szorosa a folát kalcium sójáénak. A jó vízoldékonyság viszont rendkívülien fontos egy hatóanyag felhasználhatósága szempontjából, mivel a testünk több mint 65%-a víz, és hatóanyag abszorpciója az emésztőrendszerben elsősorban a vízben való diszperzió és oldódás után jön létre. A nagy vízoldékonyság azt is jelentheti, hogy a szert jobban tudják felvenni a bélrendszer nyálkahártya-sejtjei és tudják továbbítani a vérkeringésbe. Mindez jobb biológiai hozzáférést (biohasznosulást) jelenthet. A folát glükózamin sójának a nagy vízoldékonysága lehetővé teszi a szernek az ételekben és az italokban való alkalmazását is.

A nagy vízoldékonyság pedig megalapozza a folát glükózamin sójának a kedvező biohasznosulását és más kedvező tulajdonságait is, amelyeket a 6.4. ábra mutat a Gnosis szép marketingábrája révén. Az ábra alapján úgy vélem, hogy a Quatrefolic márkanévben a francia quatre (vagy az olasz quattro) szó van benne, amely jelentése magyarul négy. A négy pedig egyszerre utal a termék 4. generációs jellegére és a négylevelű lóherére, ami itt az új termék négy fő erényét mutatja be. A márkanév másik része a folic viszont termék hatóanyagát pontosan leíró "[6S]-5-Methyltetrahydrofolic acid, glucosamine salt" kifejezésből a folátra utaló szó. Arra nincs ötletem, hogy olasz cég lévén, miért nem az olasz quattro szót használták annak a francia quetre változata helyett.

A négylevelű lóhere leveleire vetített kedvező tulajdonságok tételesen:

1. long lasting stability (hosszan tartó kémiai stabilitás),
2. peculiarly high water solubility (különösen nagy vízoldékonyság),
3. improved bioavailability (javított biológiai elérhetőség, hasznosíthatóság),
4. well established safety (jól megalapozott biztonság.

6.4. ábra

A folát glükózamin sója és a metionin metilációs ciklus kulcsszereplői. Az életbevágóan fontos metilációs ciklus (más néven egy szénatomos anyagcsere) a sejtek normális működéséhez szükséges folyamat. Ha ennek a folyamatnak a kulcsszereplői, közbülső termékei (köztük a SAMe) és/vagy a kofaktorai (mint a folát, B12-vitamin és az MTHFR enzim is) csökkent mennyiségben állnak elő, akkor érbetegségek, vastagbélrák, veseelégtelenség, diabetikus idegbántalmak, a központi idegrendszer betegségei (depresszió, gondolkodási problémák) léphetnek fel.

Az összehasonlító (klinikai) kísérletek szerint, ha (6s)-5-methytetrahyrofolate vérszintjét tekintik (ami a szervezet folát ellátási szintjének mutatója) és azonos hatóanyag mennyiségeket alkalmaznak és a folsav biológiai felhasználhatóságát 1-nek tekintik, akkor a folsav 1-nek vett biológiai hatásához képest a folát kalcium sója 9,3-szor, a folát glükózamin sója pedig 10,4-szer nagyobb.

 

6.4.1. A folát ajánlott mennyiségei gyermekek, felnőttek, terhesek és betegek esetén

Az Institute of Medicine Food and Nutrition Board alapján a Gnosis honlapja a mindkét nem egészséges egyedei esetén az alábbiakat közli folát ajánlott napi adagjára:

1-3 éves gyermekeknél               150 µg folát/nap,

4-8 éves gyermekeknél               200 µg folát/nap,

9-13 éves gyermekeknél             300 µg folát/nap,

14 év felett                                  400 µg folát/nap,

Terhes nőknél                              600 µg folát/nap

Ezek az ajánlott mennyiségek MTHFR génhibákkal nem rendelkező, tehát e tekintetben is egészséges emberek esetében folsavval is kielégíthetők. 

Az MTHFR génhibával rendelkezők esetén a folsav mennyiségét meg kellene emelni (kb. a 10-szeresre), mert annak a hasznosulása nagyjából csak tized akkora, mint a foláté. Ekkor viszont megnő az UMFA (a vérben maradó folsav mennyisége), és az be nem látható (jelenleg meg nem ítélhető) zavarokat okozhat a szervezetben. MTHFR génhiba esetén jó, biztonságos és hatékony étrend-kiegészítés a folát kalcium sója, de a legjobb a folát glükózamin sója.

6.5. Best Multiple vitamin-mineral komplex hatóanyagai

A bevezetőben már szóltunk arról, hogy a Best Multiple minden csúcsot megdöntő korszerű termék, amely folátként az olasz Gnosis Spa cég Quatrefolic® márkanevű 4. generációs hatóanyagát tartalmazza (ami a folát glukózamin sója). Doktor's Best cég honlapja, illetve a szer dobozán levő címke alapján a 6.5 ábra mutaja be a szer hatóanyagait. Az adatok biológiai jelentőségét emeli az adagokanak az egészséges emberek számára az FDA által ajánlott mennyiségre való vetítés, amely százalékos értékben tünteti fel, hogy a szer napi adagja (ami 3 kapszula) hogyan aránylik az USA illetékes hatósága által meghatározott mennyiséghez, amelynek a rövidítése DV, jelentése Daily Value in serving food recommended by FDA (magyarul: az FDA által ajánlott napi mennyiség).

6.5.-1 ábra

Magyarországon azonban az RDA (=Recommended Dietary Allowance, magyarul Ajánlott Napi Tápanyagbevitel) nagyságára szokták vetíteni a vitaminok és az ásványi anyagok hatóanyagtartalmának a mennyiségét. Az RDA ugyanis a Magyar Élelmiszerkönyv által javasolt napi bevitel (szükséglet) az egészéges egyének 97-98%-ának az átlaga alapján. Onnan az angol név és rövidítés, hogy először az Amerikai Táplálkozástani Intézet határozta meg az egyes vitaminok és ásványi anyagok optimális mennyiségét az 1950-es években, Az RDA-értékeket azóta többször módosították, valamint 1998-ban megalkották az RDI fogalmát (Daily Reference Intake), amely az étrendtervezéshez és étrendanalízishez egyaránt jelent támpontot. Újabban pedig az USA nagyhatalmú hatósága (az FDA) rátért a DV (Daily Value) használatára is. Magyarországon még az RDA-t vesszük alapul, és (az OÉTI által 1996-ban) létrehoztuk a saját RDA értékeinket is, figyelembe véve az ország éghajlatát, földrajzi sajátosságait.
 

Az RDA és a DV átlagokra (illetve előírásokra) való vetítésből adódó eltéréseket is mutatja a 6.6. táblázat, amely összehasonlításként megadja a Best B Complex és a (magzatvédő) Merck Femibion hatóanyagait is. Kiemelem, hogy a Best Multiple szert illetően számomra nagyon hasznos az is, hogy a K2-vitamint is tartalmazza (számomra jó napi adagban). Ezt sem kell hát külön szednem. Azt is nagyon értékelem, hogy, hogy a B-vitaminokon kívül tartalmazza az A-C-D-E- vitaminokat is, amelyeket egyébként is szoktam szedni. Külön öröm, hogy ennek az étrend-kiegészítőnek a szedésével a számunkra szükséges ásványi nyomelemek széles körét is letudom.

6.5-2 táblázat

Az alábbiak kiegészítésképpen szólnak a Best Multiple hatóanyagait (is) bemutató táblázat mind a 32 soráról. Minden sorral kapcsolatban először a Best Multiple angol nyelvű honlapjáról idézi eredetiben (angol nyelven) a szer előnyös tulajdonságait, majd ezt követi egy magyar nyelvű ismertetés a (régebbi) saját gyűjtéseim alapján. Hasonló leírás érhető el magyar nyelven a terméket forgalmazó vitaminbolt.eu webáruház honlapján is.

B VITAMINOK

1.) B1-vitamin Thiamin (Vitamin B1 as hydrochloride). Aneurin

DrBest: Thiamin (“Vitamin B1”) Thiamin is essential for our cells to make energy and to metabolize amino acids and carbohydrates (including blood glucose). Thiamin is especially important for managing the modern high-carbohydrate diet, which has been linked to “high-calorie malnutrition”.

Saját gyűjtésből: B1-vitamin (tiamin). HOMOCISZTEIN ELLEN. A gerincvelő (a második agy) és a központi agy közötti jelátvitelért felelős. Emellett szükséges a szívizom, és az idegsejtek normális működéséhez, valamint a zsírok és az alkoholok lebontásához. Serkenti a memóriát, javítja a koncentrációs képességet, és csökkenti a cukoréhséget is. Antioxidáns, vérképzést segítő, méregtelenítő hatású. B1-vitamin szedésekor a bevitt C-vitamin mennyiségét is növelni kell.

2.) B2-vitamin Riboflavin (Vitamin B2). Laktoflavin

DrBest: Riboflavin (“Vitamin B2”) is a cofactor for various mitochondrial enzymes and therefore also essential for the body to make energy. It is also essential for our cells to make DNA. Riboflavin is necessary for an enzyme that helps conserve glutathione, the body’s master antioxidant. Riboflavin also supports important enzymes that recycle folate and activate vitamin B6.

Saját gyűjtésből: B2-vitamin (riboflavin) Élelmiszerekben a B1-vitaminnal együtt fordul elő. Részt vesz az aminosavak, és a zsírsavak lebontásában, a szöveti légzésben, valamint a méregtelenítésben. A riboflavin megőrzi a haj és a köröm egészségét, részt vesz a pajzsmirigy hormontermelésében, valamint segít a vörösvértestek képzésében. Kiütések, bőrgyulladások kezelésére alkalmas. Jó hatással van a növekedésre, és a szaporodásra. Jótékonyan hat a fáradt szemre, javíthatja a látást. Sarlósejtes vérszegénységben szenvedőknek hatékony segítség lehet B2-vitamin fogyasztása, mivel növeli a vasfelszívódást. Túladagolása (napi 100 mg felett) zsibbadást, viszketést, égő érzést, valamint fényérzékenységet okozhat. Napi 10 mg felett növelheti szürke hályog fejlődését. A vizeletet sárgára színezheti.

3.) B3-vitamin Niacin (Vitamin B3)

DrBest: Niacin and Niacinamide (“Vitamin B3”). Both these B3 vitamers are metabolically active, but this formulation uses less niacin in order to minimize skin flushing, which though harmless can be troublesome. Niacinamide does not cause flushing, and is readily converted to various activated B3s essential for enzymes that generate and use energy. Vitamin B3 is readily depleted by excessive alcohol intake or by smoking.

Saját gyűjtésből: B3-vitamin. Niacin (nikotinsav, niacinamid, nikotinsavamid, pp-faktor). Agy és a perifériás idegrendszer működésének a segítője. Kell az emésztőrendszer és a bőr egészséges működéséhez. Segít megakadályozni a migrénes fejfájást. Fokozza a vérkeringést, és csökkenti a magas vérnyomást. Csökkenti a koleszterin- és trigliceridszintet. Aki koleszterint-csökkentő gyógyszert szed, ne vegyen be niacint. Enyhíti az ízületi gyulladást kísérő panaszokat. Értágító hatása révén mérsékli az érelmeszesedést, keringési zavart, ízületi gyulladást. Megszünteti a fekély okozta fájdalmat. Az egyik leghatékonyabb méregtelenítő.

4.) B4-vitamin (a folsav nevének egyik neve)

Saját megjegyzés: Ez az anyag nincs a Best Multiple étrend-kiegészítőben. Itt és a táblázatban csak azért iktattam be, hogy teljes legyen a B-vitaminok sorszámozása, másrészt azért is, mert e bejegyzés legfőbb témája közé tartozó folsav egyik neve.

5.) B5-vitamin Pantoténsav, Pantothenic acid (as calcium-D-pantothenate)

DrBest: Pantothenic acid (as calcium pantothenate, “Vitamin B5”). We need this vitamin to make coenzyme A (“CoA”), a fundamental metabolic factor. Our cells use CoA to make amino acids, proteins and hormones, to metabolize fats into useful fatty acids, and to build cell membranes. Freezing, canning, and refining deplete this vitamin from foods.

Saját gyűjtésből: B5-vitamin (Pantoténsav, kalcium-pantotenát). Táplálja a bőrt, megelőzi a pattanások kialakulását, bőrvédő hatású. Létfontosságú a mellékvesék normális működéséhez. Lelki válság, depresszió, izgalom, stressz ellen is jó. A B1-vitaminnal együtt alkalmazva a B5-vitamint előnyös gyomorrontás ellen is. Hiánya esetén nyombélfekély, bőrpanaszok és a vérképzés zavarai léphetnek fel.

6.) B6-vitamin Vitamin B6 (as pyridoxal-5-phosphate)

DrBest: Vitamin B6 (as pyridoxine hydrochloride and pyridoxal-5-phosphate). This vitamin is essential for at least 100 enzymes that metabolize amino acids, fatty acids, and carbohydrates. It is particularly vital for the brain’s early development and for its production of various chemical transmitters. Both pyridoxine and pyridoxal-5’-phosphate are well absorbed and well utilized in humans.

Saját gyűjtésből: B6-vitamin (piridoxin). HOMOCISZTEIN ELLEN. Nélkülözhetetlen az aminosavak átalakításában, az idegrendszer és a bőrfelület épségének megőrzésében. Segít az immunrendszer megerősítésében, a hemoglobin előállításában, a csontképzésben. Elősegíti a magnézium beépülését a szívizomba. Nélkülözhetetlen az ellenanyagok és vörösvértestek képzéséhez. Legfőbb feladata az aminosavak átalakítása, ennek szükséglete arányban áll a fehérje bevitellel. Enyhíti a menstruációt megelőző idegfeszültséget, hányingert, havi vérzést kísérő fájdalmat. Szükséges a B12-vitamin beépüléséhez is. Természetes vizelethajtó szer. A testi megterhelés és a fokozott fehérjemennyiség növeli szükségletét, ezért a sportolók többet igényelnek belőle. Hiánya következtében: vérszegénység (anémia), bőrgyulladás, nyelvgyulladás, és izomszövetek újraépülésének zavara alakulhat ki. Túlfogyasztása idegrendszeri mellékhatások, végtaggyengeség és zsibbadás léphet fel.

7.) B7-vitamin, D-Biotin (H-vitamin)

DrBest: Biotin is built into the molecular structure of at least five enzymes, some of which help regulate DNA structure and gene activity. The mitochondria also need biotin to make energy. Biotin deficiency is relatively common—smoking and certain pharmaceuticals can deplete this vitamin, as can pregnancy and breastfeeding.

Saját gyűjtésből: B7-vitamin (biotin, H-vitamin). Fontos szerepet játszik a szervezet cukor felhasználásában, valamint a fehérje, a szénhidrát és a zsír anyagcseréjében, továbbá a haj, a köröm és a bőr egészségségének a megőrzésében. Enyhíti az izomfájdalmakat. Akadályozza a haj őszülését és a kopaszság kialakulását. Nagy adagban hasznos lehet a cukorbetegség ellen, növeli a sejtek inzulin érzékenységét, segíti a vércukorszint szabályozását. Előnyösen hat a cukorbetegség szövődményeként jelentkező idegkárosodás kísérő tüneteinek mérséklésében is. Sportolóknak nagyobb az igénye ebből a vitaminból. Hiánya következtében kimerültség, zsíranyagcsere-zavar és ekcéma alakulhat ki.

8.) B8-vitamin, Kolin, Choline as bitartrate.

This vitamin-like nutrient supports the production of acetylcholine, the body’s most abundant nerve transmitter. Each choline molecule carries three methyl groups that can provide important backup for the methyl groups coming from folate and vitamin B12.

Saját gyűjtésből: Kolin (bitartarát) (B8-vitamin)

A kolin természetes anyag, amelyet a testünk is előállít. A zsírmolekulák feldolgozásáról és elszállításáról gondoskodó lipotróp ("zsírégető") anyag. Az idegingerület-átvitelben fontos szerepet játszik, ezért elősegíti az idegrendszer optimális működését. Kolinból képződik az agy anyagcseréje során az acetilkolin neurotranszmitter (idegközvetítő anyag). Ha nincs a szervezetben elég kolin akkor az illető csak rövid ideig tud koncentrálni, vagy nem képes tartósan örülni valaminek. A kolinhiány következtében a kolinerg neuronoknak egész telepei elhalnak, és ez a rettegett Alzheimer-kórt idézheti elő, teljes feledékenységgel, a személyiség széthullásával.

9.) B9-vitamin, FOLÁT (Vitamin B9 as methylfolate/Quatrefolic)

DrBest: Folate (as methyl-tetra-hydro-folate or MTHF, Quatrefolic® brand). This vitamin is essential to provide methyl groups, which our cells need for making, repairing and regulating the DNA and the genes (epigenetics). The brain especially needs folate to make chemical transmitters, myelin insulation for nerve cells, and melatonin, the body’s major sleep hormone. In all the tissues, folate provides methyl to enzymes that manage homocysteine, a normal metabolic that can be toxic if allowed to accumulate. Drinking, smoking, and certain medications can deplete folate. So does a common gene mutation (“C677T”) that impairs the conversion of food folates or folic acid into the body’s most fully active folate (MTHF). This formulation provides authentic MTHF to bypass the C677T genetic block.

Magyar fordítás (mivel ez a hatóanyag e blogbejegyzés központi témája)

Ez a vitamin lényeges a metil-csoportok előállításában, amelyekre a sejtjeinknek szüksége van ahhoz, hogy előállítsák, megjavítsák és szabályozzák a DNS-t és a géneket (epigenetics). A folát az agy számára különösen fontos a vegyi hírvivőket, idegmielin-szigetelést és a test alváshormonját jelentő melatonin előállításában. A folate minden testi szövetben biztosít metilt a homociszteint lebontó olyan enzimek számára, amelyek megakadályozzák a normális köztes anyagot jelentő homocisztein felhalmozódását annyira, hogy az már mérgező lenne a szervezet számára. Alkoholfogyasztás, dohányzás és bizonyos gyógyszerek folát hiányhoz vezethetnek, ugyanúgy, mint egy gyakori génmutáció (C677T) is, amely az csökkenti a folsav vagy a táplálékban levő folát átalakítását a szervezet számára legjobban hasznosítható aktív folát (MTHF) formává. E termék autentikus (hiteles) MTHF hatóanyagot tartalmaz, amely képes e C677T génmutáció által okozott genetikai blokád áttörésére.

Saját megjegyzés: FOLSAV (más neveken: B9-provitamin, B4, B11, M-vitamin, adenine) és a FOLÁT e naplóbejegyzés központi témája, ezért itt nem szükséges külön írni róluk. A folátról a DrBest által írt angol szöveg fordítása pedig jó összefoglalót ad magyar nyelven is. 

10.) B10-vitamin PABS/PABA (para-amino-benzoe sav/acid)

Saját megjegyzés: Ez az anyag nincs a Best Multiple étrend-kiegészítőben. Itt és a táblázatban csak azért iktattam be, hogy teljes legyen a B-vitaminok sorszámozása.

Saját gyűjtésből: Para-amino-benzoesav (angolul: PABA) régebben a B-vitaminok közé tartozott. Ma már tudjuk, hogy közvetlenül nem életfontosságú tápanyag, de a bélbaktériumok számára nélkülözhetetlen, amelyek viszont egyrészt vitaminokat termelnek, másrészt e jótékony baktériumokat segítik a kórokozó baktériumok visszaszorításában.

11.) B11-vitamin (folsav, adenine, karnitin, B4–O–T–Bt vitamin)

Saját megjegyzés: Ez az anyag nincs a Best Multiple étrend-kiegészítőben. Itt és a táblázatban csak azért iktattam be egyrészt, hogy teljes legyen a B-vitaminok sorszámozása, másrészt azért is, mert e bejegyzés legfőbb témája közé tartozó folsav egyik neve. Egyébként se szeri, se száma az itt összekutyult elnevezéseknek.

12.) B12-vitamin (Vitamin B12 as methylcobalamin or methyl-B12)

DrBest: Vitamin B12 (cobalamin, as methylcobalamin or methyl-B12). B12 works very closely with folate to support methyl metabolism and recycle homocysteine. The body’s B12 absorption tends to decline with age. The methyl-B12 vitamer is particularly well absorbed and utilized. Clinical research proves that this formulation’s generous daily allowance of methyl-B12 makes “sublingual” B12 dosing unnecessary.

Saját gyűjtésből: B12-vitamin (kobalamin, cianokobalamin, hidroxikobalamin, metilkobalamin). A Best Multiple termékben nem a szokásos cianokobalamin van, hanem jól felszívódó metilkobalamin! HOMOCISZTEIN ELLEN. Nélkülözhetetlen sejtek növekedéséhez, a sejtosztódáshoz és a vérképzéshez. Részt vesz a fehérjeszintézisben, a szénhidrátok és a zsírsavak anyagcsere-folyamataiban, továbbá a vörösvértestek képzésében. Javítja az étvágyat, elősegíti a testsúlygyarapodást, egészségesen tartja az idegrendszert, mérsékli az ingerlékenységet. Vashiányos vérszegénység elleni fontos szer (vassal és folsavval együtt). Javítja az agy összpontosító, emlékező és egyensúlyozó funkcióit. Legkedvezőbb a hasznosulása, ha B6-vitaminnal együtt szedik. Hiánya következtében: étvágytalanság, vészes vérszegénység, növekedési zavarok, idegpályák sérülése, fogamzási képesség csökkenése alakulhat ki.

EGYÉB VITAMINOK

13.) A-vitamin Vitamin A as retinyl palmitate

DrBest: Vitamin A (as retinyl palmitate). This nutrient is crucial for the integrity of the delicate cell layers (epithelia) that line the intestinal tract, lungs, and sinuses. Vitamin A is also crucial for healthy embryonic development, and for the eye to function. It also facilitates the body’s capacity to produce antibodies and new immune cells. The retinyl palmitate in this formulation is identical to the molecule that the body uses to transport vitamin A in the bloodstream. Beta-carotene is omitted, as a result of being an unreliable vitamin A source.

Saját gyűjtésből: A zsírban oldódó A-vitamin hat azonos biológiai hatású vegyület, úgynevezett vitamer (retinol, retinal, alpha-karotin, beta-karotin, gamma-karotin, beta-kriptoxantin) összefoglaló neve. Az A-vitamin lényeges szerepet játszik számos folyamatban, mint például a retina (szemideghártya) fényérzékenységét biztosító rodopszin felépítésében, a csontnövekedésben, a reprodukcióban, az embrionális fejlődésben, a hámszövet és az epithelialis szövetek épségének a fenntartásában, az ektoderma normális fejlődéséhez és működéséhez (bőr, nyálkahártya, mirigyhám), és számos más sejt differenciálódásának irányításában van. Antioxidáns, gyökfogó tulajdonságú.

14.) C-vitamin (Vitamin C as ascorbic acid) L-Aszkorbinsav

DrBest: Vitamin C (as ascorbic acid). This is a potent antioxidant against “free radicals” and other toxins, and helps conserve glutathione, vitamin E, and other protective nutrients. It is also an essential cofactor for various enzymes that make brain transmitters, manage the body’s liver detoxification systems, and synthesize collagen molecules that strengthen the body’s many connective tissues. Vitamin C is also fundamental to healthy immunity.

Saját gyűjtésből: C-vitamin (L-aszkorbinsav). Fontos szerepe van a sejtépítésben. Részt vesz a csont-, a kollagén- és a porcképzésben, valamint mellékvesekéreg-hormonok szintézisében. Segíti a vas felszívódását, B12-vitaminnal és foláttal együtt hozzájárul a vörösvértestek képzéséhez. Fokozza a sebgyógyulást, gyorsítja a kötőszövet újraépülését. Erősíti az immunrendszert, növeli az állóképességet. Csökkenti a vér koleszterinszintjét, védelmet jelent a rákkeltő anyagokkal szemben és védelmet nyújt a stressz ellen. Néhány órával a C-vitamin bevétele után a fel nem használt mennyiség távozik a szervezetből, tehát folyamatos pótlásra van szükség. Edzés esetén ürülése még gyorsabb. Nő a szervezet C-vitamin-szükséglete lázas betegségek esetén, illetve azoknál, akik rendszeresen szednek fogamzásgátlót, fájdalomcsillapítót, szteroidokat. Több C-vitaminra van szükségük az alkoholt sűrűn fogyasztóknak és a dohányosoknak. Gyengébb veseműködés esetén szedése nagy dózisban nem ajánlott. C-vitamint vassal és az E-vitaminnal együtt ne vegyünk be, mert rontják egymás hatását.

15.) D3-vitamin Vitamin D as D3, cholecalciferol. Vitashine.

DrBest: Vitamin D (as D3, cholecalciferol, plant source). Its importance for bone strength is well established, but D3 is also very important for the body’s other organ systems. This formulation supplies vegan-friendly, fully potent cholecalciferol at a potency that is safe long-term and respects the need for higher D3 intakes to support optimal wellbeing.

Saját gyűjtésből: D-vitamin (kalciferol). A szervezet nem a táplálék révén jut hozzá, hanem a növényi, illetve állati eredetű provitaminból maga állítja elő a bőrt érő ultraibolya sugárzás hatására. Gyorsan romló fogak épségének helyreállításához is szükség lehet rá. D-vitamin az A- és C-vitaminnal együtt szedve megóvhat a náthától. D-vitamin nélkül a kalcium nem tud beépülni a csontba és a fogakba. Csecsemő- és kisgyermekkorban elősegíti a csontok és a fogak képződését, az ép csontrendszer kialakulását. A napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az időskorra erősen csökken. D2 vitamint inkább a növények tartalmaznak, mindkettőt vegyesen pedig az állati eredetű élelmiszerek. A D3 vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrben is.

16.) E-vitamin As d-alpha tocopheryl acetate

DrBest: Vitamin E (as alpha, gamma, beta, delta tocopherols). This is the major antioxidant protector for membranes, the most dynamic cell zones. It helps protect omega-3s and other fatty acids, phospholipids, and coenzyme Q10 against damage. This formulation provides not only alpha-tocopherol but also the gamma-, beta- and delta-tocopherols, to better represent the spectrum of vitamin Es present in foods.

Saját gyűjtésből: E-vitamin (tokoferol). [Alfa-tokoferol ekvivalensben: TE=20mg]. Részt vesz a szervezet fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcseréjében, valamint a folyadékháztartásban. Különösen hasznos betegség utáni legyengült állapotban. Javítja a sejtek regenerációs folyamatát, véd a káros hatású szabad gyököktől, vagyis antioxidáns. E-vitamin hatására javul az A-vitamin ellátottság is. A szívroham közben vagy közvetlenül utána beadott E-vitamin megóvhatja a szívizmot a további károsodástól. Javasolt szívbetegeknek az érelmeszesedés romlásának a megelőzésére. Erősíti az immunrendszert, jó hatású tüdőbetegség esetén. Segítséget jelenthet Parkinson-kórosoknak, enyhíti az izomrángásokat. Jó értágító, alvadásgátló. Csökkenti a vérnyomást, vizelethajtó, megfiatalítja a bőrt és a hajat. Az E-vitamin hatását erősíti, ha szelénnel együtt viszik be a szervezetbe. Hiánya következtében izomsorvadás, ivarrendszeri zavarok, vérszegénység, a vörösvértestek károsodása kialakulhat. Fokozhatja a sejtek regenerációját. Gátolja az öregedést, emellett természetes hidratáló és gyulladáscsökkentő hatású. Kedvező hatást gyakorol az idegrendszerre, és az egészséges nemi működésre, mivel a hipofízissel együttműködve részt vesz a szexuális hormonok szabályozásában is. Rendszeres fogyasztása támogatja az immunrendszert.

17.) K2-vitamin K2-MK-7. Vitamin K2 as menaquinone-7

DrBest: Vitamin K (as K2, menaquinone-7 or MK-7). Beyond its long-established importance for healthy blood coagulation, this vitamin is crucial for healthy calcium metabolism. It is required to hold calcium in bone and to regulate calcium levels in the body’s soft tissues. Vitamin K2 also supports the generation of energy by the mitochondria within our cells. The K2 vitamers are more potent than K1, and our menaquinone-7 (MK-7) has the highest measured K2 activity.

Saját megjegyzés: E blog 3 bejegyzése is részletesen tárgyalja a K-vitamok, köztük a K2-MK7 tulajdonságait és előnyeit. Vesd össze:

K2 vitamin szedése vérhígító (alvadásgátló) kezelés mellett

K-vitamin család áttekintése

Self-experiment for vitamin K2 and anticoagulant medication

FÉM NYOMELEMEK (ÁSVÁNYI ANYAGOK, MINERALS)

Ásványi anyagok előállítására testünk egyáltalán nem alkalmas, csak a táplálkozással vihetjük be őket a szervezetbe. ásványi anyagokra és nyomelemekre egyaránt szükségünk van, mert ezek számos biokémiai folyamatban együtt vesznek részt, erősítik egymás hatását. Ha csupán egyetlenegy hiányzik közülük, a többi is képtelen megfelelően elvégezni feladatát.

18.) Jód Kálium-jodid, Iodine as potassium iodide

DrBest: Iodine (as potassium iodide). This nutrient is an essential component of the thyroid hormones that help regulate our metabolism. Iodine is also used by the immune system as an integral part of its broad array of cell-level defenses.

Saját gyűjtésből: A jód a pajzsmirigy-hormonok felépítésében elengedhetetlen. Maguk a hormonok 65 százaléknyi jódot tartalmaznak. A földrajzi területeken, ahol nem megfelelő a jódellátottság, gyakoriak a pajzsmirigy megbetegedések. Magyarország területének 4/5-e mérsékelten jódhiányos. A jódhiány a golyva kiváltásán túl csökkenti a testi és szellemi teljesítőképességet is. Enyhe jódhiány esetén, egész életen át gyakoribb a magas koleszterinszint és az érelmeszesedés.

19.) Kálium Potassium (as citrate, kálium-citrát)

DrBest: Potassium (as citrate). This very important electrolyte helps to balance sodium, which typically is very abundant in the diet.

Saját gyűjtésből: A kálium a szervezet só-víz háztartásában és sav-bázis egyensúlyában játszik fontos szerepet, továbbá hozzájárul a normál vérnyomás fenntartásához és a szívritmuszavarok csökkentéséhez. A szervezetben az ingerület-átvitelben van elengedhetetlen szerepe a nátriummal együtt. Ezen kívül fontos még az izomműködéshez, a sejtek energiaellátásában és a sav-bázis egyensúlyban. Az emberi szervezetben körülbelül 150 gramm kálium található. Hiánya esetén izomgyengeség, szívműködési problémák léphetnek fel és a vesék károsodhatnak. Hasznos lehet a szívritmuszavar enyhítésére, az agyvérzés bekövetkeztének esélyének csökkentésére, a magas vérnyomás kiegyenlítése révén.

20.) Magnézium (Magnesium as glycinate, glicinát)

DrBest: Calcium and Magnesium. These two essential minerals have a “yin-yang” relationship, each helping to balance the actions of the other. Calcium is relatively abundant in the diet, versus a relative lack of magnesium. This formulation therefore supplies more magnesium than calcium, to help ensure a more favorable balance.

Saját gyűjtésből: Magnéziumnak fontos szerepe van az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében, a normál izomműködéshez is szükségünk van rá. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be az enzimaktivitásban. Részt vesz a normál sejtosztódási folyamatokban és a fehérjeszintézisben. Nélkülözhetetlen a csontok és a fogak normál szerkezetének fenntartásához, fontos szerepet játszik az idegrendszer és az izmok normális működésében. Kálium-nátrium egyensúlyának fenntartásának egyik fontos faktora.

21.) Kalcium (Calcium as pantothenate, citrate, malate)

DrBest: Calcium and Magnesium. These two essential minerals have a “yin-yang” relationship, each helping to balance the actions of the other. Calcium is relatively abundant in the diet, versus a relative lack of magnesium. This formulation therefore supplies more magnesium than calcium, to help ensure a more favorable balance.

Saját gyűjtésből: A kalcium fontos a csontok és fogak egészséges szerkezetének fenntartásához, az idegrendszer és izmok normál működéséhez, valamint a véralvadás folyamatához. Testsúlyunk kb. 2%-át szervezetünk kalciumtartalma adja. A kalcium kb. 99%-a a csontokban és a fogakban található, azok normál szerkezetének fenntartásához szükséges. Fontos szerepe van még az egészséges izomműködésben, az idegrendszer működésében, illetve egyik fontos eleme a véralvadás normál folyamatának is.

22.) Cink Zinc (as citrate)

DrBest: Zinc (as citrate). This mineral is essential for more than 300 enzymes involved in the metabolism of DNA, other nucleic acids, fats, and carbohydrates, also for the key antioxidant enzyme superoxide dismutase. Zinc is essential for healthy pregnancy and childhood growth, sexual maturation, behavior, immunity, skin quality, and hair renewal.

Saját gyűjtésből: Cink egy antioxidáns, számos enzim és az inzulin alkotórésze. Csökkenti a koleszterin lerakódásokat. Fontos szerepe van a szénhidrát, a zsír, a fehérje és a nukleinsavak anyagcseréjében. Részt vesz az immunrendszer működésében, a sav-bázis egyensúly fenntartásában. Nélkülözhetetlen a normál sejtosztódáshoz, a nemi szervek működéséhez, szerepet játszik a bőr egészséges szerkezetének fenntartásában is. Legfontosabb szerepe talán a sejtek határoló hártyájának, vagyis a sejtmembrán integritásának fenntartásában van. Nagyobb cinkbevitelre van szüksége annak, aki nagy adagban szed B6-vitamint, vagy aki cukorbeteg. A napi beviteli mennyiség nem lehet több mint 40 mg, hiszen nagy mennyiségben csökkenti a „jó” HDL-koleszterinszintet.

23.) Szelén Nátrium-szelenát, Selenium as sodium selenite

DrBest: Selenium (as sodium selenite). This mineral is required by at least 25 enzymes and other “selenium proteins”. Selenium proteins include the glutathione peroxidase enzymes that help protect against oxygen free radicals, and a variety of other enzymes that help regulate gene activity, thyroid hormone production, protein synthesis, cell-to-cell communication, muscle development, and immunity. The sodium selenite in this formulation is hypoallergenic and therefore extremely well tolerated.

Saját gyűjtésből: Szelén és az E-vitamin szinergikus hatású. Erőteljes antioxidáns. Szerepet játszik a jódtartalmú pajzsmirigyhormonok termelődésében. A glutation-peroxidáz enzim részeként elősegíti a sejtek és a szövetek védelmét. A szelén is antioxidáns, lassítja a szövetek oxidáció általi öregedését. Megakadályozza többek között a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, valamint egyes daganatok kifejlődését. Közrejátszik más endogén védekező mechanizmusok és antioxidánsok működésében, az immunrendszer erősítésében, a pajzsmirigyhormonok aktivizálásában, a vér HDL-koleszterinszintjének emelésében. Terméketlen férfiak termékenységét is növelheti. Hiánytünet lehet az ellenálló-képesség gyengülése.

24.) Réz (Réz-biszglicinát, Copper as glycinate)

DrBest: Copper (as glycinate). This mineral works with zinc to keep the superoxide dismutase enzyme active. Copper is also essential for the mitochondria to make energy, for the brain to produce certain transmitters, for connective tissue strength, blood vessel formation, and healthy blood coagulation.

Saját gyűjtésből: A réz fontos szerepet játszik a szervezet antioxidáns védekező rendszerének működésében és az idegrendszer egészséges működésében. Részt vesz a koleszterin- és cukoranyagcserében, illetve az energiatermelő folyamatokban. Támogatja a vörösvértestek és fehérvérsejtek normál szerkezetének kialakítását és a vas normál anyagcseréjét. A vasat a szervezet réz jelenlétében alakítja át hemoglobinná, szükség van rá a tirozin nevű aminosav előállításához is, amelynek közreműködésével alakult ki a haj- és a bőrszín. Szerepet játszik az energiafelszabadítás folyamatát szabályozó proteinek működésében, a gyulladások leküzdésében is közreműködik. Csökkenti a csontritkulás kockázatát, enyhíti az ízületi gyulladás okozta fájdalmat. A felszívódást gátló tényező a szervezetben fölöslegben lévő cink és a hosszabb ideig alkalmazott savlekötő.

25.) Mangán Mangán-biszglicanát, Manganese as bisglycinate

DrBest: Manganese (as glycinate). This mineral is essential for another type of superoxide dismutase enzyme, which is located within the mitochondria and helps neutralize oxygen free radicals before they can do harm. Manganese is also used for the metabolism of cholesterol, carbohydrates, and amino acids, and to produce bone matrix components (proteoglycans).

Saját gyűjtésből: A mangán a szabad gyökök elleni védelemben, valamint a fehérje, szénhidrát, és a zsíranyagcsere-folyamataiban elengedhetetlen. A mangán általános redoxiszer, vagyis vegyértékének változtatása mellett képes a szabad gyökök semlegesítésére, ezáltal fontos antioxidáns funkciót tölt be. Többek között a szuperoxid-dizmutáz (SOD) enzim működésének köszönhető, hogy az agresszív szabad gyökök káros hatásai ellen a szervezet eredményesen képes felvenni a harcot. A SOD működéséhez mangán és réz szükséges. Egyes kutatások azt igazolták, hogy a daganatokban alacsony a mangánnal kapcsolódott SOD enzim szintje, amely arra utal, hogy a mangán szerepet játszik a rosszindulatú daganatos állapotok kifejlődésének megakadályozásában. A mangán számos enzim felépítéséhez és működéséhez szükséges. Az enzimműködés befolyásolásán keresztül a mangán kellő mennyisége elengedhetetlen egyes hormonok (főként a pajzsmirigy- és nemi hormonok) előállításához. A mangán szükséges a szénhidrát-anyagcsere normális lezajlásához, illetve a nukleinsavak (DNS, RNS) képződéséhez. Emellett a táplálékok fehérjetartalmának biohasznosulása mangán hiányában nagymértékben akadályozott, tehát szükséges a fehérjék anyagcseréjéhez is. A mangán segít a vércukorszint szabályozásának folyamatában is.

26.) Króm (Króm-pikolinát, Chromium as picolinate)

DrBest: Chromium (as picolinate). This mineral is essential for blood sugar metabolism. The chromium picolinate in this formulation is very well absorbed, helps cope with carbohydrate cravings, and supports healthy mood management.

Saját gyűjtésből: A króm egy alapvető nyomelem, mely fokozza az inzulinműködést, ami javíthatja a vércukor szintjét. Befolyásolja a szénhidrát, fehérjék, és zsírok anyagcseréjét. A krómhiány következtében emelkedik a koleszterin- és a vércukorszint, illetve a szövetek inzulinigénye

27.) Molibdén Molybdenum as glycinate

DrBest: Molybdenum (as glycinate). Five enzymes require this mineral to neutralize sulfites and bisulfites, potentially toxic substances that are generated from breathing the common pollutant sulfur dioxide and from the body’s normal sulfur metabolism. These substances are also often sprayed onto foods and added into wines, vinegars, and even medical products. The molybdenum detox enzymes work closely with the body’s antioxidant defenses.

Saját gyűjtésből: Molibdén hiányában számos enzim működésképtelen lenne. Elengedhetetlenül fontos ez az elem például a DNS és az RNS szintézisében részt vevő enzimek működéséhez, valamint azokéhoz, amelyek a zsírokból energiát, illetve a szervezet készleteiből vasat szabadítanak fel. Szükség van rá a húgysav előállításához is. Molibdén a fogzománcban is található, és ez az elem is szerepet játszhat a fogszuvasodás megelőzésében. A táplálék szénhidrát- és zsírtartalmát átalakító enzimek munkájában segít. Támogatja a vérképzést. Kihat az idegrendszer kiegyensúlyozott működésére. Védi a fogakat azzal, hogy jelenlétében tud a kalcium hatásosan beépülni a csontokba és a fogakba. Hiánya anyagcserezavarokat okozhat.

28.) Bór (Boron as glycinate)

DrBest: Boron supports calcium and magnesium metabolism, especially for bone health.

Saját gyűjtésből: A bór legfontosabb funkciója az, hogy részt vesz a normális körülmények között is folyamatosan zajló csontátépülés szabályozásában. Csökkent bórbevitel mellett fokozódik a kalcium- és magnéziumvesztés, ami a csontépítő-csontbontó folyamatok egyensúlyának felborulásához, csontvesztéshez vezet.

29.) Szilicium (Silicon: as horsetail extract = mint a mezei zsurló kivonata)

DrBest: Silicon supports connective tissue and bone integrity.

Megjegyzés: a horsetail szó szerinti fordítása: lófarok, de itt mezei zsurló, ami egy növény, és amelynek a kivonatát étrend-kiegészítőként használják. Egyébként számos neve közé tartozik a Bottle Brush, Cavalinha, Cola de Caballo, Common Horsetail, Corn Horsetail, Dutch Rushes, Equiseti Herba, Equisetum, Equisetum arvense, Equisetum hyemale, Equisetum telmateia, Field Horsetail, Spring Horsetail stb.

Saját gyűjtésből: A szilícium élettani szerepe a csont érésében van, ha a csontépülés befejeződik, a szilícium koncentrációja helyileg lecsökken. A szilícium kis mennyiségben elengedhetetlenül szükséges a kollagén- és porcszintézishez, valamint a kötőszövet víztartalmának megtartásához. Ennek megfelelően sok bőrgyógyászati készítmény tartalmaz szilikátokat a fekélyek és hétköznapi bőrbetegségek kezeléséhez. Bélpanaszok enyhítésére szilícium-dioxid kolloid formájában használják, amely nagy felületének köszönhetően megköti a bélcsatornában megtelepedő kórokozókat. Hasonló tulajdonságát használják a szilíciumot bizonyos immunológiai kutatások is, amennyiben kolloidkristályok felületükön gyulladásfaktorokat kötnek meg.

30.) Mezei zsurló (7%-os mezei zsurlókivonat)

A zsurló magas ásványianyag-tartalmú, főleg káliumban és szilíciumban. A szilícium jelenléte nagyon uralkodó, szilíciumsav és szilikátsav formájában. A növényt a hagyományos orvoslásban vesegyulladás esetén, valamint baktériumok vizeletben való jelenléte esetén használják. Vizelethajtó hatása is van. A mezei zsurló magas szilíciumtartalma miatt reminarizáló szerként is ismert. Számos felhasználási területe közé tartozik a reumatológia és a kozmetológia is. A mezei zsurló jó eredményeket mutatott traumatikus és nem traumatikus eredetű csonttörékenység vizsgálata esetében is. A mezei zsurló és az Equisetum myriochaetum meddőhajtásainak keverékéből készült vizes kivonat hipoglikémiás hatású a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő pácienseknél.

EGYEBEK

31.) Lutein (Lutein, carotenoid)

DrBest: Lutein and Zeaxanthin. These two carotenoid nutrients help protect the retinal tissue of the eye against “free radicals” and other potentially damaging effects generated from light entering the eye. Though not yet proven to be vitamins, lutein and zeaxanthin are known from clinical testing to be very important for human vision.

Megjegyzés: A karotinoid számos, változatos más anyag mellett főleg a gyümölcsök, gyökerek, levelek színanyagait jelenti. A karotinoidok közé tartozik a karotin (a répa narancsszínű színanyaga), a likopin (a paradicsompiros); de karotinoidok megtalálhatók a spenótban, a brokkoliban, a salátában, a babban és a narancsban is. A karotinok oxigént nem tartalmazó karotinoidok. Az oxigén tartalmú karotinoidok a xantofillok.

Saját gyűjtésből: A lutein egy karotinoid, amely különösen hatékonyan hat a szemre. A lutein főleg olyan szembetegségek megelőzésében hasznos, amelyek krónikus megbetegedések (például: cukorbetegség) szövődményeként jelentkeznek. Lutein szedésével megelőzhető a szürke hályog kialakulása. A lutein antioxidáns hatása nemcsak a szemben, hanem más szervekben is érvényesül. A kutatások szerint a lutein és a zeaxanthin a makula degeneráció esélyét 40%-kal, a szürkehályog-képződés kockázatát pedig 20%-kal is csökkentheti.

32.) Zeaxanthin (Zeaxanthin, carotenoid)

DrBest: Lutein and Zeaxanthin. These two carotenoid nutrients help protect the retinal tissue of the eye against “free radicals” and other potentially damaging effects generated from light entering the eye. Though not yet proven to be vitamins, lutein and zeaxanthin are known from clinical testing to be very important for human vision.

Saját gyűjtésből: A Zeaxanthin szintén egy karotinoid és a lutein mellett a makula másik fontos alkotóeleme. Étrend-kiegészítőkhöz ezt is a bársonyvirágból nyerik ki, akárcsak a luteint. A lutein és a zeaxanthin alacsony szintje csökkenti a makula pigmentációját. A napfény UV-B sugarainak káros hatásait a lutein és a zeaxanthin segítségével csökkenteni lehet, mert a szemszövetben koncentrálódó karotinoidok (szűrőként szolgálva) megvédenek a káros kékfénytől és az UV-B sugárzástól.

További leírások 

Ezeknél is jóval részletesebb leírások találhatók  a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának A vitaminokról általában egyetemi szintű (2011.évi) anyagában, a Vitaminsziget.com Vitamin ABC  ismertetőjében, valamint dr. Hilf Klára orvos–természetgyógyász (aki a természetgyógyászat, biorezonancia és ezotéria specialistája is) vitaminok, szükséglet, hiány, vitamin tartalmak témájú igen részletes írásában.

Könyv formájában angol nyelven Earl Mindell: New vitamin Bible 2011. évi kiadását tudnám ajánlani. Mi (én és a feleségem) a évtizedekkel ezelőtt megjelent Mindell: Vitamin Biblia című könyvének különféle kiadásain „nőttünk fel”, illetve tanultuk meg e szakmát.

Legszínvonalasabb magyar ismertetőként pedig Szendi Gábor: Új vitaminforradalom című könyve áll rendelkezésünkre, amely a vitaminkutatás legújabb eredményei alapján bemutatja a legfontosabb vitaminok, valamint a kalcium és magnézium hatásmechanizmusát, és igyekszik ráébreszteni az olvasókat arra, hogy ezek a vitaminok és ásványi anyagok csak egymással komplex kölcsönhatásban működnek megfelelően, ezért ahhoz, hogy a szervezetben kifejthessék kívánatos hatásukat, az egyikből beszedendő mennyiséget célszerű a vele kölcsönhatásban lévő másikkal összhangba hozni

MELLÉKLETEK:

M-1. A veseműködést jellemző eGFR lényege

Az eGFR (estimated Glomerulus Filtration Rate, magyarul: becsült glomerulus filtrációs ráta) a veseállapot legpontosabb mérője, amely a nem és az életkor ismeretében a szérum kreatinin koncentráció értékéből könnyen kiszámítható.

A veseműködés romlásakor megemelkedik a szérum BUN (urea nitrogén/karbamid nitrogén) és a kreatinin (Scr) koncentrációja, amelyek meghatározását ugyan könnyű elvégezni, de e paraméterek alapján nehéz felismerni a vesékben bekövetkező korai károsodásokat.

Legtöbb labor a szérum kreatinin értéke mellett közli az eGFR értékét is. Ezt régebben az egyébként is kitűnő szolgáltatásokat nyújtó CentrumLab is közölte. Egy ideje azonban (valamiféle zavaros és ortodox logikájú külső orvosi reklamáció miatt) csak a >60 jelzést adja meg a 60 feletti értékekre. Ezért én kénytelen vagyok használni a protokoll szerinti képleteket, amelyek az internetről (például a www.kapas.hu/gfr.pdf oldalról) letölthetőek és Excelben könnyen ki is számíthatók (ahol a piros számok hatványkitevőt jelentenek):

eGFR számítási képletei (külön a nőkre és férfiakra és azon belül 2-2 esetre):

Nők, ha Scr < 62 μmol/L, akkor:  eGFR =144x(Scr/61.6)^-0,329 x (0.993)^életkor

Nők, ha Scr > 62 μmol/L, akkor:  eGFR =144x(Scr/61.6)^-1.209 x (0.993)^életkor

Férfi, ha Scr <80 μmol/L, akkor:  eGFR = 141x(Scr/79.2)^-0.411 x (0.993)^életkor

Férfi, ha Scr >80 μmol/L, akkor:  eGFR = 141x(Scr/79.2)^-1.209 x (0.993)^életkor

 

M-2. A folát/folsav mérésének a részletei

Dr. Sátori Anna laboratóriumi szakorvos szerint a CentrumLab  a Beckman Coulter, Inc. cég Access Folate assay [szó szerinti fordításban: hozzáférhető folát elemző] Cat. No. A14208 berendezéstípusát használja. Ez a REF A14208 típus az immunoassay [immunn-elemző] elnevezésű rendszercsalád egyik tagja.
 
Az M-2.1. ábra a Beckman Coulter, Inc. cég Access Folate automata berendezésében lezajló molekuláris–kémiai folyamatokat szemlélteti a cég honlapja alapján. 

M-2.1. ábra

A cég leírása szerint, a berendezés kalibrálásakor azt vették figyelembe, hogy az USA lakossága rendszeresen fogyaszt folsavval dúsított élelmiszereket is. Emiatt a kalibrációt a folát és a folsav egyidejű fogyasztására alapozva végezték el (figyelembe véve a átlagnépesség fogyasztásában a folát és a folsav arányát). Ez magyarázhatja (számomra legalább is az ábra alapján úgy tűnik), hogy a folátmérés egyidejűleg méri a folát és a folsav koncentrációját. Vagyis a berendezés a "folát elemző" nevétől eltérően nem csupán a folát vérszintjét, hanem a folát+folsav összegének a szintjét méri. 

Ez lehet igaz a hazai laborokban folsavmérésnek nevezett mérés esetén is, amely egyáltalan nem méri a folsav színtjét az olyan egyének esetében (mint például az én esetemben is), akik egyáltalán nem szednek szintetikus folsavat. Feltéve, hogy a folát nem tud átalakulni folsavvá, hanem csak a folsav tud a szervezetben foláttá alakulni, az MFHFR génhibák esetében az átlagosnál kisebb sebességgel.

Egyébként a berendezés (angol és a magyar) leírásának az első mondata is azonnal a fólsav méréséről beszél a berendezés nevének is ellentmondva:

Intended Use: The Access Folate assay is a paramagnetic particle, chemiluminescent immunoassay for the quantitative determination of folic acid levels in human serum, plasma (heparin) or red blood cells using the Access Immunoassay Systems.

Magyar fordításban:

"Az Access Folate vizsgálat egy paramágneses részecskéket tartalmazó, kemilumineszcens immunvizsgálat, mely a fólsav szintjének kvantitatív meghatározására szolgál a humán szérumban és plazmában (heparin) vagy vörösvértestekben, Access Immunoassay rendszerek használatával".

A honlap a mérés kapcsán megjegyzi, hogy a SERUM folát az aktuális folát bevitelt jellemzi. A red blood cell (RBC, a vörösvértestekben levő) folát viszont a hosszú távú folát tárolásának a jó indikátora (sajnos, ezt a CenrumLab nem tudja mérni).

Ebben van tehát hasonlóság a B12 vitamin meghatározáshoz, ahol a szérumban mért érték szintén csak az aktuális (közelmúltbeli) bevitelt jellemzi. A szövetekben való tárolás meghatározásához a Holotranszkobalamin paramétert kell meghatározni, amelynek a hazai mérése (dr. Bezzegh Attila szerint) szintén problematikus  a szükséges reagens időnkénti hiánya miatt.

 M-3. A B12-vitamin felszívódási mechanizmusait és zavarait illető részletek

Ebben a témakörben E. Andrès, K. Serraj, J. Zhu, A.J.M. Vermorken: The pathophysiology of elevated vitamin B12 in clinical practice című (2013. évi)  írásban található igen részletes ismertetés.  

***************************************************************************

Az írás címe magyarul: Az emelkedett B12-vitaminszint patofiziológiája a klinikai gyakorlatban. Egyéb jellemzői: DOI: http://dx.doi.org/10.1093/qjmed/hct051  

A szerzők munkahelyei: 
Prof. Emmanuel Andres¹, Khalid Serraj¹, Jingjing Zhu² and Alphons J M Vermorken²   From the  

¹Department of Internal Medicine, Diabetes and Metabolic Disorders, University Hospital of Strasbourg, 1 Place de l'Hôpital, 67091 Strasbourg cedex, France and

²Laboratory for Molecular Oncology, Department of Human Genetics, Herestraat 49 - Box 602, Université catholique (K.U.) de Louvain, B-3000 Leuven, Belgium.

¹Address correspondence to Prof. E. Andrès, Service de Médecine Interne, Diabète et Maladies Métaboliques, Clinique Médicale B, Hôpital Civil, Hôpitaux Universitaires de Strasbourg, 1 porte de l’Hôpital, 67091 Strasbourg Cedex, France. 
Email: emmanuel.andres@chru-strasbourg.fr

*************************************************************************

A közölt hivatkozások segítségével egy kattintással elérhető az az írás, amelynek a négy összefoglaló tábláját a kényelem kedvéért az alábbiakban hivatkozással reprodukáltam, hogy egy helyen megtalálható legyen minden fontos információ ebben a témában. 

A táblaszövegeket az eredetiben hagytam, mert a szakszavakkal és szakrövidítésekkel teletűzdelt szövegek a laikusoknak (és a témában nagyon elmerülni nem akaró olvasóknak) nem sokat mondanak.  

M-3.1. ábra: A B12-vitamin anyagcseréje és magas szérum kobalamin patofiziológiai korrelációi

(The pathophysiology of elevated vitamin B12 in clinical practice című eredeti írásban: 

Figure 1: Metabolism of vitamin B12 and pathophysiological correlations with high serum cobalamin)

A B12 magas vérszintjét illetően ez az írás is a túlfogyasztást említi meg elsőnek a lehetséges okok közül. A máj és a vese problémái mellett felsorolja a tumort, a vérképzési zavart és a gyulladásos betegséget is, ami nálam fennáll, mert előzőleg egy hétig lázas fekvőbeteg voltam (magas vérsüllyedéssel és CRP értékkel). 

Egyik mechanizmusként jelöli meg, hogy a B12 vitamint a vérben hordozó transzkobalamin egyik (II-jelű) fajtája nem tud kellő sebességgel kiürülni a vérből a vese betegsége miatt, vagy amiatt, hogy a hosszú ideig tartó magas B12 koncentráció reakciójaként a vérben (anti-TCB) ellenanyag termelődik. 

Másik mechanizmusként jelölik meg azt, hogy transzkobalamin és a B12 között nem jön létre elegendő (jó) kötés. Enélkül pedig szintén gátolt a B12 kiürülése a vérből. Harmadik ok pedig az lehet, hogy B12 vitamint a vérben hordozó (és onnan kivezető) transzkobalaminból sem keletkezik elég.

M-3.2. ábra: A magas szérum kobalamin összefüggései a hematológiai rendellenességekkel és a klinikai jellemzőkkel

(The pathophysiology of elevated vitamin B12 in clinical practice című eredeti írásban: 

Table 1:  High serum cobalamin related to haematological disorders and their clinical characteristics)

A szöveg kereshető formában:

                                                    Extent of high serum cobalamin              Mechanism of high serum cobalamin      Potential clinical implications

Chronic myeloid leukemia             - Very frequent                                          Production of granulocyte HCs                   - Probable prognostic value of apo-HCs

                                                    - Up to 10 times normal value                                                                                     

Polycythemia vera (PV)                - 30–50% of cases                                    Release of granulocyte HCs                       - Minor diagnostic criterion of PV

                                                    - Up to three times normal value                                                                                  - Differential diagnosis with secondary polycythemia

Primary myelofibrosis                    - one-third of cases                                    Elevated apo-HC and apo-TCB II levels    

Primary HES                                - Up to 30 times normal value                    Production of HCs (eosinophils and neutrophils)      - Diagnostic argument for HES

                                                                                                                                                                                       - Differential diagnosis with secondary eosinophilia

ALs                                              - 30% of cases                                                                                                            - Potential indicator of tumour mass

 

M-3.3. ábra: A magas kobalaminszint mérése esetén az először elvégzendő vizsgálatok menete

(The pathophysiology of elevated vitamin B12 in clinical practice című eredeti írásban:

Figure 2: Conduct to follow and first line examinations when confronted with high serum cobalamin)

Rövidítések:    
PEP,  protein electrophoresis;

ALP,  alkaline phosphatases;

PL,    prothrombin level;

SR,   sedimentation rate;

CRP, C-reactive protein;

CBC, complete blood count.

M-3.4. ábra: Klinikai irányelvek a magas szérum kobalamin szint esetére

(The pathophysiology of elevated vitamin B12 in clinical practice című eredeti írásban:

Figure 3: Guidelines for clinician in case of high serum cobalamin level)

Béta-2-mikroglobulin a  CentrumLab leírása szerint

A béta-2-mikroglobulin a major hisztokompatibilitási antigén komplexbe (MHC) tartozó HLA könnyűlánca. Megjelenik a magvas sejtek felszínén - bőségesen a lymphocytákon és monocytákon - és sok tumor sejtvonalon. Mivel molekulatömege kicsi, a szabad béta-2-mikroglobulin 95%-a gyorsan eliminálódik glomeruláris filtrációval, a proximális tubuláris sejtek a filtrált mennyiség 99,9%-át visszaveszik. Normál glomeruláris filtrációs ráta esetén a szérum béta-2-mikroglobulin koncentrációja emelkedhet az emelkedett béta-2-mikroglobulin produkció vagy kibocsátás esetén.

Magas Béta-2-mikroglobulin értékek előfordulhatnak például

1.      veseelégtelenségben,

2.      myeloma multiplexben,

3.      más limfómákban,

4.      számos daganatos megbetegedésben,

5.      krónikus gyulladásban,

6.      amiloidózisban, és

7.      granulomatózus komplikációkkal járó immunhiányos betegségekben.

Eredmények interpretálása

Emelkedett szérumszint figyelhető meg

1.      lymphoproliferatív kórképekben (myeloma multiplex,

2.      B-sejtes krónikus lymphocytás leukémia,

3.      Hodgkin-kór,

4.      non-Hodgkin lymphoma),

5.      autoimmun betegségekben (systemás lupus erythematosus, rheumatoid arthritis, Sjörgen-sy),

6.      Crohn-betegségben,

7.      különböző virális infekciókban (cytomegalovirus, nonA-nonB hepatitis, mononucleosis infectiosa).

8.      néhány hemodializált betegben és vesetranszplantátum kilökődésekor.

A béta-2-mikroglobulin mérését szenzitívnek tartják a proximális tubuláris diszfunkció diagnosztikájában. A legmegbízhatóbb teszt a felső és alsó vizeletelvezető traktus infekcióinak elkülönítésében és használható módszer a visszatérő akut pielonefritisz diagnózisához és a terápia értékeléséhez sorozat meghatározás segítségével.

7. Kapcsolódó irodalom

7.1. Egy kis meditáció a kapcsolódó irodalomról és a hivatkozásokról

A releváns és szövegközi irodalmi hivatkozások klasszikus szabályait jól ismerem, mert két évtizeden át írtam a legrangosabb külföldi folyóiratokban kutató fizikusként (amelyeket még most mintegy 40 év elteltével is hetente többen olvasnak a ResearchGate számomra megküldött értesítései szerint). Az egészségügyi ismeretterjesztésben messze kimagasló Szendi Gábor írásaiban is ez a klasszikus hivatkozási rendszer található.

Másik két évtizeden át gazdasági matematikusként írtam tanulmányokat és cikkeket hazai folyóiratokban és ott már azt láttam, hogy gyakran elhagyják a szövegközi és néha a szövegvégi hivatkozásokat is. Az ismeretterjesztő irodalomban még inkább ez tapasztalható.

A blog a neve szerint is csak naplóbejegyzés, de azért ezt a műfajt is fel lehet használni releváns hivatkozásokat is adó színvonalas írások megjelentetésére. Manapság azonban a technika fejlődése miatt nincs nagy jelentősége a kapcsolódó irodalom megadásának, mert a Google kereső révén minden részletet és forrást egyszerűen és nagyszerűen meg lehet találni. Egyre inkább arra tart a világ, hogy (informatikailag) nem létezik az, ami az interneten nincs meg, vagy a Google nem találja meg.

Ezért a kapcsolódó irodalom megadása ma már nem annyira szerzői jogi probléma, hanem inkább egy kényelmi szolgáltatás olyan (szerintem nagyon kevés) olvasó számára, akik netán (ki tudja miért) nem annyira a közölt dolgokra kíváncsiak, hanem azok eredetijére. Cinikusan szólva az irodalomjegyzék a rivális kutatók, írók és más személyesen érintettek olvasmánya, nem pedig a célzott közönségé, „akikért a harang szól”.

Általam nagyon csodált és becsült Wikipédia (a szabad enciklopédia, röviden: Wiki) viszont bemutatja az igazi kényelmi referencia-szolgáltatás magasiskoláját olyan formában, amelyet megint csak a technika fejlődése tett lehetővé. Ez forma pedig nem más, mint a szövegközi linkekkel való hivatkozás, amelyre való rákattintással azonnal a tett (az dézett vagy felhasznált szöveg) helyszínére kerül az ember. Ez a hivatkozott írás szerzője számára is megtisztelő és nagyon hasznos megoldás. Az olvasó szempontjából pedig a maximális kényelmet adja.

A Wiki nagy értéke, hogy a szerkesztők nem engednek be elfogult, részrehajló anyagokat, reklámokat. Ha észreveszik, még burkolt formában sem. További értékei közé tartozik, hogy ingyenes, állandóan megújul és bővül, valamint szinte állandóan naprakész („up to date”) és megbízható információkat ad. Ezen előnyei miatt (a sokféle más nyomtatott anyag mellett) a Wiki a nyomtatott enciklopédiákat is „hazavágta”. Régebben az értelmiségi hagyatékok egyik jelentős értékeinek számítottak a sok kötetes enciklopédiák. Manapság már a kutyának sem kellenek, az antikváriumok sem veszik be azokat. Én is kivágtam az enciklopédiáimat (és sok más nyomtatott szakanyagot) a papírgyűjtő szemétbe. Romlandó készletet nem érdemes otthon tartani, ha van helyette állandóan megújúló anyag.

Az is megfigyelhető az általam annyira csodált Wikipédiában, hogy a szövegközi hivatkozások mellett még szövegvégi hivatkozásokat is használ, amelyeket még linkekkel is kiegészít (ami például a Wikipédia esetén a fejben megjegyezhetetlen http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91laptechnikai cím). Mindezek alapján elhatároztam, hogy mostantól fogva nagyjából követem a Wikipédia példáját, vagyis szövegközi és szövegvégi hivatkozásokat is készítek, ha lehet, linkekkel is. Ha már úgyis ott van az ember, akkor nem nagy fáradság e linkek beiktatása, amit a kapcsolódó témákhoz a későbbiekben még én magam is jól használhatok.

7.2. Ehhez a bejegyzéshez kapcsolódó irodalom és hivatkozások jegyzéke

1.) Szendi Gábor: Új vitaminforradalom. Jaffa Kiadó, 2013.

2.) Szendi Gábor: Ideje a vészharangot megkongatni. Egy apró hiba, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Részlet Szendi Gábor: Új vitaminforradalom könyvből, részben kiegészítve azt. 2014 júl. 1. hírlevél adott hírt először róla. http://www.tenyek-tevhitek.hu/ideje-a-veszharangot-megkongatni-minden-masodik-ember-veszelyben.htm

3.) Lynda Searby: Folates not folic acid for flour fortification, urge researchers. Nutraingredients, 25-Jul-2014. In: Searby és Dr.Verkerk: A folsav rosszul hasznosul és felhalmozódik a vérben Fordította: Szendi Gábor (2014 aug. 1. hírlevél adott hírt először róla). http://www.tenyek-tevhitek.hu/a-folsav-rosszul-hasznosul-es-felhalmozodik-a-verben.htm.

4.) Dr. Robert Verkerk: Folic acid: The double-edge sword of the golden micronutrient. Nutraingrediets, 21-Mar-2014. In: Searby és Dr.Verkerk: A folsav rosszul hasznosul és felhalmozódik a vérben Fordította: Szendi Gábor (2014 aug. 1. hírlevél adott hírt először róla). http://www.tenyek-tevhitek.hu/a-folsav-rosszul-hasznosul-es-felhalmozodik-a-verben.htm

5.) L. Wills (1931): Treatment of “pernicious anaemia of pregnancy” and “tropical anaemia” British Medical Journal, 1931. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2314785/

6.) H. Mitchell, E. Snell, R. Williams (1941): The concentration of "folic acid". J Am Chem Soc., 63: 2284. http://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/ja01853a512

7.) Czeizel Endre dr., Tímár László dr. és Botto, Lorenzo dr.: A metiléntetrahidrofolát-reduktáz (MTHFR) gén polimorfizmusának (C677T) magyarországi gyakorisága. Orvosi Hetilap 2001, 142 (23), 1227-1229. Előzetes közlemény. http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/oh/2001/23/4.htm

8.) Zsoldos Bence (tanulmánya): Folsav. http://nelegybeteg.hu/tanulmany-folsav.php

9.) Dr. Nagy Zsolt: Az MTHFR gén leggyakoribb mutációi. 2013.09.01. http://www.nagygendiagnosztika.hu/news/az-mthfr-gen-leggyakoribb-mutacioi/

10.) szbetti: MTHFR génmutációk I. 2013. Nov. 27. http://rt3mellekvese.blog.hazipatika.com/2013/11/27/mthfr-genmutaciok-i/

11.) Zappacosta et.al: Genotype Prevalence and Allele Frequencies of 5,10-Methylenetetrahydrofolate Reductase (MTHFR) C677T and A1298C Polymorphisms in Italian Newborns. http://labmed.ascpjournals.org/content/40/12/732.full 

12.) Wissenschaftliche Basisinformation: Homocisztein. Fordította: Bárdosi Erika 2009. április 26. http://www.ideal.hu/component/content/article/6744-homocisztein.html

13.) Su Fairchild, (MD): Homocysteine. http://drfairchild.blogspot.hu/2013/08/homocysteine.html

14.) Dr. Yusuf M. Saleeby: MTHFR C677T polymorphism (rs1801133) and A1289C polymorphism (rs1801131) can affect the Methylation Cycle/Pathway. http://docsaleeby.blogspot.hu/2014/06/methylation-methylation-pathway-mthfr.html.

15.) Gnosis: The mechanism of action of Quatrefolic® is related to the action of 5-methyltetrahydrofolate the active part of the proprietary ingredient.http://www.quatrefolic.com/img/mechanismGraficLarge.png

16.) Doctor's Best: Best Folate, Fully Active, Featuring Quatrefolic 400 mcg, 90 Veggie Caps http://www.iherb.com/Doctor-s-Best-Best-Folate-Fully-Active-Featuring-Quatrefolic-400-mcg-90-Veggie-Caps/38067

17.) Vitaminbolt.eu: Best Folate leírása képekben.

http://vitaminbolt.eu/termek/best_fully_active_folate_400mcg__90db_vcap.html

18.) Botto LD, Yang Q, 1999. Methylene- tetrahydrofolate reductase (MTHFR) and birth defects; Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Environmental Health, Division of Birth Defects and Pediatric Genetics, Atlanta, GA; August 16; www.cdc.gov/genetics/hugenet/rewievs/MTHFR.htm

19.) Dr. Müller Judit (doktori értekezés): Gyermekkori daganatok gyógyszeres terápiájának eredményessége és farmakogenetikai szempontjai. Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola. Budapest, 2009.

http://phd.semmelweis.hu/mwp/phd_live/vedes/export/mullerjudit.d.pdf

20.) Kang SS, Wong PW, Susmano A, Sora J, Norusis M, Ruggie N. Thermolabile methylenetetrahydrofolate reductase: an inherited risk factor for coronary artery disease. Am J Hum Genet 1991;48:536–45. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1682970/

21.) Frosst P, Blom HJ, Milos R, Goyette P, Sheppard CA, Matthews RG, Boers GJ, den Heijer M, Kluijtmans LA, van den Heuvel LP, et al. A candidate genetic risk factor for vascular disease: a common mutation in methylenetetrahydrofolate reductase. Nat Genet 1995;10:111–13. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/7647779

22.) Wilcken et al. "Geographical and ethnic variation of the 677C>T allele of 5,10 methylenetetrahydrofolate reductase (MTHFR): findings from over 7000 newborns from 16 areas worldwide". Journal of Medical Genetics, 2003;40:619-625 doi:10.1136/jmg.40.8.619. (31 szerző, köztük dr.Czeizel Endre és 22 intézmény összeállítása. http://jmg.bmj.com/content/40/8/619.full.

23.) Imran Patanwala, Maria J King, David A Barrett, John Rose, Ralph Jackson, Mark Hudson, Mark Philo, Jack R Dainty, Anthony JA Wright, Paul M Finglas, and David E Jones: Folic acid handling by the human gut: implications for food fortification and supplementation. Am J Clin Nutr. August 2014 vol. 100 no. 2 593-599. http://ajcn.nutrition.org/content/100/2/593#aff-1

24.) Institute of Medicine. Food and Nutrition Board: Dietary Reference Intakes for Thiamin, Riboflavin, Niacin, Vitamin B6, Folate, Vitamin B12, Pantothenic Acid, Biotin, and Choline. National Academy Press. Washington, DC, 1998. (1998). Folátra: http://www.nap.edu/openbook.php?record_id=6015&page=196

25.) Yan et al. (PLoS One 2012; 7: e41689): Association of the Maternal MTHFR C677T Polymorphism with Susceptibility to Neural Tube Defects in Offsprings: Evidence from 25 Case-Control Studies.
26.) Bodon Judit dietetikus: Folsavat mindenkinek! http://www.nosalty.hu/ajanlo/folsavat-mindenkinek.
27.) Dr. Bezzegh Attila internetes írásai és közleményei: www.drbezzegh.hu; www.ddc-magyarorszag.com;  www.dnskozpont.hu.